Egészség

Kicsi a szűrési és oltási hajlandóságunk! (X)

A nőgyógyászhoz járó, felnőtt magyar nők közül minden tízedik még soha nem vett részt méhnyakrák-szűrésen! A nők többsége már hallott a méhnyakrák elleni védőoltásról, viszont csupán 14%-uk döntött úgy, hogy beadatja a HPV elleni vakcinát.

Ez év őszén látott napvilágot az „origo Research” felmérése, amely a magyar nők rákszűrési szokásait és oltási hajlandóságát vizsgálta a méhnyakrák vetületében. A kutatás alanyai olyan 18-49 éves nők voltak, akik általában nem oltás ellenesek, és halottak már a méhnyakrákról. A megkérdezettek többsége házas volt, vagy legalábbis tartós kapcsolatban élt együtt párjával. Csaknem 40%-uknak van leány gyermeke.

A tanulmány megdöbbentő tényeket tárt fel. Annak ellenére, hogy szinte mindannyian járnak nőgyógyászhoz, közülük minden tizedik még soha nem vett részt méhnyakrák szűrésen. A hölgyek ezt azzal indokolták, hogy soha nem volt még problémájuk, egészségesnek érzik magukat, nem ismerik a betegséget, vagy egyszerűen csak nem tartják fontosnak a szűrést.

Öreg hiba! A méhnyakrák csak a legvégső, rendkívül előrehaladott stádiumában produkál tüneteket, amikor sajnos az orvos már nem sokat tehet. Viszont a szűrés lehetővé teszi a betegség korai felismerését, és ez életet menthet.

A méhnyakrák minden esetben a daganatkeltő (= magas rizikójú) humán papillomavírus (HPV) törzsekkel történő tartós fertőzés következménye. Jelenleg 15 magas rizikójú HPV típust ismerünk. Európában a 16 és 18-as HPV vírusok együttesen a méhnyakrákok 71,5%-ért felelősek, ebből adódóan a HPV fertőzés a legfontosabb tényező a méhnyakrák kialakulásában. Ezzel az összefüggéssel a megkérdezett nők harmada volt tisztában.

A genitális HPV fertőzés a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség, a szexuálisan aktív nők közel fele legalább egyszer életében már átesett a rákkeltő HPV fertőzésen. Egy korábbi HPV fertőzés nem alakít ki elégséges immunválaszt a szervezetben a későbbi fertőzések kivédésére, így a nők egész életükben veszélyeztetettek. A kutatásban résztvevők többsége fogamzásgátló tablettával, vagy egyéb módon, esetleg egyáltalán nem védekezik. Csupán minden negyedik megkérdezett használ rendszeresen gumióvszert, ami csökkentheti a kockázatot, de nem ad teljes védelmet és biztonságot, mivel a HPV fertőzés kialakulhat a külső nemi szervek bőr-bőr kontaktusa révén is, azaz még behatolás sem szükséges. A megelőzés elsődleges eszközeként túlnyomó többségük (86%) a szűrést, jelölte meg, de sajnos mindannyian tévedtek.

A szűrés a már kialakult betegséget jelzi, és nem előzi meg azt. Voltak, akik tájékozottabbnak bizonyultak, és ismerik a HPV elleni védőoltást. Ők tudják, hogy a fertőzés megelőzésének egyetlen biztos módja a védőoltás által kialakított immunitás. A vakcináció és a szűrés együttes alkalmazásával érhetjük el a leghatékonyabb védettséget méhnyakrák ellen!

Az oltási hajlandóság az ország nyugati területein élő, idősebb korosztályba tartozó nőkre volt a leginkább jellemző. Annak ellenére, hogy a kutatásban résztvevők túlnyomó többsége már hallott az oltásról, mégis csak néhányan tervezték, hogy beadatják maguknak.

Ennek egyik oka lehet, hogy hazánkban -ellentétben a legtöbb uniós országgal- az oltás árát nem támogatja a TB. Sokan közülük -téves információk alapján- idáig úgy gondolták, hogy csak a nemi élet megkezdése előtt, vagy korábban még nem fertőződött nőkben lehet hatásos a vakcina kiváltotta védelem.

Az oltás klinikai vizsgálatok eredményei alapján minden olyan esetben alkalmazható, amikor a páciensnek nincs aktív fertőzése, egészen 55 éves korig.

A statisztika alapján szerencsére változik a szemléletmódunk: már sokkal fiatalabban, többen és gyakrabban járunk méhnyakrák szűrésre, mint az elmúlt években, valamint nyitottabbak lettünk a gyógyászatban megjelenő újdonságokra is.

 

Társadalmi célú reklám

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top