2014. Április 16.

Későn érő zsenik

Van az úgy, hogy a zsenialitás – bár ez a ritkább eset – csak hosszabb idő után tud utat törni magának, és jelentős alkotások képében csak későn mutatkozik meg a tehetség. Az alábbi művészek példája bizonyítja, hogy nem kell kétségbeesni akkor sem, ha négyévesen a gyermek még nem komponálta meg élete fő művét, és a világraszóló drámát sem írta meg huszadik születésnapja kora előtt.

nlc

Általában a zenei tehetség mutatkozik meg az elsők között látványosan. Számos nagy komponista még alig állt a lábán, de már kottafejeket pingált. A zenetörténet feljegyezte például Mozartról, hogy egészen kis gyerekként – négyévesen – zongorázni kezdett, és ötéves korában már saját maga által kigondolt zenedarabokkal szórakoztatta családját. Más művészeti ágaknál viszont később látszanak a tehetség jelei.

Vincent van Gogh

Nevezetes késői zseni Vincent van Gogh, a posztimpresszionista festészet legnagyobb alakja is, aki kilencévesen rajzolt már, de egészen 27 éves korág nem mutatta jelét, hogy kimagasló tehetség lenne. Csak 1880-tól kezdve fordította figyelmét és energiáit a festészet felé, attól kezdve viszont megszállott szorgalommal és kitartással fejlesztette magát. Művészi hagyatéka 850 festményből és közel ugyanennyi rajzból áll, amelyek közül – a legenda szerint – életében egyet sem adott el. Képei manapság a világ legmagasabb áron eladott festményei között vannak.

Jancsó Miklós

A nemrégiben elhunyt Jancsó Miklós – akit pályatársai már életében a valaha volt legnagyobb és legzseniálisabb filmrendezőként emlegettek – sem kapkodta el a pályáját. Nem is filmesnek készült: ügyvédi diplomát szerzett, bár egy percig sem koptatta a törvényszékek padjait ilyen minőségében. Ezt követően színésznek szeretett volna menni, de a főiskolán Balázs Béla azt tanácsolta neki, legyen inkább rendező. Diplomáját harmincévesen szerezte meg, de diplomafilmet nem forgatott, arra ugyanis nem volt pénz. Az ötvenes években mozihíradóknak készített termelési riportokat és propagandafilmeket, és csak 1958-ban, 37 évesen jutott el odáig, hogy megrendezhesse első, A harangok Rómába mentek című nagyjátékfilmjét. Ezt követően a legelismertebb rendezők közé emelkedett az akkor igencsak erős európai mezőnyben (Antonioni, Bergmann, Fellini, Bresson), és Magyarország egyik legtermékenyebb filmes alkotójává vált. Teljesen egyedi, hosszú snittjei forradalmasították és megújították a filmezés nyelvezetét. Utolsó egész estét filmjét 88 évesen készítette.

Arthur Koestler

Arthur Koestler (újság- és regényíró, társadalomfilozófus és polihisztor, aki Kösztler Artúr néven született Budapesten) első, befejezetlenül maradt könyvét 30 évesen írta meg, és a 35-öt is betöltötte már, amikor először jelent meg nyomtatásban kiadott kötete. Igen szerteágazó tudással rendelkezett, alkotásai arról vallanak, hogy otthonosan mozgott a filozófiai, társadalomtudományi, irodalmi és történelmi témákban éppúgy, mint a távol-keleti mitológia, a hallucinogén anyagok és a telepatikus kérdések világában.

George Bernard Shaw

GB Shaw, akinek műveit Shakespeare után a legtöbbet játsszák a világ színházai, már 37 éves elmúlt, amikor első műve, a Sartorius úr házai elkészült. Hosszú élete során (94 évesen hunyt el, miután leesett egy almafáról) azonban bőségesen behozta lemaradását: összesen 37 színdarabot és 10 esszé-, illetve novelláskötetet írt meg. Igaz, hogy már jóval az első színdarabja előtt is foglalkozott írással, de csak mint újságíró.