Baba

Ezer napon múlik az élet?

Mindannyian a legjobbat akarjuk a gyermekeinknek, efelől nincs kétség. De biztos, hogy tudjuk, mi nekik a legjobb, és főleg, hogy mikor? Az Első 1000 nap program ezekre a kérdésekre ad választ minden leendő és gyakorló szülőnek.

“Akár évekkel is meghosszabbíthatnánk gyermekeink életét, ha már az első ezer napban kellő figyelmet fordítanánk a megfelelő és egészséges táplálkozásukra. Minden gyermeknek joga van az egészséges felnőttkorhoz” – mondja dr. Takács István az Első 1000 nap programot kezdeményező Magyar Primer Prevenció Orvos Egyesület elnöke. Mellbe vágnak a szavai, hiszen amikor teherbe esünk, nem is gondolunk bele, mekkora felelősség nehezedik onnantól kezdve a vállunkra.

Népbetegségek megelőzése

A gyerekek a fogantatástól számított első 1000 napban mennek át az egész életüket meghatározó fejlődésen, ekkor alakulnak ki olyan kognitív, mentális és szervi adottságok, melyeket a későbbiekben már nem lehet megváltoztatni, befolyásolni. Ahhoz, hogy egészséges felnőtté válhassanak, elengedhetetlen tehát az első három évben, hogy megfelelően táplálkozzanak, megelőzve ilyen kis korban a felnőttkori népbetegségek nagy részét.

Főbb fejlődési területek az első 1000 napban:

  • gondolkodás
  • nyelvi képességek
  • emlékezet
  • bélflóra
  • immunrendszer
  • zsírsejtek száma
  • felnőttkori csontsűrűség
  • magasság
  • vérnyomás

A három legnagyobb veszély, ami a lakosság csaknem egyharmadát érinti: az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség. Ezzel az egyharmaddal lekörözzük még az Amerikai Egyesült Államokat is, ahol hírhedten sok túlsúlyos él. Valóban, a 70 millió elhízott ember rettenetesen nagy szám, ám a lakosság egészéhez mérve Magyarországon arányaiban többen küzdenek túlsúllyal és a hozzá kapcsolható betegségekkel.  

Nem a géneken múlik minden?

A kutatások mára bebizonyították, hogy a géneken sokkal kevesebb múlik, mint amennyit “rájuk kenünk”. Olyan könnyű pedig legyinteni és azt mondani, hogy ezt örököltük, nincs mit tenni! Nos, van mit tenni mégiscsak, mivel a környezet visszahat a génekre – ezt hívják epigenetikának –, ami annyit jelent, hogy az életmóddal elszennyezhetjük saját génállományunkat, amit aztán tovább is örökíthetünk gyermekeinknek. “Régóta ismert tény, hogy az egészséget körülbelül húsz százalékban a génjeink határozzák meg, nyolcvan százalékban pedig elsősorban a környezet, azon belül pedig a táplálás, táplálkozás. Az azonban új felfedezés, hogy a táplálkozás befolyásolja a genetikát” – mondja dr. Veres Gábor gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztoenterológiai Társaság elnöke.

Az epigenetikában rejlik annak az oka is, hogy elmúlt évtizedben feltűnően megemelkedett az autizmus, a hiperaktivitás és az allergia által érintett gyermekek száma. Számos esetben megállapították, hogy a fenti szindrómák, betegségek hátterében súlyos vitaminhiány állhat, nem pedig a génjeinkben hordozzuk a hajlamot. Dr. Takács István szerint “ezeknek a betegségeknek a kialakulásában a genetika jelentősége lényegesen kisebb, mint azt korábban gondoltuk. Egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód mellett csak kismértékben hibáztathatjuk tehát örökölt génállományunkat betegségeinkért”.

Bele sem gondolunk, amikor a nagyon csokis sütit majszoljuk várandósságunk alatt, mert kívánósnak érezzük magunkat, hogy ez milyen hosszú távú hatásokkal lehet a gyermekünkre. Vagy épp a hosszú autóút alatt adogatjuk hátra a másfél évesnek a fehér lisztes, cukros finomságokat, hogy maradjon csöndben, amíg majszol. Nem mi vagyunk az egyedüliek, és nem is vagyunk “rossz szülők”, amiért így tápláltuk eddig gyermekeinket: kortünet ez, amit mi, egyéni szinten tudunk megváltoztatni.

Ezer napon múlik az élet?

Mit tegyünk a várandósság alatt?

A fogantatástól számolják a már emlegetett ezer napot, kezdjük ezért azzal, mit egyen, hogyan éljen a kismama ahhoz, hogy gyermeke jobb eséllyel induljon neki az életnek. Rengeteg múlik ugyanis az anyaméhben töltött kilenc hónapon.

A Bostoni Gyermekkórház kutatása szerint (több mint negyvenezer eset alapján jutottak erre az eredményre), a gyerekkori elhízásért és a felnőttkori cukorbetegségért leginkább az anya terhesség alatti táplálkozása a felelős. Azt az összefüggést találták, hogy az anyán lerakódott minden pluszkiló 0,022-vel növelte a gyermek testtömegindexét tizenkét éves korára. Szerencsére azért hozzátették, hogy plusz tíz kiló teljesen normális a terhesség alatt, és csak az ezen felül felszedett kilókról van szó.

Nem kell sok hozzá, hogy a terhesség alatt vigyázzunk magzatunk jövőbeli egészségére. Íme 8 tanács a megelőzésért:

1. Fogyasszunk alacsonyabb zsírtartalmú ételeket!
Süssünk-főzzünk kedvünkre, de inkább növényi eredetű olajokkal, mint az olíva-, repce-, napraforgó-, kukoricaolaj. Tele vannak vitamindús tápanyagokkal és telítetlen zsírsavakban gazdagok, így csak jót tehetünk magunknak és babánknak fogyasztásukkal.

2. Válogassuk meg az édességet!
Nem kell lemondanunk a desszertekről, az édesség iránti vágy terhesség alatt amúgy is felerősödik legtöbbször, így felesleges lenne kínozni magunkat. A szakértő javaslata szerint legfeljebb heti 1-3 alkalommal fogyasszunk édességet, és ha már eszünk, akkor lehetőleg tej- vagy gyümölcsalapú legyen az a finomság. Egy jó teljes kiőrlésű lisztes alapon sütött almás pite tehát bátran vállalható, főleg ha nem fehér cukorral készítjük.

3. Mérsékeljük a sót!
Ahogy a cukor, úgy a só is az erősen visszafogandók listájára kerüljön a vízvisszatartó hatásuk miatt. Helyettük használjunk zöldségalapú ízesítőket.

4. Tejtermék minden nap!
A tejtermékekben lévő fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek a baba egészséges fejlődéséhez, így ezeket iktassuk be minden nap az étrendünkbe. Ajánlott maximum fél liter tej vagy azzal egyenértékű joghurt, kefir, sajt, túró naponta.

5. Figyeljünk a fehérjékre!
Fogyasszunk sovány húsokat, tengeri halakat hetente 1-2, májat havonta 2-3, tojást pedig akár heti 3-5 alkalommal.

6. Mondanunk sem kell: zöldség-gyümölcs!
Frissen, aszalva, mirelitet, savanyítottat – akárhogy és bárhogy, fogyasszunk minél több gyümölcsöt és zöldséget pont úgy, mint Gombóc Artúr a csokoládét.

7. Cseréljük le a fehér lisztet!
Számos alapanyag áll rendelkezésünkre, hogy a fehér lisztet kiiktassuk az étrendünkből. Erre az élelmi rostok miatt van szükség, amikben bővelkedik a teljes kiőrlésű liszt, gabonapelyhek, zabkorpa, hajdina és köles. Ez utóbbi például tökéletesen helyettesíti a rizst is.

8. Igyunk sokat!
Kulcsfontosságú, hogy tudatossá tegyük a hidratálást. Napi 2 liter folyadék már elég ahhoz, hogy egészséges környezetet teremtsünk babánknak a testünkben. Egyébként 20 kilónként 1 liter az ajánlott mennyiség, de ha eddig nem ittunk sok folyadékot, akkor 2 literrel is megelégedhetünk. Lehet ez a 2 liter víz, ásványvíz, rostos levek, gyümölcstea, tej kombinációja.

Ezer napon múlik az élet?

Hurrá, megszületett!

Elérkezett a nagy pillanat, kezünkben tarthatjuk a babánkat, akivel táplálás szempontjából viszonylag egyszerű dolgunk lesz. Tulajdonképpen ebbe a bekezdésbe egy mondatot is elég lett volna írni: hat hónapos korig anyatej. Ahogy dr. Nádor Csaba gyermekorvos, neonatológus igen találóan mondta: “Az első védőoltás nem a BCG, hanem az anyatej! Magyarországon a WHO ajánlását követjük, azaz azt tanácsoljuk, a gyermek hat hónapos koráig kizárólag anyatejet kapjon.”

Kismamaként is oda kell figyelnünk az étrendünkre, a várandósság alatt tanácsoltak szerint táplálkozzunk, hiszen a babánk az anyatejen keresztül tőlünk kapja meg a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Rendkívül fontos időszak ez a gyermek immunrendszerének kialakulása és megerősödése szempontjából.

Az anyatejen túl is van élet

Az anyatejes táplálás mellett 7 hónapos korig el kell kezdenünk a hozzátáplálást, ami még mindig nem ördöngösség, hiszen hatalmas szakirodalmat kapunk erre az időszakra segítségül. De mit egyen a gyerek 1 és 3 éves kora között, amikor ráadásul már erős akarata is van, és nem feltétlenül tetszik neki az az étel, ami az egészségét szolgálná?

Dr. Király Balázs gyermekorvos szerint: “Egyéves kor után a szülők kissé magukra maradnak, és ekkor kezdődnek a problémák – például azzal, hogy a gyermeket »minifelnőttnek« tekintik, és azokkal az ételekkel etetik, amelyeket a felnőttek is fogyasztanak.” Pedig ebben a korban egész más tápanyagokra és vitaminokra szüksége gyermekünknek, mint nekünk ahhoz, hogy az intenzív immunrendszer-fejlődés rendben menjen végbe.

Mi a megoldás? A szakemberek segítenek hasznos tanácsaikkal, hogyan és mit egyen a kis totyogó ebben az életkorban.

1. Ha nincs időnk, ne főzzünk külön!
Sokan tisztában vagyunk azzal, hogy különleges étrendet kellene biztosítanunk csemeténknek, ám krónikus időhiányban szenvedünk, ezért sosem jutunk el odáig, hogy külön főzzünk a gyermekre. Ebben az esetben nem kell stresszelnünk magunkat, hanem csupán a családnak készített főtt ételből még fűszerezés előtt tegyünk félre a picinek egy adagot.

2. Rejtsük el a zöldséget!
Válogatós gyerekből nincs hiány, valamilyen misztikus oknál fogva még sosem láttunk olyan totyogót, aki boldogan vetette volna rá magát egy darabka párolt brokkolira. Ám ügyesen kicselezhetjük gyermekünket, ha belerejtjük az ételbe a nem kedvelt, egészséges hozzávalókat. Pürésítsünk, reszeljünk, turmixoljunk, dugjuk el tészta közé, a zöldségek, gyümölcsök elbújtatásának csak a kreativitásunk szab határt.

3. Pótoljuk a folyadékot!
Nem, jó eséllyel nem iszik sokat az a gyerek, sőt szerintünk mindjárt kiszárad. Mégis a folyadékpótlás az agy fejlődésének szempontjából is nagy fontossággal bír, így nem adhatjuk fel. Kínáljuk sokszor innivalóval, ha csak egy kortyot iszik, de azt ötpercenként, már nyert ügyünk van. A legjobb a víz természetesen, de mellette – nem helyette – mehet friss gyümölcslé, tea is. Szigorúan cukor nélkül, és persze a szénsavas italokat is tegyük tiltólistára.

4. Tartsuk a menetrendet!
A menetrend pedig a napi minimum háromszori főétkezés és két kisebb, a tízórai és az uzsonna, normálisan asztalhoz leülve. Felejtsük el, hogy játszóterezés közben egy-egy falatot a gyerek szájába nyomunk, miközben a hintától a csúszdáig szalad épp. Adjuk meg a módját, mert ebben az időszakban fektetjük le az helyes étkezés alapjait. Ha most nem tanulja meg, hogy mikor és hogyan kell enni, hogyan várhatnánk azt, hogy felnőttkorában majd ne nassoljon étkezések között?

5. Mutassunk példát!
A legfontosabb megszívlelendő tanács mégis az, hogy mi magunk, szülők vagyunk a gyerekek követendő mintái. Minket fognak utánozni, így elöl kell járnunk az egészséges étkezésben is. Mert hiába tukmáljuk rá a gyümölcsöt, ha közben mi chipset eszünk kólával. Biztosak lehetünk benne, hogy ez utóbbit akarja majd ő is enni-inni. Könnyítsük meg a saját dolgunkat, és tegyük egészségessé és hosszabb életűvé a gyermekünket azzal, hogy mi magunk életmódot váltunk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése