Baba

„Imádkozom, hogy más kismamának ne kelljen azon keresztülmennie, amin nekem keresztül kellett”

Egy évbe telt, mire a stanfordi anyuka összegyűjtötte minden bátorságát és megírta a levelet. Azt mondja, mióta bedobta az orvosnak, megkönnyebbült.

“Már az előtt tudtam, hogy meg fogom írni ezt a levelet, mielőtt Emersyn Faith megszületett volna” – kezdte az ABC News amerikai hírcsatornának Courtney Baker. A floridai Stanfordban élő anyuka elárulja, nem tudja, hogyan reagált a szóban forgó orvos a levélre, de bízik benne, sorai meggyőzték őt arról, hogy változtasson a hozzáállásán, ha Down-szindrómás babákról van szó. 

Az orvos ugyanis azt tanácsolta Coutney-nak, miután kiderült, hogy kislánya Down-szindrómával fejlődik, hogy vetesse el a gyermeket. “Mikor nemet mondtam, tovább erőltette a dolgot. Biztos volt benne, hogy a gyermekem sosem élhet majd teljes életet” – magyarázza a fiatal  nő, aki, miután 15 hónapos kislányával együtt bedobta a levelet az orvosnak, a teljes szöveget közzétette a Parker Myles Facebook-oldalán. Mondanunk sem kell: vírusszerűen terjed.

Levelet írt az orvosnak, aki szerint el kellett volna vetetnie Down-os kislányát

Íme, a levél szövege.

“Tisztelt Doktor Úr,

egy barátnőm történetével kezdeném, amit nemrég hallottam. Neki is Down-szindrómával született a babája, az orvosa pedig, mikor ez kiderült, azzal engedte őt útjára, hogy babája tökéletes. Mikor megszületett a kisfiú, és az orvos az édesanyja kezébe adta, az orvos ránézett, és csak annyit mondott neki: “ugye mondtam, hogy tökéletes.”

A barátnőm története összetörte a szívem. Persze hálás voltam a sorsnak, hogy neki ilyen élmény adatott, de mellette elszomorodtam, mert pontosan tudtam, hogy ez nekem is járt volna. Bárcsak nekem is ilyen orvosom lett volna!

Életem legnehezebb időszakában találkoztam önnel. Riadt voltam, ideges és kétségbeesett. Még nem tudtam az igazságot a babámról, és emiatt lett volna önre mindennél nagyobb szükségem. De támogatás és bátorítás helyett azt javasolta nekem, hogy szakíttassam meg a terhességemet. Emlékszem válaszul elmondtam önnek, milyen nevet választottunk a kicsinek, mire megkérdezte, tisztában vagyunk-e azzal, milyen életminőség vár majd egy Down-szindrómával születő gyerekre. És újra csak azt javasolta, fontoljuk meg az abortuszt.

[…]

Nem haragszom. Nem vagyok keserű. Csak szomorú. Mérhetetlenül. Hogy az a rengeteg pici, dobogó szív, amit a monitoron lát, nem lágyította meg a szívét. Szomorú vagyok, hogy tényleg úgy gondolja és elhiszi, hogy egy Down-szindrómás baba ront a szülők életminőségén. Kétségbe ejt, hogy talán ma is mondta ezt valakinek, aki élete legnehezebb időszakán megy keresztül.

A legjobban azonban az fáj, hogy nem ismerhette meg a lányomat, Emersynt. Ha így lenne, tudná, hogy a gyermekünk nemcsak hogy javított az életminőségünkön, de ezrek szívét érintette meg. Célt és értelmet adott az életünknek, boldogságot lop minden pillanatunkba. […]

Imádkozom, hogy más kismamának ne kelljen azon keresztülmennie, amin nekem keresztül kellett. És, hogy ön is meglássa az ultrahangos felvételeken az élet csodáját. Imádkozom, hogy a következő downos babát látva az abortusz emlegetése helyett nézzen a kismama szemébe, és mondja azt neki, hogy a gyermeke tökéletes lesz.”

 Olvass még többet a témában az NLCafé oldalán: 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top