1. A nagy hír
Amikor első alkalommal elrebeged a rokonoknak, hogy babát vársz, mindenki ragyogó mosollyal gratulál, sokan pár könnycseppet is elmorzsolnak. Úgy érzed, hogy maga a csoda növekszik benned. Elvárod és meg is kapod a kitüntető figyelmet.
Amikor elmondod, hogy úton a második, nincsenek fanfárok. Az első kérdés nagyjából így hangzik: …és terveztétek? Amikor biztosítasz mindenkit arról, hogy pontosan tudod, hogyan is készül egy kisbaba, és igen, akarjátok ezt a gyereket, azonnal jönnek a huhogók – Jól meggondoltátok? Mi lesz a munkáddal? Hát ezért tanultál? A nap további részében a család nyugodtan nézi, hogyan rohangálsz a nagyobbik gyerek után, emeled, hintáztatod, eteted, altatod – de senkinek nem jut eszébe, hogy felváltson. Furcsa módon most már te sem érzed úgy, hogy kíméletre szorulnál.
2. A büszke apa
Az elsőt közösen vártátok – a párod minden egyes rezdülésedre odafigyelt, finomságokkal kényeztetett, esténként megmasszírozta a fájós lábad, és persze rohant eperért és koviubiért akár az éjszaka közepén is. Természetesen mindig volt ideje arra, hogy elmenjen veled az ultrahangra és az orvoshoz, és nagyon lelkes volt.
Nem mondom, hogy a másodiknál nem lelkes. De tagadhatatlanul kisebb apa izgatottsága. Mégsem csak ezért ücsörögsz egyedül az orvos várótermében, míg vársz az ultrahangra – a férjednek igazolt kimenője van: a nagyobbikat hozza el éppen az oviból, vagy szórakoztatja a játszótéren. Esténként nincs masszázs, nincs kényeztetés, de ha cserébe játszik a gyerekkel, ameddig te felpolcolod a lábad, akkor úgy érzed, ennél romantikusabb dolgot még senki nem tett érted!
3. Pocakméret
Az első gyereknél alig vártad már, hogy látszódjon rajtad: babát vársz. Büszkén nyomtad ki az apró kis pocakod, de több mint öt hónapot kellett várnod az első látványos domborulat megjelenésére.
A második terhesség mintha már az első héttől látszódna. Ne aggódj, ez nem a képzelet műve. A méhed valójában soha nem húzódott vissza az eredeti méretére, és a hasizmaid is meggyengültek az előző várandósság alatt, így most a legkisebb belső nyomás hatására boldogan ereszkednek vissza. Az persze mégis bosszantó, hogy a szomszéd alig hat hét után rákérdez: csak nem jön a következő?
4. Dátumok
Az első terhesség idején pontosan tudtad, éppen hanyadik hét hanyadik napján tartasz, mekkora most a baba, és mit csinál éppen. Vallásosan vezetted a babanaplód, és naponta frissítetted a Facebook állapotod, hogy minden ismerősöd képben legyen a gyermek növekedését illetően.
A másodiknál, ha megkérdezik, hogy hanyadik hétben jársz, hirtelen azt se tudod, milyen hónap van éppen. Kifejezéstelen arccal magad elé bámulsz, és a fejedben próbálod kikalkulálni az eredményt. Aztán beböksz valamit, ami körülbelül jó, azzal nyugtatva magad, hogy úgyse jönnek rá, ha nem igaz. Hazaérve aztán egész este azért zokogsz, hogy rossz anya vagy, ez biztosan azt jelenti, hogy nem fogod szeretni a kicsit, hiszen már most se törődsz vele annyira, mint kellene. Pedig dehogynem!
5. Aggodalom
Az első terhesség idején folyamatosan paráztál, nem okozol-e valami kárt a babában. Elhagytad a kávét, semmi pénzért nem ettél volna nyers húst, kerülted a pasztőrözetlen sajtokat. Hajfestés előtt órákon át bújtad a netet, hogy vajon nem okozol-e kárt a magzatnak, aztán dühös panaszlevelet írtál az Egészségügyi Minisztériumnak, amiért az ilyen fontos kérdésekről nem adtak még ki hivatalos állásfoglalást.
A második terhesség idején is folyamatosan szorongsz – de főleg a nagyobbik gyerek miatt. Vajon hogy fogja viselni a kistesó érkezését? Nem okoz-e törést az életében? Ki fog rá vigyázni, ameddig te kórházban vagy? Hiába nyugtat mindenki, el se tudod képzelni, hogy lehet egyszerre kettőre vigyázni és kettőt is szeretni.
6. Ruhák
Az első terhességed idején elborzadva nézted a sátor alakú terhesruhákat. Nincs rá esély, hogy te ekkorára megnőj, gondoltad, és büszke voltál rá, hogy szinte a terhesség végéig rád jött a régi farmerod.
A második terhesség idején a tornanaci lett a ruhatárad alapdarabja. Kényelmesen elfér benne a hasad, lehet benne a földön kúszni-mászni a nagyobb gyerek után, és még a játszótérrel is kompatibilis. Igazi dzsoli dzsóker. A terhesség előtti farmered a szekrény aljára került, mint afféle zsinórméret: csak hogy tudd, mekkorára kell majd visszafogynod. Most még hiszel benne, hogy egyszer majd eljön ez az idő.
A(z) “Te is másképp élted meg a különböző terhességeidet?” című szavazás véget ért!
A szavazók többségének véleménye szerint:
Igen, teljesen más volt az összes.
A szavazók többségének véleménye szerint:
Igen, teljesen más volt az összes.
7. Tanfolyamok
Az első terhesség alatt boldogan vetetted bele magad a pocakos élvezetekbe. Eljártál terhesjógára, terhestornára, terhesúszásra, terhesmasszázsra és baba-mama kapcsolatterápiára. Esténként Mozartot hallgattál, és a hintaszékben ülve meditáltál arról, milyen lesz az élet anyaként.
A második gyerek Mozart helyett folyamatosan azt hallja, hogyan ordítozol a nagyobb tesóval, hogy ne nyúljon a konnektorba, ne rántsa magára a forró levest, és álljon meg az út szélén. A cd-lejátszóból egész nap tinglitangli gyerekdalok mennek, amitől megfájdul a fejed, de a nagyobbik ragaszkodik hozzá. Terhestorna? Ugyan már! – legyintesz, semmi nem tart jobban edzésben, mint egy nagyobb gyerek!
8. A gyerekszoba
Az első terhességed idején fészekrakási lázban égtél. Belsőépítészek honlapjait bújtad egész nap, hogy kitaláld a tökéletes gyerekszoba berendezését, színvilágát. Ragaszkodtál az újrafestéshez, a parkettázáshoz és a lakás teljes fertőtlenítéséhez.
A második terhességed idején rémülten döbbensz rá: fogalmad sincs arról, hová férne itt el még egy kiságy. Ez a lakás egyszerűen túl kicsi két gyerekhez. Végül azzal nyugtatod magad, hogy a kisbabáknak úgysem kell nagy hely. Az első pár hónapban majd egy ágyban alszotok, ahogyan azt az ősanyák javasolják. Aztán majd veszel egy összecsukható függőágyat, vagy egy emeleteset. Esetleg egy új lakást.
9. Várakozás
Az első terhességed idején alig vártad már, hogy végre megláthasd a gyereket, aki méhedben növekszik. Az idő azonban ólomlábakon járt – gyakran úgy érezted, mintha már évek óta várandós lennél.
A másodiknál rémülten gondolsz néha arra, hogy szaladnak a hetek, hónapok. Hiszen a baba mindjárt megérkezik, te meg még össze se pakoltad a kórházi csomagod, nem mostad még ki a babaruhákat, és még neve sincsen a babának!
10. Szakirodalom
Az első terhességed idején minden létező könyvet megvettél, amit csak terhesség-újszülött témakörben kiadtak. Olvastál, jegyzeteltél, és esténként előadásokat tartottál a párodnak, hogy ő is képben legyen a legújabb módszerekről. A kilencedik hónap végére úgy érezted, teljesen felkészültél arra, hogy anyává válj.
A második terhességed idején hagyod a könyveket. Pontosan tudod, hogy ami rád vár, arra nem lehet felkészülni, és a valós kérdésekre úgyse azokban találod meg a választ. Már nincsenek illúzióid, pontosan tudod, hogy nehéz lesz. De már azt is tudod, hogy a gyerekszülésnél nincs nagyobb kaland az életben, és bár néha rád tör a pánik, a szíved mélyén érzed: menni fog!
