Öt év alatt iskolányi gyermek hal meg balesetben

Gyermekek tízezrei rajzanak ki az utcákra, játszóterekre és a természetbe a tavasz beköszöntével. Nyáron pedig a strandszezon jelent kockázatot a fiatal generációk számára. „Tapasztalataink szerint ugyanis az 1 évnél idősebb gyermekek között a közlekedési balesetek során elszenvedett sérülések a legfőbb halálokok: 1 év alatt ugyanis az 1 és 18 éves kor közötti gyerekek 40 százaléka veszti életét külső ok miatt” – mondta dr. Krivácsy Péter, az Országos Mentőszolgálat Gyermeksürgősségi Módszertani Csoportjának vezetője. „Felmérések bizonyítják azt is, hogy 5 év alatt annyi a gyermektraumás halálozás, amennyi egy átlagos általános iskola tanulóinak száma. Tapasztalatunk szerint a gyermekbalesetek harmada tavasszal és a nyári hónapok elején a szabadban töltött játékok során történik” – tette hozzá dr. Kassai Tamás, a Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Gyermektraumatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa. Átlagosan 2005 és 2007 között 119 gyerek halt meg közlekedési balesetben, közülük 74-en 15 és 19 éves kor közötti fiatalok voltak. Fulladásban 40-en, mérgezéses balesetben pedig 8-an vesztették életüket. Továbbá a korcsoportonkénti haláloki sorrendben 4 esés és 3 égési sérülésből származó halál szerepel.

„Gyakorló gyermektraumatológusként és gyermekmentőorvosként azt tapasztalom, hogy a balesetek sok esetben megelőzhetők lennének: ebben a szülők felelőssége elsődleges, ugyanis a gyereket sohasem szabad felügyelet nélkül hagyni” – reagált dr. Kassai. Hozzátette, hogy ha a szülő betartja az alapvető szabályokat, már sokat tesz azért, hogy elkerülje a szerencsétlenséget. Autózás során például a gyermek korának megfelelő méretű és helyesen alkalmazott biztonsági gyermekülés életmentő lehet. Kisgyermeket kerékpáron pedig csak gyermekülésben lehet szállítani, valamint a súlyos koponyasérülések elkerülése érdekében bicikliző vagy görkorcsolyázó gyermeket csak bukósisakban szabad az utcára engedni.

Ha azonban mégis felmerül a gyanú, hogy a gyermek megsérült, nem szabad halogatni, mielőbb meg kell mutatni szakembernek. „Épp ezért nagyon fontos, hogy a szülők és pedagógusok ismerjék az alapvető elsősegély-nyújtási feladatokat és információkat” – magyarázta Kassai doktor úr. Elmondása alapján a legfőbb tudnivaló, hogy fejsérüléskor eszméletvesztés, tudatzavar, álmosság, fejfájás, szédülés, hányinger és hányás jelentkezik. Ilyen tünetekkel orvosi vizsgálatra és kórházi ellátásra van szükség. Hasi vagy mellkasi sérülések esetén a belső szervek károsodását csak kórházban lehet kizárni. Ha egy végtagsérülés után megduzzad vagy fájdalmas, vagy nem tud minden mozgást kivitelezni, akkor gyermek baleseti ellátására van szükség. A nagy deformitással járó törést – mint amilyen a könyök- vagy combcsonttörés – elszenvedett sérültet pedig csak mentővel, megfelelő rögzítés és fájdalomcsillapítás mellett szabad kórházba szállítani. Végül elmondta: „Ha kórházi kezelésre kerül sor, nagyon fontos olyan gyermekbarát eszközökkel és módszerekkel ellátni a fiatal sérülteket, amelyek a legkisebb fájdalom, heg és kórházi tartózkodás mellett biztosítanak maximális stabilitást és gyógyulást.”