Kiábrándító magyar foghelyzet

A fogszuvasodás és a fogágybetegség még mindig népbetegségnek számít hazánkban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a már maradandó fogakkal bíró 12 éves magyar gyerekeknek átlagosan több mint három szuvas foguk van, ellentétben a svéd gyerekekkel, ahol ez az adat nem éri el az egyet. A hatvanöt év feletti magyar lakosság majdnem fele teljes protézissel él, míg például a skandináv államokban nagyítóval kell keresni a fogatlan embereket ebben a korcsoportban.
Az otthoni fog- és szájápolás rendkívül fontos, ám mindezt ki kell egészíteni a rendszeres orvosi ellenőrzéssel, melyet félévente javasolt elvégezni. Annak, hogy a magyarok nem teljesítik ezt az íratlan szabályt, több oka lehet: a prevenció hiánya, a rossz egyéni tapasztalatok és a kezelésekre fordított összegek.

Az általános fogászati kezelések mellett gyakran speciális, fogszabályozó kezelések is szükségesek. A páciensek általában esztétikai okokra hivatkozva keresik fel a szakorvosokat, azonban az ilyen kezelések más területen is pozitív hatással bírnak. Például a fogak torlódása könnyebben vezet fogszuvasodáshoz, hiszen nehezen tisztíthatóak. Egy amerikai statisztika szerint a rendellenes fogazatú gyerekek között 40-50 százalékkal nagyobb a fogszuvasodás előfordulása, mint normálisan nőtt fogak esetében. Ha pedig bármilyen okból fogak eltávolítására kerül sor, akkor fogív-rövidülés, a harapás süllyedése alakulhat ki, nem beszélve a kihúzott fog alsó vagy felső párját érő megváltozott mechanikai erőkről. Így ebben az esetben is érdemes szakember tanácsát kérni.

Ha csak az 5-18 év közötti korosztályt vizsgáljuk Magyarországon, akkor elmondható, hogy 100 gyerekből majdnem 18 feltétlenül fogszabályozási kezelésre szorul. A felnőttek esetében is nagyarányú az orvosi beavatkozásra szorulók száma, kiváltképp, ha figyelembe vesszük a nem pótolt kihúzott fogakat. A fogszabályzó kezelés célja a fogazat normális fejlődésének biztosítása, melynek eredményeként visszaállítható az eredeti rágófunkció és az ideális forma, az esztétikus mosoly. De ha ennyi pozitív hatással rendelkezik a kezelés, akkor feltehetjük a kérdést, miért csak kevesen fordulnak szakorvoshoz problémájukkal?

Egyrészt nem sokan tudnak arról, hogy a fogszabályozás nem csak esztétikai célú beavatkozás és arról sem, hogy orvosi segítséggel hosszú távon javulhat az életminőségük. Másrészt sok pácienst visszatart az ilyen speciális kezelések hossza és az ezzel járó magas költség, valamint az a tévhit, mely szerint nem 100 százalékosan valószínűsíthető a kívánt siker elérése. Ez utóbbit ma már több fejlesztés is megcáfolja, például ma már számítógéppel lehet modellezni a folyamatokat, továbbá gyorsan és láthatatlanul lehet viselni fogszabályozó készülékeket.

Létrejött egy weboldal, ahol a páciensekben felmerülő kérdésekre igyekeznek szakértők válaszolni általános fogápolási és fogszabályozási témában. Az oldal célja, hogy hiteles információforrásként segítse a magyar lakosság szájhigiéniájának növelését.