március 15.

március 15.

1848-49-es forradalom és szabadságharc

Petőfi Sándor

március 15.

Nemzeti ünnepünk március 15.

A kokárdával fémjelzett március 15. illeszkedett az 1848-as európai forradalmi hullámba, egyedüliként fejlődve a sikeres katonai ellenállásig. Függetlenségi ambícióinkat az osztrák elnyomó csak az orosz cár hadereje segítségével volt képes leverni, másfél év múltán.

Március 12-én Irinyi József megszövegezte az ú.n. 12 pontot, ami a rendies viszonyokról a polgári berendezkedésre való áttérés forgatókönyve volt. Ezt az Ellenzéki Kör ülésén elfogadták. A bécsi, március 13-i forradalom hatására március 15-én az egész városban kihirdették a 12 pontot.

A forradalom szervezői a márciusi ifjak voltak. Néhányuk neve álljon itt:  Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Irinyi József, Bulyovszky Gyula, Sükei Károly, Bozai Pál, Telepi György, Vidats János, Gaál Ernő és Hamary Dániel - ma országszerte sokuk nevét viselik köztereink.

Március 15-én Petőfi az alkalomra frissen írt költeményét, a Nemzeti Dalt először a Pilvax Kávéházban olvasta fel, Jókai Mór pedig a 12 pontot tette közé. Ezután a jogi, az orvosi karok hallgatói, majd a mérnök és bölcsészhallgatók előtt is megtörtént a performansz. Az így verbuvált tömeg a Landerer és Heckenast-féle nyomdához vonult, ahol az ismert körülmények között kinyomtatták a két programadó dokumentumot. Itt reggel tíztől délig felügyelték a szabad sajtó működését, majd a tömeg szétoszlott, azzal, hogy délután Budára, a Helytartó Tanács épületéhez vonulnak, Táncsics Mihály radikális gondolkodó kiszabadítása céljából.

15.00. órakor népgyűlést tartotak a Nemzeti Múzeum előtt, majd onnan a Városházára mentek, ahol Szepessy Ferenc polgármester és Rottenbiller Lipót alpolgármester támogatásával elfogadtatták a 12 pontot.

A Habsburg Helytartótanács elnöke, Zichy Jenő beleegyezett a sajtóvétség miatt ülő Táncsics kiengedésébe, a cenzúra eltörlésébe és egy Sajtóbíróság megalakításába, egyben ígéretet tett, hogy a helyőrséget nem fogja bevetni a forradalom ellen.

A Nemzeti Színház aligazgatója, Bajza József március 15. estére a Bánk Bán operát tűzte műsorára, ami ugyancsak a forradalmi hangulatot táplálta. Március 15-e eképpen teljes sikerrel zárult, ám a háttérben már gyülekeztek a forradalmunk eltiprását óhajtó császári erők.