Kedden szavazta meg a parlament azt a nagy társadalmi felháborodást keltő „pedofilellenes” törvényt, amely összemossa a gyerekekkel szembeni megbocsáthatatlan bűnök elkövetőit az LMBTQI közösség tagjaival. A törvényjavaslat többek közt erősen tiltja a melegek megjelenítését is, vagyis többé nem lehet melegekről beszélni 18 éven aluliaknak, illetve nem lehetne iskolai előadást, szexuális felvilágosítást sem tartani a homoszexualitásról vagy a nemváltásról.
A homofób törvényjavaslat egyértelműen orosz minta alapján készült, hiszen Oroszország 2013-ban fogadta el azt a propagandatörvényként elhíresült jogszabályt, ami az LMBTQI közösséggel szembeni gyűlöletkeltésen és uszításon kívül lehetetlenné teszi a melegséggel, transzneműséggel kapcsolatos tudományos párbeszédet és felvilágosító munkát is. Az LMBTQ témákat is érintő iskolai programok, lelkisegély-szolgálatok korlátozása vagy betiltása nemcsak azért káros, mert valóságtorzító, de a szakértők szerint akár az érintett fiatalok életébe is kerülhet.
A „pedofiltörvény” elfogadása a jövőben számos 18 éven aluliaknak szánt film, animációs film, tévésorozat vagy animációs sorozat cenzúrázásához vagy éppen a magyarországi be nem mutatásához vezet, és hasonló hatást gyakorol majd a gyerekkönyvek és a „young adult” könyvek piacára is, például ellehetetleníti az olyan témájú kötetek megjelentetését, mint a Meseország mindenkié vagy a nemrég megjelent Micsoda család!. Ugyanez igaz lehet a most tanított irodalomtörténetre is, hiszen abban is rengeteg nem hetero szerző fordul meg az ókortól napjainkig, az egyetemes és a magyar térben egyaránt. A Háttér Társaság egy 2018-as kutatásban az iskolai tankönyveket vizsgálta meg abból a szempontból, hogy azokban miként jelenik meg az LMBTQI-téma. Összesen 32 tankönyvben találtak erre vonatkozó utalást, többségében irodalmi vagy történelmi vonatkozásban, például foglalkoznak Sappho, Homérosz, Pilinszky János vagy éppen Thomas Mann életművével.
Mi pedig eljátszottunk a gondolattal, hogyan kellene tanítania a magyartanároknak a leghíresebb szerzőket, mostantól, úgy, hogy nem szabad érinteni azokat a témákat. Hiszen, ha kiderülne, hogy az egyik legfontosabb huszadik századi regényíró, az elmúlt száz év legnépszerűbb magyar költője, vagy akár a Himnusz szerzője homoszexuálisként élték az életüket, és így is elévülhetetlen a művészi teljesítményük, az akár az LMBTQI-életmód népszerűsítésének is számíthat, nem igaz? Megírtuk hát az érintett szerzők pedofiltörvény-kompatibilis életrajzát, alatta azzal, amit cenzúráznunk kellett. Haladjunk kronológiai sorrendben!
Szapphó (kr.e. 612-550 körül)
Szapphó életéről nem sokat tudunk, versei is csak töredékesen maradtak fent. Az ókori görög költőnő egy szigeten alkotott. Férjhez ment, egy gyereke született. A haláltól nem, de az öregedéstől nagyon félt.
Amit cenzúráztunk
Szapphó a leszboszi Ereszoszban vagy Mütilénében élt és alkotott. Szerelmes verseit szinte kivétel nélkül nőkhöz írta, akik többnyire tanítványai voltak. „… a könnyű tűz/egész bőröm befutossa végig/nyomban, és nem lát a szemem se, zúgván/zúg a fülem már” – vall Szapphó egy nő iránt érzett szerelmi szenvedélyéről. A 19. századi (férfi) filológusok próbálták ugyan „tisztára mosni” a költőnő hírét azzal, hogy versei a látszat ellenére nem szerelemről, hanem különösen mély tanár-diák viszonyról árulkodnak, szerencsére nem jártak sikerrel; a tankönyvekben a leszboszi szerelem hagyományának megalapozójaként tekintenek rá. Legalábbis mostanáig.
George Byron (1788–1824)
Az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője. Sokat utazott, kalandozott Mocsárlázban hunyt el.
Amit cenzúráztunk
Byron valóban sokat utazott, ám külföldi kalandozásainak egyik célja homoszexuális kapcsolatok létesítése volt – írja Louis Crompton Byron és a görög szerelem: Homofóbia a 19. századi Angliában című könyvében. Egyetemi évei alatt Cambridge-ben több iskolatársával is szorosabb kapcsolatban állt, közülük Lord Clare érintette meg igazán. Görög utazásai alatt Eusthasius Georgiou, majd hosszabb ideig Niccolo Giraud nevű barátjával élt. Számos homoerotikus költeményt írt, utolsó szerelmes verse egy Loukas Chalandritsanos nevű görög ifjúhoz szól.
Kölcsey Ferenc (1790–1838) szerelmes költészete
Nem létezik. A magyar nyelv egyik legnagyobb művelője, a nemzet poétikai büszkesége teljes mértékben a munkának szentelte életét, zsengéitől kezdve a Himnuszon át híres követi búcsúbeszédéig minden sorát a hazaszeretet, a magyarságért való aggódás hatotta át, Erdély és a Partium visszacsatolásáért vívott küzdelméről nem is beszélve. Nőkkel és egyéb földi hívságokkal nem foglalkozott, ő ezek felett állt.
Amit cenzúráztunk
Nem azért nem tudunk semmit Kölcsey magánéletéről, mert nem volt neki, hanem azért, mert senki sem beszélt és azóta sem igen beszél róla. Az biztos, hogy több férfinak is írt intim hangvitelű leveleket, és Szemere Pál költőtársába alighanem szerelmes is volt. (Az ember olyan leveleket nem ír senkinek, amilyeneket Kölcsey Szemerének, ha nem szerelmes.) Valószínűleg kínlódott, magának és olvasóinak is folyamatosan az érzéseit magyarázta – nyilatkozta Nyáry Krisztián, aki az Így szerettek ők 2. című könyvében pedzegette a témát. Kölcsey homoszexualitása azonban a mai napig vitatott, Vaderna Gábor irodalomtörténész például határozottan tagadja, persze nem ideológiai, hanem tisztán tudományos alapokon.
Illusztráció: Neményi Márton
Hans Christian Andersen (1805–1875)
Dán költő, meseíró. Ő írta A kis gyufaáruslányt, A császár új ruháját, A rút kiskacsát, A rendíthetetlen ólomkatonát. Meséi szomorúak, általában happy end nélkül végződnek.
Amit cenzúráztunk
Anthony Majanlahti történész szerint a meseíró szenvedélyes érzelmeket táplált egy testvérpár iránt, és amikor a lány visszautasította, Andersen a fiú, Edvard Collin felé fordult. Bár szerelme beteljesületlen maradt, Edvard jó barátja lett a meseírónak, olyannyira, hogy még a sírjába is befogadta felesége mellé harmadiknak. Plátói maradt az a szerelem is, amelyet egy weimari nemesember, Karl Alexander iránt érzett az író. Később Henrik Stampe dán báróval és a Királyi Színház híres balett-táncosával, Harald Scharff-al is volt viszonya, igaz, a kutatók máig vitatkoznak azon, hogy ezek a kapcsolatok eljutottak-e valaha is a testiségig. Bár életrajzkutatói nem értenek egyet abban, hogy az író biszexuális vagy homoszexuális volt-e, Jackie Wullschlager amerikai irodalomkritikus azt állította, hogy „színlelt nőkalandjai ellenére Andersen valójában a saját neméhez vonzódott”. Meséi közül számos meleg allegóriaként olvasható, némelyik önéletrajzi ihletésű: A kis hableány például szerelme, Edvard házasságkötésének hatására, szerelmi bánatában született. Hűha! Elő a darálóval!
Oscar Wilde (1854–1900)
Ír származású angol költő, próza- és drámaíró, tisztes családapa. Írt egy regényt is. 1897-ben megroggyan az egészsége, agyhártyagyulladásban halt meg.
Amit cenzúráztunk
Wilde 1886-ban, még felesége második terhessége előtt találkozott Robert Baldwin Ross kanadai diákkal, és felfedezte a férfiszerelmet. Hét évvel később elvált, és a pár évvel korábban megismert Lord Alfred Douglas-szel (Bosie) kezdett szerelmi viszonyt. A lord apja nem nézte jó szemmel fia és Wilde „abnormális” kapcsolatát, felelősségre is vonta az írót, aki rágalmazási pert indított a márki ellen. Végül ő jött ki rosszul az ügyből: a bíróság bűnösnek találta fajtalankodás bűntettében, és két év fegyházra, valamint kényszermunkára ítélte. Wilde raboskodása alatt teljesen megtört. Egyetlen regénye, a Dorian Gray arcképe éles vitát váltott ki, hiszen olyan tabutémákat dolgozott fel, mint például a homoerotikus vonzalmak az őrség tagjai között.
Arthur Rimbaud (1854–1891) élete és kora
1854-ben született Charleville-ben (e. sárlövill), kisnemesi család sarjaként. Szigorú katolikus nevelést kapott, költői tehetsége korán megmutatkozott. 1891-ben aztán daganat keletkezett a lábában, életét az amputáció sem tudta megmenteni.
Amit cenzúráztunk
Ha nem az 1970-es évek közepén találják ki a punk kifejezést (műfajt, divatirányzatot, életstílust), hanem száz évvel előtte, Rimbaud lett volna az első tarajos, Verlaine-nel pedig ők voltak a korabeli Sid és Nancy, részben kicsapongó, vad, szenvedélyes, kompromisszumot nem ismerő természete, részben szexuális szabadságvágya és biszexualitása miatt (a kettő nyilván összefügg). Bár életrajzában csak egy pár éves fejezet, egész életét meghatározta és behálózta idősebb költőtársával, Verlaine-nel szövődött szerelme. Vagyis arra, ami kettejük közt volt, nincs nagyon szó: szerelem, kölcsönös függés, féltékenység, düh és bántalmazás perverz kotyvaléka. Verlaine elhagyta a feleségét a költőért, később mégis visszament, mindkettejükkel „se veled, se nélküled” kapcsolatban volt, a nőt a kezével, Rimbaud-t tömény abszinttal kínozta, és persze közben versek is születtek. A románcnak végül az vetett véget, hogy Rimbaud meglőtte Verlaine-t.
Forrás: Wikipedia
Tormay Cécile (1875–1937)
Írónő, műfordító, közéleti szereplő, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-keresztény szellemiségű női szervezetet megalapítója. 1932-ben „Magyarország asszonyai nevében” az írónő személyesen köszöntötte üdvözlő beszéddel és ajándékkal, Benito Mussolinit és az olasz fasizmust. A nyíltan antiszemita eszméket valló író nemzetközi ismertségre tett szert. Irodalmi Nobel-díjra jelölték.
Amit cenzúráztunk
A kormány kognitív disszonanciáját erősen mutatja, hogy miközben a Horthy-korszak ünnepelt írónőjét kínkeservesen próbálja benyomni a nemzeti alaptantervbe, addig megfeledkezik arról, hogy Tormay nemcsak, hogy nem volt elutasító a szexuális „mássággal” szemben, de nagy valószínűséggel ő maga is leszbikus volt. Az 1920-as években hivatalosan is megvádolták leszbikussággal, miután Zichy Rafael feleségével, Pallavicini Eduardina grófnővel folytatott szerelmi viszonyt (amit később a bíróság „bensőséges barátságnak” minősített, hogy tisztára mossa az írónő nevét). Tormayt azonban nemcsak a grófnőhöz fűzte gyengéd kapcsolat; másfél évtizedig élt szerelemben egy Francesca d’ Orsay nevű olasz nővel, élete utolsó évtizedében pedig gróf Ambrózy-Migazzi Lajosnéval élt közösen vásárolt villájukban, Mátraházán.
Thomas Mann (1875–1955) világképe
A 20. század egyik legfontosabb (német) írója nagy ívű, allegóriákkal, metaforákkal teli regényeiről ismert, a Buddenbrook-házért 1929-ben Nobel-díjjal jutalmazták. Életét a háború és a terror előli menekülés határozta meg, emigrációból kritizálta hevesen Hitlert, az elnyomást, műveit, gondolkodását a demokráciába vetett hit, a humanizmus hatotta át. Világképének az istenhit is visszatérő eleme volt („Isten így akarta” – mondta, amikor az Egy apolitikus meglátásai című esszéjének megjelenése után pár nappal véget ért az első világháború.) Feleségével végig együtt maradtak, négy gyermekük volt.
Amit cenzúráztunk
Csapongó, asszociatív, végletesen őszinte naplói, vagyis azok cenzúrázott változatai megjelenése óta tudjuk, hogy Thomas Mann homoszexuális volt, és az emiatti elfojtás egész életében kínozta. A Halál Velencében főhősének homoerotikus szerelmét saját érzései, vágyai ihlették, és más híres regényeinek szereplőit is szeretett férfiakról mintázta. Naplóiból kiderült, hogy egyik (szintén homoszexuális) fiának partnereit is irigységgel és vágyakozással figyelte, amikor pedig naplóit hátrahagyta Németországban, amikor elmenekült, sokáig rettegett, hogy a nácik megtalálják azokat és ország-világ előtt kiteregetik legféltettebb titkait. Elképzelhető, hogy szexuális irányultságát egész életén keresztül titkolta felesége előtt.
Forrás: Wikipedia
Faludy György (1910–2006) részletes életrajza
Budapesti zsidó családba született. A második világháborút Franciaországban, Marokkóban, majd Amerikában vészelte át, itt ismerkedett meg az emigrált ellenzékkel. A háború után újságíróként dolgozott a költészet mellett, villoni ihletésű balladáival és egyéb egyszerre középkorias és dekadens verseivel lett híres. Feleségül vette Szegő Zsuzsanna újságírót. Hamis vádak miatt megjárta az ÁVH börtöneit és Recsket. ’56-ban újra elmenekült az országból, Londonban, Firenzében, Máltán és Torontóban is élt és alkotott. A rendszerváltás előtt tért vissza. Második felesége a nála 65 évvel fiatalabb Kovács Fanny. A költő haláláig együtt voltak.
Amit cenzúráztunk
„Az ablak alatt háborgott a tenger.
Kéj cikázott ölemben mint a kés.
Egy csepp spermádat érezte a nyelvem,
s mellemben folyt, üdítő vízesés.
Az ablak alatt háborgott a tenger.”
Illetve:
„Szökőkút lettél. Magodból, szerelmem,
torkomban vadvirág fakadt. Olyan
boldog voltam veled. Fanyar tejedben
lubickolt mind a harminckét fogam.
Szökőkút lettél torkomban, szerelmem.”
Szemelvények a kortárs magyar irodalomból: Nádasdy Ádám
Nyelvész, költő, műfordító, az ELTE bölcsészkarának angol szakos tanára. Leíró nyelvészeti, különösen hangtani kutatásai miatt elismert szakember, publicistaként is dolgozik. Shakespeare-t, Dantét fordított (újra), kisebb vihart kavart, amikor a Bánk bán szövegét ültette át mai magyar nyelvre és jelentette meg Katona József eredetije társaságában. Szabadidejében verseket, novellákat írogat.
Amit cenzúráztunk
Nádasdy a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb költője és novellistája, őszinte, önéletrajzi, nyelvi játékkal teli műveinek visszatérő témája a homoszexualitás. Úttörőként már a 90-es években nyíltan beszélt saját szexuális irányultságáról, a Mások című lapban novellákat is közölt, 2009-ben beszédet mondott a Pride-on. A Vastagbőrű mimóza című novelláskötetét így indítja:
Ezek a könyvek mind a melegekről szólnak, méghozzá elsősorban meleg férfiakról, hiszen magam is az vagyok, ezt a világot ismerem.
A Pride-okon rendszeresen részt vesz, de nem harcos aktivistaként, nyilatkozataiban azonban rendszeresen beszél az apró, hétköznapi megkülönböztetésről, amelytől a melegek élete sosem lehet olyan, mint a heteróké. Egy interjúban így fogalmazott: „A heterók csak úgy vannak, a melegek nem. Bence György filozófussal vitatkoztunk erről egyszer. Azt mondtam neki, hogy vegye tudomásul, hogy ha ő bemegy a feleségével a zöldségeshez, az élet. Ha én bemegyek a párommal, az szex.”
További cikkek a témában:
Liptai Claudia megmutatta lányát, Pankát gyönyörű szép esküvői ruhába bújva
Anyaotthonba került a 17 éves anya, akinek a kisbabáját patkányok harapdálták össze
Meghalt Azahriah menedzsere, Ferich Balázs
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Sztárok, akik a nagyszüleiket vitték a vörös szőnyegre
Csillagjegyek, akik remek hétvége elé néznek
Geszti Péter Gryllus Dorkáról: „Húsz év távlatából is azt érzem, nekünk akkor találkozni kellett”
