Baba

Véletlenek sorozata

Nem is gondolnánk, milyen sok akadályt kell legyõzni két ivarsejtnek a nagy találkozásig! Akár izgalmas akciófilm is készülhetne azokról a fordulatos eseményekrõl, amelyek az új élet létrejöttét és elsõ napjait kísérik.

A képlet első látásra egyszerűnek tűnik: az érett petesejt kiszabadul a tüszőből, elindul minden hónapban szokásos vándorútjára. Ha a megfelelő pillanatban spermiumok érkeznek a helyszínre, a legrátermettebb behatol a petesejtbe, és új élet fogan. De álljon meg a menet! Minek ehhez több mint ötvenmillió hímivarsejt?


Kalandos utazás
A sors különleges fintora, hogy a női ivarszervek ellenségesek a spermiumokkal szemben – a petesejtig vezető út felér egy veszélyes kalandtúrával. Kezdjük az elején! A hüvely savas kémhatása hihetetlen pusztítást végez a hímivarsejtek között: csak tíz százalékuknak sikerül átvészelniük az első próbát. A túlélőknek ezután a sűrű méhnyaknyákon kell átverekedniük magukat, ebben megint csak tíz százalékuk jár sikerrel. Miközben folyik a küzdelem, a női szervezet mozgósítja védekezőrendszerét: a spermiumok felbukkanásakor immunsejtek jelennek meg a helyszínen, és vadászni kezdenek az ivarsejtekre. Ez a folyamat a szeretkezés után negyedórával indul meg, négy óra múlva már több mint egymilliárd fehérvérsejt áll hadba. Az „épkézláb” spermiumok száma az irtó hadjárat következtében a petevezeték közelébe érve már csak néhány száz – annak ellenére, hogy jó esetben nyolcvanmillióan álltak a rajtnál. Nem nehéz belátni, hogy ekkora lemorzsolódás mellett nagyon kicsi az esély a megtermékenyítésre, ha a spermiumszám egyébként nem éri el az ötvenmilliót.
Vajon mire jó ez az egész? Első látásra komoly pazarlásnak és ráadásul ésszerűtlennek is tűnik mindez. A tudósok két dologra tippelnek. Az egyik: így lehetséges, hogy csak a „legjobb” hímivarsejt érjen célba. „Hulljon a férgese!”
A másik elmélet szerint az összes fent leírt folyamat valójában a női ivarszervek védelmét szolgálja, hiszen a hüvely rendkívül érzékeny fertőzési kapu, ahol a sötét, meleg, nedves közeg miatt könnyen megtelepednének a gombák, baktériumok. Mivel ezek a kórokozók nem milliószámra szoktak érkezni, a védekezőrendszer többnyire sikeres. Az önvédelemnek azonban a spermiumok is áldozatul esnek – kivéve a legrátermettebbet!


Elég jó szex
A megtermékenyüléshez persze – alaphelyzetben – kell egy kis szex. Nem is akármilyen: se túl kevés, se túl sok, hanem éppen elég, és éppen jókor. A szexhez vágy kell: a férfi oldalán mindenképpen. A mai világban számtalan dolog akadályozhatja, hogy a leendő apa startra kész állapotba kerüljön. A depresszió és a szív-érrendszeri betegségek terén előkelő helyezést érünk el a világranglistán. Két eset lehetséges: ha nem kezelik a depressziós beteget, valószínűleg nem lesz kedve a szexhez. Ha kezelik, akkor meg azért mond csődöt, mert némelyik antidepresszáns csökkentheti a nemi vágyat. A legújabb hatóanyagoknál ettől a mellékhatástól nem kell tartani. Fontos, hogy a beteg felhívja az orvos figyelmét erre a problémára. Szinte ugyanez a helyzet a magas vérnyomással: az alapbetegség és a bevetett gyógyszer is okozhat szexuális problémákat. Szerencsére a mellékhatások nem jelentkeznek mindenkinél, ezért a probléma a betegek viszonylag szűk rétegét érinti. Ha egy férfi rendszeresen „csütörtököt mond”, annak számtalan oka lehet. Ezek között szerepelhet a szenvedélyes dohányzás, alkoholfogyasztás, drog, stressz és lelki tényezők is. A hormontartalmú testépítő és doppingszerek is megzavarhatják a hormonális működést.
Bár nők esetében a megtermékenyülés vágy és orgazmus nélkül is létrejöhet, a „nagy találkozás” esélyét jelentősen növeli az orgazmus, ezért (és persze azért, mert ez az élet ajándéka, ami jár a nőknek is) érdemes törekedni a jó szexre. Jó tudni, hogy a mindent elsöprő vágy fenekestül felfordíthatja a női szervezet működését: menetrenden kívüli peteérés és ovuláció jöhet létre a ciklus bármely napján – ennek hatására fogannak az igazi szerelemgyerekek.
Ha bizonytalan annak megítélésében, milyen gyógyszert szedhet a fogamzás körüli időkben és a várandósság idején, kérje szakemberek tanácsát:
Teratológiai tanácsadás: 06-80-200-339


Mozgás és termékenység
Nem is gondolnánk, hogy az általunk választott testmozgás formája is beleszólhat a családtervezésbe. A túl intenzív sport – főleg, ha doppingszerek szedése is párosul hozzá – gátolhatja a peteérést, és csökkenti a megtermékenyítő képességet. A jól megválasztott mozgás viszont visszaállíthatja a már elveszettnek hitt termékenységet. Ezen alapul Aviva Steiner módszere: a gyakorlatok hatására háromszorosára nő a kismedencei szervek vérellátása, így a szokásos idő alatt több hormon is áramlik át a területen. A torna nem tesz mást, mint „rendet”: beállítja a nő életkorának megfelelő egészséges működést.


Egymásra találni




A természet biztosra megy: még akkor se ihatunk a medve bőrére, ha megfelelő szex után a hímivarsejtek legügyesebbike célba ért. Ebben a pillanatban is dönthet úgy a petesejt, hogy az aranyérmes közeledését visszautasítja. Ez a tény magyarázza, hogy a párok néhány százalékának annak ellenére sem születik gyereke, hogy mind a ketten egészségesek.
Az ember genetikai állományának egyik része az úgynevezett összeférhetetlenségi komplex (Major Histocompatibility Complex; MHC), ami meghatározza, hogy egy adott másik emberrel képes-e az egyén közös utódot létrehozni, vagy nem. Ha a szülőpár tagjainak MHC-je eléggé különbözik egymástól, akkor szabad az út. Ha hasonló, akkor vagy egyáltalán nem következik be fogamzás, vagy nehezen jön létre terhesség, és nagy az esélye a vetélésnek. Az élővilágban általánosan érvényes, hogy ha hasonló genetikai állományú egyedek „házasodnak”, megnő egyes betegségek megjelenésének aránya, az utód gyengébb, elesettebb lesz. A petesejt finnyássága tulajdonképpen a „beltenyészet” ellen hat.
Ha nem avatkoznánk bele a természet rendjébe, és egyszerűen „az orrunk után” mennénk, a genetikai összeférhetetlenség már a párválasztás időszakában kiderülne. Az ember szaglás alapján felismeri azokat, akikkel érdemes családot alapítania. Amikor termékeny időszakban van, annak az illatát tartja kellemesebbnek, akinek az MHC-je különbözik a sajátjától, akivel életképes utódot tud létrehozni. A terhes nő viszont éppen azokhoz az emberekhez vonzódik, akikkel hasonló a genetikai állománya, vagyis rokonaihoz – hiszen tőlük kaphat segítséget. És itt a probléma lényege: azok a nők, akik párválasztáskor fogamzásgátló tablettát szednek, úgy „működnek”, mintha várandósok lennének – épp azokat a férfiakat találják vonzónak, akikkel nem fér össze a genetikai állományuk. Ekkor pecsételődik meg sok pár sorsa: hiába az egészség, a szerelem, ha ivarsejtjeik nem hajlandók szóba állni egymással.

Szag és viselkedés
A feromonok (szociohormonok) olyan hatóanyagok, amelyek nem belső elválasztású mirigyekből ürülnek, és már igen kis mennyiségben is lehetővé teszik egy faj egyedei között a kommunikációt. A másik nem egyedei által termelt feromon segítségével találnak párt akár több kilométeres távolságból a lepkék és más repülő rovarok, ennek a segítségével tartja együtt a kirajzó dolgozókat a méhek fiatal királynője, hatására választják el kicsinyeiket a patkányok, feromon dönti el, melyik társát választja párjául a hörcsög, és jelzi az elefántoknak a csoporton belüli hatalmi viszonyokat. A legújabb tudományos kutatások szerint az emberek párválasztásában, egymáshoz való viszonyában is fontos szerepet játszanak.


Hormonális boszorkánykonyha
Vannak olyan növényi anyagok, amelyek tökéletesen utánozzák a hormonok hatását. Ezek a fitohormonok vagy fitoösztrogének. A fitohormonok kémiai felépítése eltér az emberi ösztrogénétől, ennek ellenére a szervezetbe jutva az ösztrogénreceptorokhoz kapcsolódnak, és befolyásolják a szervezet működését. Sok kozmetikai cég használja ki ezt a hatást: bőrfiatalító, ránctalanító krémek hatóanyagaként vetik be a fitohormonokat. A mindennapi életben a legtöbb fitohormon a szójával és más hüvelyesekkel kerül a szervezetbe, de minden növény termése tartalmaz ilyen anyagokat. Kevés kutatási eredmény utal arra, hogy a fitohormonok negatívan is befolyásolhatják a szervezet fogamzóképességét, de erre is van esély.


Szaktanácsadó: dr. Szedlay Gyöngyi biológus és Antal Zsuzsanna teratológiai tanácsadó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése