Mi a méhnyakrák?
A méhnyakrák egy olyan daganatos elváltozás, amely jellemzően két hámfelület – a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a külső méhszájat borító laphám – találkozásánál alakul ki. A méhnyakrákos esetek döntő többsége (~80-90%-a) laphámrák, és csak az esetek kisebb hányadában fordul elő mirigyrák. A betegség – amely elsősorban a 35-45 éves korú nőket sújtja – általában észrevétlenül alakul ki, és tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotában van.
| Egészséges méhnyak |
A méhnyakráknak különféle súlyossági fokozatait különböztetjük meg a betegség kialakulásának stádiumai szerint: a tartós HPV fertőzést, amikor a vírus csupán a hámrétegben okoz elváltozást, 0-adik stádiumnak nevezzük. Amikor a daganat már átterjed a méhcsatornára, akkor enyhe fokú elváltozásról beszélünk, amikor pedig a rák már érinti a hüvelyt és a méh körüli szöveteket, akkor közepes súlyosságú méhnyakrákról van szó. Súlyos fokú elváltozásnál a daganat átlépi a medence falát és a hüvely alsó harmadát is érinti (a méhnyak normális alakja is megváltozik). Invazív méhnyakráknak azt nevezzük, amikor a daganat ráterjed a húgyhólyagra, illetve a végbélre, túllépi a kismedencét, és már távoli áttéteket ad. A kóros sejtek a szervezet más részeire a vérárammal, illetve a nyirokkeringés útján terjedhetnek át.
A méhnyakrák okozta jelentős halálozáson túl a „túlélők” sokszor a meddőség súlyával a vállukon élhetnek csak tovább, ha a rákos szövet nagy kiterjedésű, és műtéti eltávolítására van szükség. Ez is a társadalom szempontjából legaktívabb, 35-45 éves női korosztályt érinti.
Kiket érint a méhnyakrák?
A méhnyakrák világszerte 1,4 millió nőt érint, a 15-45 éves korosztályban a második leggyakoribb daganattípus. Az emlő- és a tüdőrák után a harmadik helyet foglalja el a rákos betegségek miatt bekövetkező halál okai között. A legtöbb halálesetet a fejlődő országokban okozza. Azok körében, akik nem járnak rendszeresen nőgyógyászati szűrésre, a méhnyakrák csendes gyilkosként viselkedik: évek alatt fejlődik ki, miközben az érintett nő hosszú ideig semmilyen tünetet nem észlel. Mire a tünetek megjelennek, a betegség gyakran már előrehaladott stádiumánál tart. Hazánkban kb. 1200 új esetet fedeznek fel évente, és 500 nő hal meg méhnyakrákban.
Mi okozza a méhnyakrákot?
A legújabb szakirodalmi adatok szerint a méhnyakrákos esetek 99,7 százalékában a humán papillomavírus és a méhnyakrák kapcsolatban áll egymással. A daganatkeltő HPV vírusoknak többféle típusa létezik, a HPV 16-os és 18-as törzsei együttesen a méhnyakrákok 71,5%-áért felelősek európai kutatások szerint. Ha a szervezetben nem mutatható ki a vírus tartós jelenléte, akkor a méhnyakrák kialakulására gyakorlatilag nincs esély. Fontos tudni azonban, hogy nem mindenkinél alakul ki a daganat, akinél a vírus jelen van, ami nagy szerencse, mert a humán papillomavírussal szinte mindenki megfertőződik élete során: a teljes életidőre vetített kockázat meghaladja a 80 százalékot. A nemi szerveken megjelenő HPV fertőzés nagyon gyakori mind a nők, mind a férfiak körében. Ezen fertőzések többsége átmeneti és idővel spontán megszűnik, mivel a szervezet immunrendszere eltünteti a vírust. Arra azonban az orvostudomány sem képes, hogy megmondja, kinél fog megszűnni a fertőzés, és kinél fog méhnyakrák kialakulni.
A méhnyakrák tünetei
| Kifejledt méhnyakrák |
Mivel a méhnyakrák kialakulása 10-20 évig is eltarthat, sokáig tünetmentes, és leggyakrabban rákszűrő vizsgálatnál ismerik fel. A daganat kialakulását jelezheti a rendszertelen vérezgetés. A vérzés jellemzően élénk piros színű, és gyakran jelentkezik nemi aktus kapcsán. Gyakori a sárgás és kellemetlen szagú hüvelyi folyás, mely olykor véresen festékezett, úgymond “húslészerű” is lehet. Ha a daganat a méhüreget elzárja, akkor erős alhasi fájdalmat okozhat a menstruációs váladék méhüregen belüli felgyülemlése. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, a fájdalmas közösülés, a fájdalmas széklet- és vizeletürítés. Sajnos azonban ezen tünetek jelentkezése esetén már előrehaladott méhnyakrákról beszélünk, amikor már nagyon nehéz kezelni a betegséget.
Éppen emiatt fontos, hogy a nők évente járjanak szűrésre, illetve a védőoltások beadatásával csökkentsék az esélyét egy esetleges HPV fertőzésnek és az abból kialakuló méhnyakráknak.
Társadalmi célú reklám