Család

Egymást segítik szülés közben a nőstény bonobók – videó

Nemcsak az ember segít fajtársainak az utódok születésekor, hanem legközelebbi rokonaink, a bonobók is. Az egyedülálló viselkedést több alkalommal is megfigyelték a fogságban tartott emberszabásúakon.

Bábáskodnak társaik szülésénél a nőstény bonobók: védik és támogatják őket vajúdás közben és a kicsik világrajövetelekor. Eddig csakis az emberről volt ismert, hogy segédkezik társának szülésekor.

A Pisai Egyetem és a CNSR francia kutatóközpont tudósai fogságban lévő bonobókat figyeltek meg három alkalommal is, amint szülés közben segítik egyik társukat. Az Evolution and Human Behavior című szaklapban bemutatott jelenségre a szerzők – Elisa Demuru, Pier Francesco Ferrari és Elisabetta Palagi – a bábáskodás egy típusaként utaltak. 

Nagyon szociális lények a bonobók

A természetben kizárólag az embernél figyelték meg eddig, hogy egy fajtársának segítséget nyújt utód születésekor. A bonobók az ember legközelebbi rokonai a csimpánzokkal együtt, ám a csimpánzoknál jóval szociálisabb élőlények. 

A kutatók kiemelték, hogy már korábban is végeztek hasonló megfigyeléseket más tudósok, a most leírt tevékenységek azonban jóval összetettebbek voltak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Amikor a nőstény megkezdte a vajúdást, a többi nőstény a közelébe férkőzött. A szülés közben az anyaállatot körbevevők megakadályozták, hogy más hímek – és emberek – közel kerülhessenek. Még a legyeket is elhessegették a nemi szervek környékéről. Ezt a viselkedést holland és francia állatparkokban figyelték meg. A kutatók szerint a segédkező nőstények megszagolgatták a váladékokat, megpróbálták elkapni a születő kölyköt is. 

Bonobószülés asszisztenciával

A szakértők úgy vélik, hogy néhány „majombába” maga is szült már a múltban, ezért van elképzelése arról, hogyan lehet segíteni. Kiemelték azt is, hogy a nőstény bonobók közötti kötődés mindig nagyon erős, a csoporton belül dominánsabbak a hímeknél. 

A csimpánzokkal ellentétben, amelyek elvonulnak, hogy egyedül hozzák világra az utódokat, a bonobók a többi nőstény közelében maradnak, talán éppen azért, mert segítséget várnak. 

A szakértők úgy vélik, elképzelhető, hogy a bábaság az emberek, csimpánzok és bonobók őseiben már kifejlődött, az idők során azonban a csimpánzok elveszítették ezt a jellegzetességet, amikor kevésbé szociálissá váltak. 

A bonobók a megfigyelések szerint magas intelligenciával rendelkeznek, nagyon társas lények, még az ételt is megosztják egymás között. Olyan eseteket is megfigyeltek, amikor más állatfajokkal, például csimpánzokkal kommunikáltak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top