Kismamák zöldben

A szilárd táplálékot is fogyasztó csecsemők, valamint a kisgyerekek testsúlykilogrammra vetítve kettő-négyszer több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a felnőttek. Ez nem is csoda, hiszen a babák anyatej utáni első tápláléka a burgonya, a sárgarépa, a sütőtök, a cékla, az alma és az őszibarack, később a spenót, a hüvelyesek, a káposztafélék és a paradicsom. Nem mindegy azonban, hogy ezek a sok-sok értékes tápanyagot, rostot, vitamint és nyomelemet tartalmazó élelmiszerek milyen utat járnak be a vetéstől, ültetéstől a kisbaba tányérjáig. A kicsik méregtelenítő és védekező rendszere még fejletlen, nem tud hatékonyan megbirkózni a káros anyagokkal. Amerikai kutatási eredmények azt igazolták, hogy felnőttkorban a rák kialakulásáért jelentős mértékben felelősek a gyerekkorban elfogyasztott rejtett mérgek. Azt nem sikerült még pontosan meghatározni, mekkora az a szermaradvány-határérték, ami még nem káros az emberi szervezetre. Vezető bébiételgyártó cégek évekkel ezelőtt felismerték az ipari méretekben termesztett zöldségek, gyümölcsök vegyszer-túlterheltségéből származó veszélyt, és ma már kizárólag biogazdaságokban termelt, ellenőrzött nyersanyagból készítik a bébiételeket. Biozöldséget és biogyümölcsöt ma még sajnos csak kevés helyen árusítanak, ezért ha lehetőségünk van rá, termesszünk magunk biztonságos és egészséges alapanyagokat kisbabánknak és az egész családnak!

A talaj az alap

A bababarát konyhakert alapja a talaj, amibe a magot vetjük, illetve a palántát vagy facsemetét ültetjük. Magas tápértékű, ízletes zöldségek és gyümölcsök csak termékeny, hasznos élőlényekkel teli talajon teremnek, amelynek tápanyagtartalmát szennyező anyagoktól mentes szerves anyaggal, komposzttal, humuszfölddel, érett istállótrágyával pótoljuk. A legegyszerűbben hozzáférhető és legértékesebb szerves trágyaféleség a komposzt, hiszen minden háztartásban keletkezik szerves hulladék, zöldséghéj, kávézacc, fűnyesedék, hervadt virág és letermett zöldségszár, amely körülbelül két év alatt földszerű anyaggá alakul át. A komposztot az őszi ásás során dolgozzuk bele a kiskert talajába.
A kiskertet forgalmas utaktól távol alakítsuk ki. Ha erre nincs lehetőség, a területet por- és kipufogógáztól védő élő sövénnyel (fagyal, tuja) szegélyezzük.

Mit ültessünk?
A zöldségnövényeket vegyesen ültessük és vessük el, vagyis minden sorba más-más növény kerüljön. Megfigyelések szerint egyes növények kifejezetten jól fejlődnek mások társaságában, és egyes fajok megvédik a másikat a kártevőktől és a kórokozóktól. Egyes dísz-, illetve gyógynövények a kultúrnövény mellé ültetve riasztják a károsítókat, valamint vonzzák a kártevők természetes ellenségeit. A növénytársításban az alábbi táblázatok nyújthatnak segítséget.
Egymásra kedvező hatást gyakorló szomszéd növények:
paradicsom – petrezselyem, hagyma, káposztafélék, zeller, bab
bab – káposztafélék
fejes saláta – retek, bab, uborka, cékla
burgonya – káposzta, zöldborsó
zöldborsó – káposztafélék, zeller
sárgarépa – vöröshagyma
uborka – káposztafélék

A bababarát konyhakertben kapjanak helyet a gyógynövények is. A táblázatban láthatjuk, hogy több közülük a kultúrnövények számára is hasznos. Termesszünk a babának nyugtató macskamentát, citromfüvet, vérzéscsillapító zsályát, körömvirágot, amely a sebek balzsama, gyomorpanaszokra pedig édesköményt és ánizst.

Kártevőket távol tartó növények:
fonálféreg ellen – büdöske, mézontófű (facélia), retek
burgonyabogár ellen – sarkantyúka, gyermekláncfű, büdöske, varádics
káposztalepke hernyója ellen – ánizs, mustár, fehér lóhere
káposztabolha ellen – üröm, macskamenta
sárgarépalégy ellen – rozmaring, zsálya, üröm
levéltetvek ellen – mustár, büdöske, macskamenta, varádics, sarkantyúka, kerti zsázsa

Mulcsozás és vetésforgó
A vegyszermentes zöldségfélék termesztése során a kézi gyomlálás jelenti a legtöbb munkát. Nagyban könnyítheti a dolgunkat, ha a növények tövét mulccsal takarjuk, ami lehet fűnyesedék, szalma, vagy éppen félig lebomlott komposzt. A mulcsozásnak több előnye is van. Elnyomja a gyomokat, visszatartja a talajban az éltető nedvességet, és a nyári hőségben nem engedi túlságosan felforrósodni a talajt.
A több éven át fenntartott konyhakertben a kártevők és a betegségek ellen vetésforgóval védekezhetünk, ami azt jelenti, hogy az egyes növényeket minden évben más-más helyre ültetjük. Bár a paprika, a paradicsom, a burgonya és a tojásgyümölcs (padlizsán) szinte egyáltalán nem hasonlít egymásra, mégis rokon fajok, a burgonyafélék családjába tartoznak, így ezeket se ültessük egymás után. Sajnos a leggondosabb ápolás mellett is előfordulhat, hogy egy-egy növény megbetegszik. Ezeket haladéktalanul távolítsuk el a többi mellől.
A gyomlálás mellett az öntözés a legfontosabb feladat. A vízpótlást az esti órákra időzítsük, mert ekkor már nem tűz a nap, így a levelekre került vízcseppek nem perzselnek. A levegő is enyhébb, így kevesebb a párolgási veszteség, ami különösen azok számára jelenthet jelentős pénzmegtakarítást, aki csapvízzel öntöznek.

Napfényben szedjük!
A baba ételének elkészítéséhez kizárólag az egészséges termést használjuk fel. A gyümölcsöket és a zöldségeket csak akkor tudjuk sokáig tárolni, ha a termés kártevőktől, kórokozóktól, sőt még ezek nyomától is mentes.

Sokszor hallok és olvasok a levélzöldségekben (sóska, spenót, fejes saláta) jelen lévő nitrit és nitrát veszélyeiről. Honnan tudhatom, hogy a családomnak vásárolt vagy termesztett zöldségben mennyi van?

Kismama: Ha nem használunk nitrogéntartalmú műtrágyát, akkor semmiféle veszély nem fenyegeti a babát. Jó, ha a spenótot, sóskát, salátát napos időben szedjük, mert a napfény hatására a levelekből teljesen eltűnnek ezek a káros vegyületek. Egyébként is több kilogrammot kellene elfogyasztani belőlük, hogy hányást és hasmenést okozzanak.

Hogyan védhetem meg vegyszermentesen a gyümölcsfáimat a kártevőktől?

Kismama: A gyümölcsösben a kártevőket a beteg ágak és termések eltávolításával és a környezetkímélő szerekkel történő, télvégi lemosó permetezéssel tarthatjuk távol. Az elemi réz- és kéntartalmú szerek, valamint az olajos készítmények a termésérés idejére teljesen eltűnnek a növény felületéről, így semmilyen veszélyt nem jelentenek a kisbaba számára.

Télen is zöldet
Gondoljunk a téli vitaminszegény időkre, és tároljunk be minél többet az egészséges zöldségekből és gyümölcsökből. A burgonya, az alma és a gyökérzöldségek hűvös, száraz, fagymentes helyen (pincében, garázsban) hónapokig eltarthatók. A paradicsomból készítsünk pürét, a körtéből, cseresznyéből kompótot, a sóska pedig olajon megdinsztelve, száraz dunsztba rakva, üvegekben kitart a következő zöldségszezonig. Erre a célra kiválóan hasznosíthatók a bébiételes üvegek, amelyekbe a baba étvágyának megfelelő adagot rakunk el. A spenótlevél, a sütőtök, a karfiol és a brokkoli, az őszibarack, a kajszi, a szamóca és a málna kitűnően fagyasztható. A zöldségféléket megfőzve, pép formájában, kisméretű műanyag dobozokban is lefagyaszthatjuk. A babaételeket lehetőleg külön rekeszben tartsuk. A nyers zöldségféléket hat hónapig tárolhatjuk a fagyasztóban, a készételeket egy-két hónapon belül használjuk fel.
Ne feledjük! A zöldség és a gyümölcs csak akkor egészséges, ha egészséges környezetben termett, és körültekintően dolgozzuk fel!

Összeállította: Pap Edina kertészmérnök