Így kezdett el több zöldséget enni a nagyon finnyás gyerekem

Állítólag a legjobb módszer arra, hogy több zöldséget etessünk a gyerekünkkel az, ha mi magunk is jó példával járunk elő. Nem tudom, más mennyi zöldséget eszik ott, ahol a gyerekek hajlandóak legalább a sárgarépát megenni a húslevesből, de mi ennél többet garantáltan nem tudunk már elfogyasztani.

Reggeli mellé mindig eszünk paradicsomot, paprikát vagy retket, ebédre gyakran zöldségragut, főzeléket, illetve sokféle zöldséglevest készítek, a vacsoránk pedig hasonló a reggelihez. Nem bolognai spagettin és lekváros kenyéren élünk, a lányom mégis úgy született, hogy első kóstoló után semmilyen zöldséget nem akar többet látni. A sárgarépa az egyetlen, amit hajlandó megenni, de azt is csak nyersen. Amikor először kóstoltattuk vele a spenótot, előbb a lábát rázta az undortól, majd öklendezett. Pedig előítéletei még nem lehettek, senki nem mesélte el neki a spenótfőzelék borzalmait. De legnagyobb meglepetésünkre a paradicsom sem ment át a rostán, hacsak nem ketchup formájában kerül a tányérjára, akkor még a paradicsomos tészta is tiltólistás volt.

Hogy valami jót is mondjak a gyerek ízléséről, rajong a kék penészes és a camembert sajtokért, minden gyümölcsöt szeret, és odavan a halért.

Valamit muszáj volt kitalálnom, miután végighallgattam az összes családtagom kiselőadását arról, hogy pont most, pont ma mekkora szüksége is lenne a gyereknek a zöldségekre. Még olyan is volt, aki szerint ki kell éheztetni a háromévest, akkor majd megeszik mindent, de csak miután megtanulta, hogy ki is a magyarok istene! Ez utóbbi kivételével mindent kipróbáltam, és egy év után büszkén elmondhatom, zöldségevő lett a lányom.

Mivel eléggé vizuális típus, feliratkoztam az Instagramon pár zöldségtematikájú profilra, amiket igyekeztem akkor nézegetni, amikor a lányom is ott volt. Gyönyörű fotók mindenféle zöldségről az ültetéstől a kész ételig. Kedvenc képeink alapján közösen rendeltünk mindenféle vetőmagot, amit aztán el is palántáztunk, illetve elültettek mindent a nagyszülőkkel. Amíg nem volt belőle zöldség, csak locsolni és gyomlálni kellett, addig meglehetősen izgalmas volt a zöldségönellátás, de sejtettem, hogy ebben a pillanatban még erősen vesztésre állok. A zöldségek még csak ugyanolyan növények voltak a lányom szemében, mint a virágok.

Képünk illusztráció – Forrás: Profimedia

Ekkor kezdtünk főzős videókat nézni, különösen a River Cottage és Jamie Oliver főzős műsorait.

Itt már kezdett vékonyodni a jég, legalábbis elkezdtünk közösen olyan zöldségételeket főzni, amiket a videókban láttunk. Jó jel volt, hogy mindegyiket hajlandó volt megkóstolni, de megenni egyiket sem akarta. Aztán egyik nap belefutottunk egy olyan butuska internetes cikkbe, ami a sárgarépa gyógyhatásairól írt. Olyan cikkek ezek, amik minden tudományosságot nélkülöznek, és a világ összes zöldségéről bebizonyítják, hogy rákmegelőző hatásúak, húsz évvel tovább élhetünk, ha naponta egyszer eszünk belőle, és különben is nagyon magas benne az összes létező vitamin mennyisége, hogy az ásványi anyagokról ne is beszéljünk.

Így tudtuk meg a négyéves lányommal, hogy a cékla többek között afrodiziákum, könnyebb és gyorsabb lesz tőle a szülésünk, szebb a hajunk, csillogóbb a tekintetünk, és ha nem lenne még vőlegényünk, akkor elég csak rendszeresen céklát fogyasztanunk, és lesz. Nevettünk ezeken a dolgokon, de valamiért mégis elképesztő nagy hatással voltak a gyerekemre. Másnap a lányom fejből sorolta a vitaminokat és ásványi anyagokat, és céklalevest rendelt vacsorára.

Bezzeg az olyan kis gyerekbutító okosságok, mint hogy a sárgarépától jól fogunk fütyülni, egyáltalán nem hatották meg.

Sőt kijelentette, hogy ezek butaságok, nehogy már elhiggyem ezt! Innentől kezdve, kifejezetten kerestem a neten a terjengős, áltudományos, lehetőleg molekulák és más tudományos ábrával ellátott zöldségismertető cikkeket, amiről pedig nem találtam megfelelőt, abból én szerkesztettem. Nyilván rosszul éreztem magam ettől a hatalmas kamutól, amivel végre sikerült rávenni a gyereket a zöldségevésre, de úgy éreztem, hogy többet nyerünk a dologgal, mint vesztünk.

Hogy javítja-e a cékla az állóképességet, azt erősen kétlem. De legalább tanultunk egy új szót, és beszélgethettünk az egészséges életről. Ugyanígy szóba került a magas vérnyomás – amire szintén tökéletes állítólag a cékla –, ezért megismerkedtünk a vérnyomásmérő működésével. Kicsit aggódtam, hogy meddig mehet ez tovább, de mire tizenötféle zöldség felkerült a fogyasztható ételek listájára, a lelkesedés is csökkent a csodatévő tulajdonságok iránt. Most, pár évvel később a módszernek csak pozitív hozadéka maradt. A gyerekem zöldségevő és tudományos érdeklődésű kislány lett. Valószínűleg nem mindenkinél ez a nyerő módszer, de egy próbát ez is megérdemel!