MEGINT front van?

Az olyan nagy területek fölött, mint a Szahara vagy az óceánok vize, hatalmas légtömegek alakulnak ki – ezek viszonylag éles határfelülettel választódnak el egymástól, és nem keverednek. Mivel állandó mozgásban vannak, mozgó határfelületeiket nevezzük frontoknak.
– Bár meglehetősen összetettek lehetnek, azért vannak olyan tipikus helyzetek, amelyek alapján csoportosítani lehet őket – fejti ki Darányi Mariann, az Országos Meteorológiai Intézet munkatársa. – Amikor a felettünk tartózkodó hideg levegő helyére melegebb érkezik, a melegebb levegő, miközben a hidegebbet maga előtt tolja, kisebb fajsúlyánál fogva felsiklik annak hátára. Ez a jelenség a melegfront. Ha viszont az újonnan érkező levegő hidegebb, akkor nagyobb sűrűsége miatt az előző alá nyomul, és így mozdítja el azt a helyéről, ez a hidegfront. A meteorológusok ennél árnyaltabb típusokat is megkülönböztetnek, például attól függően, hogy túlnyomórészt vízszintesen vagy függőlegesen áramlik a levegő a fronton belül.

Szervezetünk a külső környezeti hatásokhoz alkalmazkodva megpróbálja fenntartani az egészséges működéshez szükséges belső egyensúlyt. A trópusokon és a sarkvidéken is nagyjából 36˚C-osnak kell lennie az emberi test hőmérsékletének az életben maradáshoz. Ebben a sok energiát felhasználó alkalmazkodási folyamatban a vegetatív idegrendszernek (amely akaratunktól függetlenül szabályozza belső szerveink működését) van döntő fontosságú szerepe.

Hogyan hat a szervezetre?

„A frontátvonulásokkal járó légnyomásváltozásoknak azonban – a közhiedelemmel ellentétben – nincs különösebben érzékelhető élettani hatásuk.”

Vannak közvetlenül érzékelhető fizikai jellemzők, mint a hőmérséklet és a páratartalom, amelyek hatásaival nagyjából mindenki tisztában van. Hidegben felgyorsul az anyagcsere, ehhez több tápanyag kell, melegben izzadással próbál hőt leadni a szervezet, ami nagyobb páratartalomnál nehezebben megy. Az erek tágulása, szűkülése szintén részt vesz a hőszabályozásban. A napfény önmagában is hatást gyakorol szervezetünkre, a hőérzettől függetlenül is. A túlzottan sok UV-sugárzás káros folyamatokat indít el, akár meg is betegíthet, míg bizonyos mennyiségű napfény szükséges a D-vitamin-termeléshez.

A frontátvonulásokkal járó légnyomásváltozásoknak azonban – a közhiedelemmel ellentétben –  nincs különösebben érzékelhető élettani hatásuk. Kevésbé ismert összefüggésekre is fény derült az orvosmeteorológiai kutatások során. Kimutatták például, hogy az emberi szervezet bizonyos változásai együtt alakulnak a levegő oxidálóanyag-tartalmának 24 órás ritmusával. A levegőből a vérbe jutó magas oxidálóanyag-szint a vér kémhatását lúgos irányba tolja el, ami számos kellemetlen következménnyel jár. Nő a szövetek vízvisszatartó képessége, lassul az anyagcsere, és görcsös panaszok jelentkezhetnek (epegörcs, asztmaroham, szívkoszorúér-görcs), csökken a vérnyomás, nehézkessé válik a gondolkodás, az összpontosítás. Viszont ritkábban fordulnak elő gyulladásos megbetegedések. Ugyanakkor az oxidálóanyag szintjének csökkenésekor savas irányba tolódik el a vér kémhatása, nő a vérnyomás, vérzéses tünetek jelentkezhetnek, és gyakoribbak a fertőző betegségek. A szövetek könnyebben leadják a vizet, felgyorsul az anyagcsere. Ingerlékenység, nyugtalanság, levertség társulhat még ehhez az állapothoz. Szintén orvosmeteorológiai kutatások mutatták ki, hogy a légkörben található elektromos részecskék is komoly élettani hatással bírnak. Ha a pozitív ionok vannak túlsúlyban, a vér kémhatása savas irányba tolódik el, nő a vérnyomás, a negatív ionok túlsúlya pedig éppen ellenkezőleg hat.

Maradjunk edzésben!

Az sajnos természetes, hogy a súlyos betegek számára nagy gondot jelent egy frontátvonulás. Az viszont elgondolkodtató, hogy teljesen egészséges emberek is sokat panaszkodnak az időjárásra, elcsigázottan vonszolják magukat hidegfronttól melegfrontig, és ijedten tanulmányozzák az előrejelzéseket. Az első ok, amiért az időjárás-változás nagyobb teherként érzékelhető, az, hogy a modern életmód biológiailag túlterheli az emberi szervezetet. A mindennapi élet egyre több és sokrétűbb alkalmazkodási feladatot ró ránk. Az idegrendszert, a koncentrálóképességet, a reflexeket maximumra járatjuk. A társadalmi elvárások csak ritkán veszik figyelembe a bioritmust, a biológiai és lelki igényeket. A kialvatlan, túlhajszolt embereknek így aztán még egy front is soknak bizonyul. A másik ok az elkényelmesedés. Az emberek többsége túl sok időt tölt belső terekben (beleértve a különböző közlekedési eszközök utastereit is). Ráadásul olyan kényelmes hőmérsékletet biztosít magának mindenhol, hogy még véletlenül se kelljen alkalmazkodnia a szervezetének. Pedig meglepő módon ebben az esetben a legjobb védekezés a támadás lenne. Azoknak okoz kevesebb gondot az időjárás-változás, akik ezen a téren is edzésben vannak. Heti háromszor negyven-hatvan perc séta vagy biciklizés a szabadban, bármilyen idő is van, már érezhető változást hoz.

A cikkünk a Nők Lapja Egészség októberi számában jelent meg.

A magazin tartalmából:

• Étrend, hogy ne legyél beteg
  
• Rák: ki dönt a kezelésről?
• Moziterápia. Gyógyítanak a filmek, próbáld ki!
  
• Jönnek, mennek a frontok, védd ki őket!

Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!