Éhező gyerekek: Akik a krumplis tésztáért is verekednek, a spenót maga a luxus

Vilmányban a gyerekek a bejglit csak a tévéből ismerik, húsféle is jó, ha hetente kerül a tányérjukba, a zöldség, a gyümölcs pedig már igazi luxus errefelé. Sajnos ezzel messze nincsenek egyedül: a gyermekéhezés problémája csaknem az ország minden pontját elérte, több tízezren rendszeresen éheznek, 120 ezer gyermek pedig alultáplált.

Ibolya ma költötte el a család utolsó fillérjeit: négy kiló kenyeret vett, meg egy kis vajat, ez a nyolc gyereknek épp egy napra elég. Szerencsére ma még van iskola, ahol jut nekik meleg étel, a tegnapi főtt tésztából is félretett kicsit, de hogy holnap, főleg az ünnepek alatt mi lesz? Ibolyával délután öt órakor beszélek, és még semmit sem evett, ahogy férje sem. Megvárják, míg a gyerekek gyomra némileg már tele, s ha jut nekik, esznek egy szelet vajas kenyeret ők is.

„Még ennyire nehéz karácsony elé sosem néztünk. Amúgy is nehéz még a túléléshez szükséges ételt is előteremtenünk, kenyér, tészta, de már a krumpli is igazi lakoma nálunk, hónap elején azért egyszer mindig igyekszünk venni kis almát, narancsot, banánt, abból viszont nyolcra nem futja, a legkisebb és a 17 éves, várandós lányom ehet egy-egy egészet. Most kaptunk egy kis vizes fát, a fűtést talán valahogy megoldjuk, ígértek a szeretetszolgálatnál ruhát is a gyerekeknek, de hát ezt megenni nem tudjuk” – mondja a nyolcgyermekes anya. A Kormos család Pestről költözött az ezer lelket számláló Tolna megyei településre, ahol viszont most már minden munkalehetőségük elveszett. De messze nem ők az egyetlenek, akik segélykérő levelet írtak a Baptista Szeretetszolgálatnak, tucatjával érkeznek a kérések, mindannyian leginkább élelmiszert és tüzelőt – néhányan szaloncukrot is így, az ünnepek előtt – várnának.

Gyakorlatilag Vilmányban is az egész falu bajban van, a gyerekek 90 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, szüleik családi pótlékból élnek. A településen már a fűtés is luxus.
– Itt a nyomor tombol, az éhezés mindennapos. A családi otthonok döntő többségénél már régóta nincs fűtés sem, a szemétdombon összegyűjtött műanyag flakonokkal, éghető anyagokkal teremtenek némi meleget. Az egész faluban jó, ha egy-két „kivételes” helyzetű család akad, ahol a lakásban 15-20 fok van. Az önkormányzat sem igen tudja kigazdálkodni, hogy segíteni tudjon, jó, ha az iskolában még tudják biztosítani a minimális étkezést, de például a fűtés már ott is luxus, kabátban ülnek az órán a gyerekek – mutatja be Vilmány helyzetét „Öreg Józsi”, a település szociális segítője. S hogy mindezt hogy élik túl?

Az éhezéstől ingerlékenyebbek, agresszívebbek

– A szomszédomban lakik az a kilenctagú család, ahol a férfi most szabadult a börtönből, lényegében semmilyen bevételük nincs, ők a kétszemélyes kanapén húzzák meg magukat éjszakánként mind a kilencen, így melegítik egymást. De minden család kidolgozta a maga túlélési stratégiáit. A gyerekek viszont soványak, rendkívül alultápláltak, elesettek, agresszívek, az éhezéstől sokkal ingerlékenyebbek, de a tanulásukon is meglátszik, hogy nem jutnak megfelelő élelemhez. Az iskolaigazgató tényleg minden követ megmozgat, hogy húst például hetente kétszer kapjanak, de azt mondom: ezek a gyerekek annyira felvérteződtek, olyan túlélési ösztön alakult már ki bennük, hogy ha az ő körülményeik közé egy „normális” háttérrel rendelkező gyerek belecsöppenne, biztosan nem élné meg a felnőttkort. Így is átlagosan a tanulók 20 százaléka mindig hiányzik, mert nem tud iskolába jönni, minden második pedig még betegen is csak azért jön, mert éhes – mondja a segítő. Kenyér vagy rántott leves, grízes tészta spagettiből, itt, Vilmányban a napi menü leggyakoribb részei, de legalább meleg étel jut a gyerekek gyomrába.

Egy tányér krumplis tésztáért is összeverekednek

Az a látvány, amikor hétfőnként, újra az iskolában, akár egy tál krumplis tésztáért majdnem összeverekednek, mint a harmadik világban, még Öreg Józsit is megrendíti. – Ha a szeretetszolgálat nem adna újra és újra, még ez sem lenne. Legutóbb 210 gyerek 7 napi ellátását tudtuk a segítségükkel megoldani, csak köszönettel tartozunk az egész szervezetnek és elsősorban Klug Györgyinek, aki sokszor erőn felül próbál mindent megtenni az itt élőkért – hangsúlyozza ezerszer háláját a szociális segítő.

Ő, akinek szólnak az elismerő szavak, Herencsárné Klug Györgyi, a Baptista Szeretetszolgálat programvezetője, aki nagyon is ismeri a vilmányiak – akárcsak több száz más település – problémáját. Leginkább Borsodban, Hajdú-Bihar, Békés, Somogy és Baranya megyében tombol a szegénység. A vezető szerint ráadásul idén nemcsak a természeti károk sodorták olyan anyagi helyzetbe az iskolákat, gyermekellátó intézményeket, de az uniós beruházások is akkora terhet tettek a települések „vállára”, hogy legtöbbször már képtelenek még a gyerekek étkezéséhez, ruháztatásához szükséges forrásokat is előteremteni.

Előrébb hozták a tízórai időpontját

De azért, hogy ilyen problémákat lássunk, nem is kell egészen Vilmányig, vagy mondjuk egy eldugott faluba utaznunk. Van olyan budapesti iskola, ahol azért hozták előrébb a tízórai időpontját, hogy a gyerekeknek ne korgó gyomorral kelljen az órákon ülniük. A Gyermekétkeztetési Alapítvány munkatársa szobája térképéről olvassa a nehéz helyzetű, segítséget kérő családokat, kiemeli Csongrádot, Nógrádot, Borsod, Baranya, majd Veszprém megyét, de aztán feladja: szinte a teljes térkép minden pontján ott a kis zászló, ami jelzi a családot, települést, ahol várják a segítséget.

Kromek Henriett, az alapítvány Mindenki Ebédel programjának vezetője folyamatosan járja a településeket: nemcsak a mennyiséggel, de a minőséggel is súlyos gondok vannak.

– Még ha egy-két szelet zsíros kenyérre telik is, krumplival, tésztával esetleg kitöltik a korgó gyomrukat, de az étrendje annyira szegényes a gyerekek egy jelentős részének, hogy szinte állandóan betegek. Volt olyan család, ahol rendszeresen a tél nagy részét a gyerekek tüdőgyulladással töltötték, iskolába nem is tudtak járni, de meggyógyulni sem otthon, az 5 fokos lakásban, ahol a leheletük látszott. Ördögi kör – mondja a programvezető. A programban részt vevő gyerekek valóságosan kiszédülnek az éhségtől a padból, mert pénteken esznek, aztán hétfőn legközelebb. Az alapítvány például épp a hétvégékre gondolva külön készíttetett olyan ételeket, amiket otthon csak melegíteniük kell, persze van, amikor ez sem jut el a gyerekhez.

Az apa eladta a készételt, hogy italt vehessen

– Az egyik legmegdöbbentőbb esetem az volt, amikor az alkoholista apuka eladta a készételt, hogy az árából italt vehessen. De van, ahol már a gyerekek ruháit használták el tüzelőnek, ugyan iskolába másnap már nem tudott egyik sem menni, de éjjel legalább nem fagytak meg – emlékszik vissza Henriett. Most is többek között ilyen családoknak juthat majd kicsit több, főleg az ünnepek előtt, ami persze számukra ugyanolyan szürke és „éhes” nap lesz, mint bármelyik másik. Több mint 18 millió forintnyi, több száz kiló élelmiszert osztottak és osztanak szét a Raiffeisen Közösen Program keretében a Gyermekétkeztetési Alapítványnak, a Mindenki Ebédel program keretében. Kilenc település 455 gyermeke részére biztosítanak hat hónapon keresztül ellátást.

A program egyike azon kezdeményezéseknek, amelyek célja, hogy hazánk településein ne csak a szorgalmi időszakban, hanem azon kívül hétvégeken, iskola szünetekben is minden óvodás és általános iskolás korú gyermek rendszeresen táplálkozzék. A Közösen Program eddig összesen több, mint 62 millió forinttal támogatta a gyermekétkeztetést. Ez a támogatás majdnem 6000 gyermeknek biztosított, biztosít rendszeres minőségi étkezést országszerte.

A folyamatos nélkülözés súlyos egészségügyi következményekkel járhat

Ezek az akciók is, még ha csak időlegesen is, de segítenek. Azoknak a gyerekeknek, akik ilyen körülmények között nőnek fel, elsőre a tészta, a rizibizi jut eszükbe, amikor azt kérdezik tőlük, hogy mit szeretnének enni. Sokan közülük még soha nem ettek rántott húst, de a húsleves és a többi elegendő kalória- és tápanyagbevitelt biztosító étel is csak ritkán kerül az asztalra. Egy fejlődésben lévő szervezet számára különösen fontos a napi legalább 2000 kalória bevitele – sokan ennek még a töredékét sem tudják magukhoz venni.

A rendszertelen étkezés és az alacsony tápértékű, vitaminban szegény, rossz minőségű ételek súlyos betegségek kialakulásához vezetnek. Körükben nemcsak a fertőzések, megfázások, vagy épp a tüdőgyulladás fordul gyakrabban elő, de súlyos, akár életveszélyes betegségek, mint a cukorbetegség vagy a rák megalapozója is lehet az éhezés.

20-25 ezren rendszeresen éheznek

Ma Magyarországon a népesség 12-13%-a, a gyerekek mintegy ötöde számít szegénynek. Az Európai Unióban használatos szegénységi küszöb alapján megállapított adatból következik, hogy hazánkban megdöbbentően magas a nyomorban élő, éhező gyermekek száma. Becslések szerint körülbelül 120 ezerre tehető az alultáplált, elégtelenül étkező gyermekek száma. Szerencsére a nélkülöző, mélyszegénységben élő családok gyermekei a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynek köszönhetően ingyen juthatnak ételhez az oktatási intézményekben. És egyre több az olyan család, ahol eddig nem jelentett problémát a meleg étel, de a drasztikus mértékben megnövekedett munkanélküliség és a bedőlt lakáshitelek azokat is a kilátástalanság szélére sodorták, akik eddig nem találkoztak az éhezés fogalmával.