Család

Lehet pár gyerekkel több?

A Központi Statisztikai Hivatal kalkulációja alapján idén 10 millió alá csökkent az ország lakossága. Miért nem vállalnak több gyereket a családok? Mi kell a nőnek, hogy (több) gyereket merjen a világra hozni?

 Munka gyes után – változások 2011

Lehet pár gyerekkel több?

A Bajcsy-Zsilinszky úton hatalmas, zöld tenyér hívja fel a figyelmet arra, hogy meg kellene állítani a népességfogyást. Alatta egy riasztóan csökkenő szám mutatja: fogyatkozunk. 1981 volt az első olyan év, amikor több ember halt meg, mint amennyi született. Hogy miért gond ez? Mert az elöregedő (és munkanélküliséggel küzdő) társadalomban mind kevesebb embernek van adó- és járulékfizetéssel járó munkája – mostanában úgy harminc százaléknak –, így egyre szűkösebb a központi újraelosztó rendszer büdzséje, amelyből többek közt a nyugdíjakat folyósítják. A kérdés tehát az, miből fizetik majd a közalkalmazottakat, a családi pótlékot, ki lesz szolidáris velünk, ha megöregszünk, ha gyerekünk születik, ha megbetegszünk, ha munka nélkül maradunk. Kinek a bére biztosítja majd a mi támogatásunkat?

Mi vezetett ide?

Az okok sokfélék. Fontos tudni, hogy Európa-szerte komoly probléma a születések számának és az aktív népesség arányának csökkenése, tehát ami Magyarországon történik, az nem különleges nemzetközi viszonylatban. A közgazdaság-tudomány felől közelítve a szakértők azzal magyarázzák a jelenséget, hogy megnőttek a gyereknevelés költségei (a gyerekek évekkel később fejezik be a tanulmányaikat, mint a korábbi nemzedékek), a társadalombiztosítás és a befektetési lehetőségek pedig lehetővé tették, hogy a szülők az utódok anyagi segítsége nélkül is boldoguljanak idős korukban.

A szociológusok és demográfusok inkább a társadalmi normák megváltozásáról beszélnek. A vallás háttérbe szorulása, a városi életforma, a nők társadalmi szerepének változása, a házasságkötések számának csökkenése, a válások számának növekedése és az alternatív együttélési formák elterjedése mind-mind hatnak a termékenységi mutatókra. Németországban ma már a párok harminc-negyven százaléka tudatosan nem vállal gyereket, és a demográfusok attól félnek, nálunk is ez a jövő. Ma még sajnáljuk azt a párt, amelyiknek nincs gyereke. De ha egyre nagyobb arányban gondolják majd úgy a fiatalok, hogy teljes az életük család nélkül is, akkor ez az általános értékrendet is megváltoztatja. (Jól láttuk ezt az együttélés megítélésében: ma teljesen elfogadott, hogy a gyerekek fele házasságon kívül születik.)

Lehet pár gyerekkel több?

Szülj is, keress is!

A magyar társadalom erősen konzervatív. A szülést és a gyerekekről való gondoskodást az emberek nagy része még mindig a nők magánügyének – és kötelességének – tekinti, ugyanakkor kevéssé ismeri el. A helyzetet jól jellemzi Boross Péter volt miniszterelnök nemrégiben tett nyilvános kijelentése: a nők csak a szülőszobán pótolhatatlanok. Eszerint hivatásuk és egyéb társadalmi szerepeik, melyeket jól és szenvedéllyel, vagy ha muszájból is, de több évtizednyi munka, tanulás árán végezhetnek, csak életük mellékes körülményei. Vajon hány orvos, kutató, tudós, pedagógus, művész, politikus (!), a családfenntartásból jelentős részt (egészt) vállaló nő érzi úgy, hogy csak akkor van rá szükség, ha szülni kell?

A szociológiai felmérésekből kiderül, hogy a gyerekekről való gondoskodás és a háztartási feladatok nagyjából háromnegyede a nőkre hárul, de a munkahelyen sem követelnek tőlük kevesebbet, mint a férfi kollégáktól. Régen generációk éltek együtt a klasszikus nagycsaládban: szülők, testvérek, unokatestvérek. A feladatok megoszlottak. Ezzel szemben manapság a családtagok messze laknak egymástól, és a nagyszülők már csak azért sem tudják rendszeresen kivenni részüket a gyerekekről való gondoskodásból, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy nyugdíjba menjenek. Ezenfelül az ellátórendszer (óvoda, napközi, bölcsőde) nem túl magas színvonalú, az intézmények zsúfoltak, nincs annyi férőhely bennük, amennyire szükség volna, és nem veszik figyelembe a dolgozó nők igényeit, nyitva tartásuk nem igazodik a munkahelyi rendhez.

Sok tényező játszik tehát szerepet abban, hogy a nők halogatják a gyerekszülést. (Míg alig negyedszázada huszonhárom évesen szültek először, most átlagosan hat évvel később.) A gyes alatt otthon töltött évek mindenképpen karrierstopot jelentenek, ha csak időszakosat is, ami a tanulmányokba-munkába fektetett energia tükrében igenis komoly lelki teher – bár ha ezt valaki beismeri, könnyen (és igazságtalanul) titulálják lelketlen karrieristának. A magyar nők és férfiak ugyanis abban feltétel nélkül egyetértenek, hogy a család az első az értékek listáján. A KSH családtervezési vizsgálatának eredményei azt mutatják, hogy az 1991-ben házasságot kötött fiatal párok átlagosan két gyereket terveztek, negyedük hármat. Ehhez képest a demográfiai mutató ma 1,3, azaz a tervezett gyerekek feléről lemondtak. A demográfusok a Ratkó-korszakban (az 1954−56-os abortusztilalom idején) születettek gyerekeitől várták a demográfiai krízis enyhülését. De a hetvenes évek közepén világra jött, viszonylag nagyszámú lány éppen most csúszik kifelé a termékeny időszakból.

Több gyest nekünk?

A világ más, gazdagabb részein nincs efféle segély. A fizetett szülési szabadság jellemzően pár héttől pár hónapig terjed. A szakértők szerint nem egyértelmű, hogy a magyar nők helyzetén hosszú távon segít-e a gyes. Három-hat évnyi kihagyás után nagyon nehéz visszamenni dolgozni. Sokan maradnak tartósan munka nélkül, ha a gyes időszaka alatt teljesen elszakadnak a cégtől, kiesnek a rutinból, nem képezik magukat, elavul a tudásuk. Ha pedig az anya nem, vagy csak nagyon nehezen tud visszatérni a munkaerőpiacra, akkor nem valószínű, hogy újabb gyereket vállal. Az anyasági támogatások tehát ilyen értelemben árthatnak is a népesedési folyamatoknak.

Ha a pozitív francia példát nézzük, a nők szülési hajlandóságán valószínűleg az javítana a legtöbbet, ha sokkal több nem anyagi természetű segítséget kapnának. Ha nem az anyasági segélyt emelnék, hanem könnyebben visszatérhetnének a munkaerőpiacra. Hisz a gyereket nemcsak élete első három évében kell eltartani, hanem még vagy húsz évig. Ha több lehetőség lenne részmunkában, rugalmas munkaidőben dolgozni. – Skandináv országokban jól működő módszer, hogy egy munkakört két munkavállaló tölt be, és ők egymás között osztják el a feladatokat. Nem nehéz belátni, miért jó ez az anyáknak – magyarázza Győri Ildikó pszichológus, a Human Menu vezetési tanácsadó ügynökség igazgatója. – Sokkal nagyobb rugalmasságra lenne szükség, mint ami most jellemző a vállalatokra. A munkaadók jól járnak az anyákkal akkor, ha családbarát feltételeket teremtenek. Van egy céges ügyfelem, aki sok anyát alkalmaz napi hat órában vagy projektjelleggel, esetleg külsős tanácsadóként. Nagyon elégedett, mert az anyák kivételes lelkiismeretességgel dolgoznak, megbecsülik az őket segítő főnököt.

Van megoldás?

Mit tehet az, aki a trend ellenére nagy(obb) családot szeretne, de a szakmájáról sem kíván-tud végleg lemondani? Nemes Edina három gyerek édesanyja. A legnagyobb most ment iskolába, a legkisebb öt hónapos. A közgazdász Edina úgy tervezi, most pár évig csak a családdal foglalkozik. – Amikor a középső gyerekem egyéves lett, visszamentem dolgozni. Anyukám vállalta, hogy vigyáz Áronra, Zsófi lányom ovis lett. Ma már tudom, hogy ésszerűbb lett volna más posztra kérnem magam, és napi négy-hat órát vállalni (lett volna rá mód), de szerettem volna ott folytatni, ahol abbahagytam, így teljes gőzzel belevettem magam a munkába. A szüleim hozták-vitték a gyerekeket. Segített a férjem és az anyósomék is. Én pedig hajtottam. Jól kerestem, előléptettek, és erre nagyon büszke voltam. A gyerekbetegségek miatt sokat voltam táppénzen, de precízen kompenzáltam a túlórákkal. Akár hétvégén is. Az volt a baj, hogy az élet minden területén a maximumra törekedtem: egy idő után rájöttem, ez így nem megy. Már nemcsak a gyerekek betegeskedtek, hanem én is. Depresszióhoz, pánikbetegséghez vezetett a túlhajszolt életmód. Gyógyszerek helyett az segített, hogy váratlanul – a legjobbkor – megfogant a harmadik kisbabánk. Csodás ajándék ő, nagy boldogságot hozott az életünkbe. Amikor megszületett, kisimultak bennem a görcsök. Erőt is kaptam a gyerek mellé. Okosabban élek, azt hiszem. Az ember önző, nehezen mond le a megszokott életszínvonalról, de már nem gondolom, hogy boldogtalanabbak leszünk nagy külföldi nyaralások nélkül, kicsit összébb húzva magunkat. Természetesen visszamegyek majd dolgozni, de olyan megoldást fogok keresni, ami könnyebben összeegyeztethető a nagycsaládos léttel.

– Azzal tisztában kell lenni, hogy csak kevés családanya tud ugyanolyan formában dolgozni, mint a gyerekek szülése előtt – mondja Győri Ildikó. – Egy pedagógusnak például nem gond az iskola csengetési rendjéhez igazodni, de aki korábban reggel kilenctől este hatig az irodában ült, annak meg kell próbálnia más feltételekben megállapodni a munkáltatójával, vagy váltani kell. Jó megoldás lehet a saját vállalkozás indítása. Ha a családon vagy a baráti körön belül más is tud csatlakozni a vállalkozáshoz, akkor a gyerekek felügyelete is könnyebben megosztható. Mindenképp fontos a rugalmas hozzáállás – ne akarjuk feltétlenül azt csinálni, amit eddig, merjünk valami egészen másba kezdeni. (Nyugaton ebben semmi rendkívüli nincs, ott mindenki számol azzal, a férfiak is, hogy egy élet során többször is újra kell kezdeni a karriert!) Mindig az a kérdés: miért nem szül a nő? Holott ez közös ügyünk. Családi, társadalmi összefogás kell. Belátás. Olyan ésszerű tények elismerése, hogy a részmunkaidő nem csak a nőnek jó.  Hogy a „férfiak gyesen” ne csak szólam maradjon, hanem ha a család érdeke úgy kívánja, a nő mehessen vissza dolgozni. Az apák tanulmányozhatnák a skandináv mintát: ott könnyebb anyának lenni, hisz a házimunka felét vállalják a partnerek. A családbarát munkahelyek létrehozását nehéz kikényszeríteni, amíg a társadalom alapvetően „macsó” hozzáállású, és ebbe belenyugszunk. A szemléletváltásnak alulról kell indulnia. Ha az állam hoz szigorúbb intézkedéseket, lehet, hogy csak még jobban ellehetetleníti a kismamákat a munkaerőpiacon.

Bababarátság és szülési sztrájk
A demográfia egyik kulcsszava a termékenységi arányszám, amely azt mutatja, hogy egy-egy nő hány gyereket hoz világra élete során. A népességszám szinten tartásának legfontosabb feltétele, hogy ez a mutató 2,1 körül legyen. A Föld lakosságának növekedése mindenképp lassulni fog a XX. századi robbanás után.
Az Európai Unión belül Írországban, Franciaországban és Skandináviában magasak a termékenységi mutatók. Ennek az az oka, hogy családbarát politikát folytatnak, például színvonalas, elérhető és megfizethető gyermekintézmények működnek, és elterjedt a rugalmas munkaidő. A nők könnyen vissza tudnak menni dolgozni, és a társadalom (a férjek) segítik őket abban, hogy minden fronton helyt tudjanak állni. Az úton-útfélen tapasztalható bababarát szemlélet is fontos ösztönző erő. Ahogyan az is, hogy a bébiszitter nem luxus.
Negatív példaként Európában Olaszországot szokták említeni, ahol a szociológusok szerint a nők szülési sztrájkban vannak. Az ellátórendszer hiányosságai miatt ugyanis az olasz nőknek tényleg választaniuk kell a család és a karrier között. Miközben a nők átlagos iskolai végzettsége magasabb a férfiakénál, a felnőttkorú női lakosság kevesebb mint 40 százaléka dolgozik.

 

Lehet pár gyerekkel több?A cikkünk a Nők Lapja Egészség decemberi számában jelent meg.

A magazin tartalmából:

  • Szilveszterig lefogyok!
  • Karácsony veszélyek nélkül
  • Élelmiszernek látszik, mi az?
  • 7 jel, ami csontritkulásra utal

Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése