2. Az öröklõdés

A petesejt

Mikor egy baba megszületik, rögtön téma lesz, melyik szülőre hasonlít. A gyermek azonban korántsem félig apu, félig anyu. Előfordulhat, hogy valamelyik előd, esetleg a dédnagymama tulajdonságai is előbukkannak, de megjelenthetnek teljesen új, a családra egyáltalán nem jellemző tulajdonságok.

A borsók

A modern genetika atyja Gregor Mendel, a 19. század elején az öröklődést borsókon vizsgálta. Legérdekesebb felfedezése, hogy megtalálta az arányosságot az eltérő tulajdonságok átörökítésében. Bebizonyította, hogy a második generáció borsói 25%-ban a nagyszülők tulajdonságait, színeit is magukon viselik.
A kísérletek során kiderült, hogy vannak domináns és lappangó gének. A domináns gének felelősek azért, hogy a gyermek néhány tulajdonságában a szüleire hasonítson. A lappangó gének a későbbi generációkban bukkanhatnak fel, így megvan az esélye, hogy egy kisbaba korábbi felmenőire hasonlít majd.

A gének

A gén a DNS egy-egy összetartozó szakasza.

A hímivarsejt és a petesejt együttesen felel az apróság tulajdonságainak kialakításáért. A megtermékenyítés után a génállomány megsokszorozza önmagát, így a kisbaba minden sejtje tartalmazni fogja azt. A nemi sejtekben a kromoszómák gyöngysorként helyezkednek el. Ezek a csodálatos gyöngyszemek tartalmazzák az örökítő anyagot. A szülők sejtjei minden tulajdonság kialakításához két gént tartalmaznak, de a minden párosnak csak az egyik tagja kerülhet a baba génállományába.
A molekulaszerkezetek határozzák meg, hogy kik vagyunk, és hogy milyen lesz a gyermekünk. Minden génnek meghatározott feladata van. Vannak, amelyek a szemszínért, hajszínért felelősek, mások az arc a csontozat, az izomzat kialakításában játszanak fontos szerepet.

A környezet

Mind a hímivarsejtben, mind a petesejtben 23 kromoszóma található, ami a test más sejtjeiben lévő kromoszómáknak (46) a fele. DNS-ünk négy alkotóeleme a négy nukleotid, adenin (A), citozin (C), guanin (G) és timin (T).

Az öröklődés nagyon összetett dolog, nem állíthatjuk, hogy egy kisbaba csak felmenői génjeinek terméke lenne. Hogy a gyermek természete milyenné válik, azt az élete során megszerzett rengeteg tapasztalat, és a szülei is alakítják. A gének csak az alapot adják, az emberpalánta temperamentumát, az intelligenciáját határozzák meg, vagy hogy érdeklődő, esetleg konzervatív, rendszerető, vagy rendetlen lesz-e.

Nem kell, hogy aggodalommal töltsön el saját hagyatékunk. Jusson eszünkbe, hogy szüleink és nagyszüleink is túlélték a fogantatás versenyét, így biztosak lehetünk benne, hogy gyermekünk esélyei is kiválóak.

Minden lakásban helye van a könyvnek, ott is ahol, csak most várják az első babát, ott is, ahol már tipegők forgatják fel a nappalit. És ott főleg, ahol még csak tervezgetik az utódlást.Számtalan káprázatos fotóval, a magzat életéről készült, soha nem látott pillanatfelvételekkel a világ egyik legizgalmasabb utazására csábít a könyv. • A könyvről bővebbet itt tudhatsz meg »