A hír már csak azért sem a szokásos “brit tudósok”-kategóriájú információ, mert a szigetország kétes minőségű sajtótermékei helyett a Washington Post közölte le a héten. Hippokratész egyébként, a modern orvoslás atyjaként már 2500 éve megfigyelt összefüggéseket a csillagok mozgása és a betegségek kialakulása között.
A Columbia Egyetem orvosi karának kutatói nem kevesebb, mint 1,75 millió olyan beteg adatait vizsgálták meg, akiket 1900 és 2000 között az egyetem klinikáján kezeltek. A statisztikai elemzés módszerével 1688 különböző betegséget különítettek el, és találtak 55 olyat, ahol a születési hónap befolyásolta az adott kór előfordulási valószínűségét. Többek között ilyen az asztma, a különböző hallójárati fertőzések, a termékenység, illetve a figyelemzavar (ADHD) is.
A betegségek kockázata a születési hónap függvényében (Kép: Columbia University)A kutatók sietve leszögezték, hogy számos tényező – mint például az étrend, az orvosi ellátás vagy a mozgás – azért nagyobb befolyással van a betegségek kialakulására.
Melyik hónap szülötteit érinti leginkább?
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a júniusban, augusztusban, januárban vagy decemberben születettek esetében nem lehet hátrányokról vagy előnyökről beszélni, azonban az októberi és novemberi születésű emberek esetében magasabb a betegségek kialakulásának kockázata. A februári, márciusi, áprilisi, májusi és júliusi születésűek viszont szerencsések: náluk kisebb az esélye a megbetegedésnek.
Az októberben és novemberben születetteknél magasabb a légzőszervi és idegrendszeri betegségek kockázata, illetve a nemi szerveket érintő problémák előfordulási gyakorisága is magasabb. A szeptember és december közötti időszakban születetteknél viszont alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, ez inkább a január és június között születettek számára jelent extra kockázatot.
Nicholas Tatonetti, a kutatás egyik vezetője a Washington Postnak elmondta, még nem értik, hogy miért fordulnak elő sűrűbben bizonyos betegségek a különböző hónapok szülötteinél, azonban azt gyanítják, hogy a jelenség az adott időszakban tapasztalható környezeti hatások eredménye lehet – ilyen például a D-vitamin mennyisége, illetve bizonyos allergének jelenléte.
“Az egyik példa, aminek jelentős irodalma is van, a poratkák és az asztma összefüggése” – magyarázta a szakember, aki felidézett egy 1983-as kutatást, aminek az eredménye szerint azoknál a babáknál, akik olyankor születnek, amikor több a poratka, 40 százalékkal magasabb az asztma kialakulásának kockázata. “Ha azonosítjuk a többi kapcsolódási pontot is, tudni fogjuk, hogy milyen életmódbeli változásokra van szükség, ha egészségesebb gyerekeket szeretnénk.”
További cikkek a betegségek kockázatairól az NLCafén:
- A repülőgépek zaja növeli a szívbetegségek kockázatát
- Kiderült: a házasság a szívet is védi
- Jót tesz a kávé a szívbetegségek ellen
- Előbb halhatsz meg, ha sokat tévézel!
