Család

Videóra veszed? Beszélek az ügyvédemmel!

Mélyen megrázta Olaszországot annak a 31 éves nápolyi nőnek az öngyilkossága, aki a róla készült felnőtt tartalmú felvételek nyilvánosságra kerülése után köznevetség tárgyává és internetes mémek célpontjává vált. A nő 2015 tavaszán néhány ismerősének küldte el a videókat, amelyek azonban az interneten kötöttek ki, és a számos megosztásnak köszönhetően rövid időn belül rendkívül népszerűvé váltak.

A felvételek számtalan paródiát ihlettek, az egyik videón a nő szájából elhangzó mondatot: “Videóra veszed? Szuper.” még pólókra és bögrékre is rányomtatták. A folyamatos megaláztatások hatására a nő nevet változtatott, és Toscanában próbált új életet kezdeni, sikertelenül.

Végül a nő pert is indított a sértő tartalmakat közzétevő internetes szolgáltatók ellen. Egy nápolyi bíróság néhány nappal az öngyilkossága előtt ideiglenes intézkedéssel kötelezte a beperelt cégek egy részét – köztük a Facebookot is –, hogy azonnal távolítsák el a nőt felismerhetően ábrázoló fényképeket és videókat, valamint a rá név szerint utaló bejegyzéseket. Ezzel párhuzamosan a bíróság azonban elutasította a nő “felejtéshez való jogára” való hivatkozását, mert úgy látta, hogy a kifogásolt adatok nyilvánosságra kerülése óta nem telt még el annyi idő, ami az információkat megfosztotta volna hírértéküktől.

Mit tehetsz hasonló esetben?

Az eset kapcsán Novák Zoltánt, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda ügyvédjét kérdeztük, hogy milyen jogi lépéseket tehet valaki hasonló esetben Magyarországon.

“Az eredeti videók engedély nélküli megosztása polgári jogi szempontból a “képmáshoz és hangfelvételhez való jog” megsértésének minősül. Ennek alapján a videók eltávolítását és sérelemdíjat lehet követelni, méghozzá nemcsak a felhasználóktól, hanem a közvetítő szolgáltatóktól, tehát például a videó­megosztók üzemeltetőitől is. A tudomásszerzéstől számított 30 napon belül rövid határidővel fel lehet szólítani a szolgáltatót vagy felhasználót, hogy távolítsa el a képet, videót. Amennyiben ez a felszólítás eredménytelen, akkor per indítható, melyben a bíróság – elméletileg – 16 napon belül végrehajtható ítéletet hoz. Külföldi székhelyű szolgáltatóknál azonban a per lefolyása lassabb, az ítélet végre­hajthatósága pedig kétséges lenne” – mondta az ügyvéd.

Képünk illusztráció
Képünk illusztráció

“Az eredeti videók terjesztése felveti a “különleges személyes adattal vissza­élés” bűn­cselekményének megvalósulását is. Ez már két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetőfeljelentés nem is annyira az elkövetők megbüntetése miatt lehetne hasznos, hanem azért, mert a büntetőeljárás keretében a bíróság elrendelhetné a videónak az internetes tárhelyekről történő ideiglenes eltávolítását. Problémát itt is a külföldi székhelyű tárhelyszolgáltatók jelenthetnek. Ha ők figyelmen kívül hagyják a magyar bíróság döntését és nem távolítják el a videót, úgy az továbbra is elérhető lesz. Ebben az esetben ugyanis a magyarországi internetszolgáltatók nem kötelezhetők a videó elérésének megakadályozására. Erre csak kiemelten súlyos bűncselekmény esetén lenne lehetőség, amilyen például a gyermekpornográfia vagy a terrorcselekmény.

Erre a problémára részleges megoldást jelenthet, ha a sértett a videó eltávolíttatása híján az arra irányuló internetes forgalom csökkentésére koncentrálna. A forgalom jelentős részét ugyanis keresőmotorok (mindenekelőtt a Google) generálják, márpedig az Európai Bíróság néhány évvel ezelőtt kimondta, hogy az EU-s adatvédelmi szabályok a keresőmotorokra is vonatkoznak. A döntés szerint a keresőmotor üzemeltetője kötelezhető egy adott név alapján történő kereséskor megjelenő bizonyos találatok törlésére, ha a tartalom, melyre a keresési találat mutat, nem felel meg az adatvédelmi szabályoknak. A sértett így elérhetné, hogy internetes kereséssel ne lehessen megtalálni a videót azokon a tárhelyeken sem, melyekről nem sikerült eltávolíttatnia azt.”

A mémek ellen keveset lehet tenni

Nehezebb az eredeti videó kapcsán született mémek esete. Ezek alapesetben nem valósítanának meg olyan bűncselekményt, mellyel kapcsolatban a tartalom ideiglenes eltávolítását lehetne kérni. Ha céljuk vélemény ­nyilvánítás lenne, kifejezésmódjuk pedig nem lenne indokolatlanul bántó, a szolgáltatók személyiségi jogi alapon sem feltétlenül lennének kötelezhetők a mémeknek vagy akár a rájuk mutató keresési találatoknak a törlésére. Az ellenük való fellépést emellett gyakorlati nehézségek is akadályoznák.  

“Az internet felhasználásával elkövetett jogsértő cselekmények a gyors terjedés miatt komoly személyes károkat tudnak okozni. A mostani esetet megelőzően Hollandiában és az Egyesült Királyságban is történtek hasonló tragédiák, amelyek talán megelőzhetők lettek volna gyors és hatékony jogérvényesítés esetén” – mondta el a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.

Még több perekről: 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top