„29 napom volt arra, hogy elfogadjam, a feleségem meg fog halni”

Esvé | 2019. Június 01.
Szívszaggató vallomás egy kétgyermekes családfőtől, aki felesége elvesztése kapcsán mindenkit arra biztat, használja ki a közösen eltöltött időt.

„A harmincas éveim közepén ismertem meg őt, és már az első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy nem akármilyen szerelem ez” – idézi fel egy gyászoló családfő a Scary Mommy oldalán közzétett bejegyzésében párkapcsolata első pillanatait. Már a kezdet kezdetén tudta, hogy későbbi felesége, Sherry személyében a nagy őre talált rá.

„12 évvel, 2 közös fiúval, két kutyával és három macskával később még mindig őrülten szerettük egymást. És ekkor kezdődött a rémálom: a feleségem ekkor ment el egy akkor még ártatlannak tűnő vérvételre, mert szerette volna tudni, mi okozza az állandó, leküzdhetetlen fáradtságot, amit akkor már hetek óta érzett. Semmi nem készíthetett fel minket arra, ami ezután következett.”

Ahogy a bejegyzésből kiderült, a fáradtságot a rák egy ritka és agresszív formája okozta. „Ugyanolyan napnak indult az is, mint az összes többi, uzsonnakészítéssel és kutyasétáltatással, aztán egy pillanat múlva életünk egyik legdrámaibb napjává változott” – emlékszik vissza a férj.

Mielőtt az orvosok megkezdhették volna felesége kezelését, minden kétséget kizáróan azonosítaniuk kellett a daganatnak azt a fajtáját, ami a szervezetét megtámadta. Ez pedig sok időbe került. „Mivel volt egy kis időnk a kezelés megkezdéséig, úgy döntöttünk, kihasználjuk. Kibéreltünk egy lakóautót, és egy olyan utazásra indultunk országon belül, amit már évek óta halogattunk. Akkor még nem tudtuk, de végül életünk legszebb utazása lett ez, ahol a fiaim és én olyan közös emlékeket gyűjtöttünk a feleségemmel, amik egy életre velünk maradnak.”

Hiába kapta ezután a feleség négy hónapig a legkülönbözőbb kemoterápiás kezeléseket, egyik sem használt. „Az utolsó hónapja elején már nagyon le volt gyengülve, mégis arra kért, hadd jöjjön haza.” Miután az orvosok hazaengedték, Sherry még 29 napot élt.

„29 napig fogtuk egymás kezét, nevettünk, sírtunk együtt. 29 napig olvashatott még fel neki a hétéves fiunk, és én 29 éjszaka tanulmányozhattam a sziluettjét a holdfényben. A családunk és a barátaink is ott voltak mellettünk, sőt igazság szerint ők tették számunkra lehetővé, hogy a feleségem otthon legyen mellettünk, ott, ahol igazán lenni szeretett volna ezekben az utolsó napokban.”

Bejegyzése végén a gyászoló férj felteszi a kérdést az olvasónak: „Te mit tennél a következő 29 napban?” Majd az átéltek alapján ad néhány tippet is: „Menj el arra a kirándulásra, amit már régóta terveztél. Táncoltasd meg a párodat a konyhában. Fogd a kezét. Csókold meg – reggel és este. Gyűjts most olyan emlékeket, amik kitartanak majd az életed végéig!”

Nyitókép: Facebook / Sherry Keen

Exit mobile version