Egészség

Csak semmi pánik!!

A megtévesztően morc külsejű Pán isten kedvenc szórakozásai közé tartozott a hegyekben riogatni az ógörögöket. Akik kellően meg is ijedtek, hiszen nem tudhatták, hogy az istenség csak viccel. Hasonlóan paradox helyzetet él át a pánikbeteg: halálos rettegés gyötri, holott valójában semmi oka nincs a félelemre. Ettől viszont még nem szenved kevésbé.

Mintha mostanában mindenki pánikbeteg lenne. Tudom, olyan ez, mint amikor az ember gyereket vár, és hirtelen megszaporodnak körülötte a kismamák, ha meg eltöri a sípcsontját, akkor csupa begipszelt lábú beteg sántikál szembe vele az utcán. A pszichológia ezt nevezi a figyelem és beállítódás jelenségének: nem terhes nőkből és gipszelt lábakból lesz egy csapásra több, hanem mi vesszük jobban észre a számunkra fontossá vált dolgokat. Mégis, amikor cikkemhez anyagot gyűjtve egy sor ismerősömről derült ki, hogy pánikbetegségben szenved, azt már nem tudtam a véletlen (vagy a figyelem-beállítódás) számlájára írni.

Amikor a stresszközpont elállítódik

Csak semmi pánik!Dr. Ágoston Gabriella pszichiáter szerint szó sincs divatjelenségről, a pánikbetegség időtlen idők óta létezik, csak nem ismerték fel, vagy más néven emlegették. A hivatalosan „rohamszerű szorongásos szindróma” névre hallgató betegség ma azért tűnik gyakoribbnak, mert eredményesebben diagnosztizálják, és mert az érintettek nagyobb számban fordulnak orvoshoz.
„A Selye-féle meghatározás szerint stressznek számít minden olyan dolog, amely változásra kényszeríti a szervezetet – mondja Ágoston doktornő. – Alapvetően a szorongás egészséges reakció, a stresszel való megbirkózás egyik velejárója. Vészhelyzetben mindannyian átéltünk már pánikot, és a roham mesterségesen, például koffeinnel is kiváltható bárkinél. A pánikbeteg esetében azonban más az ingerküszöb: azt is stresszként érzékeli, ami nem az, és intenzívebb a stresszre adott válasza. Úgy is mondhatnánk, elállítódott a stresszhelyzetet érzékelő agyi központja. Így azután teljesen hétköznapi, semmiféle veszélyt nem jelentő helyzetekre is pánikkal reagál, a rohamok pedig kiszámíthatatlanná válnak. Ha valakiben ott rejtőzik a szorongásra való hajlam, akkor általában fiatal felnőtt korára gyűlik össze annyi stresszterhelés nála, hogy a tünetek megjelenjenek.
Ezt a klasszikus kórtörténetet produkálja Margó (43), aki egyetemista évei elején, édesanyja váratlan halála után esett át élete első pánikrohamán: állt az út szélén és nem mert elindulni, mert úgy érezte, akkor belezuhan a lába előtt megnyílt képzeletbeli szakadékba. Akkoriban eszébe sem jutott orvoshoz fordulni, de a riasztó tünetek évekig nem is jelentkeztek újra. Egészen addig, míg Margó körül nem kezdtek szaporodni a halálesetek.

Csapkodd a falhoz a tányérokat!

„Amikor néhány hónapon belül öt kedves családtagot veszítettem el, kitört rajtam a depresszió – emlékszik vissza a kezdetekre. – Rendszeresen jártam pszichiáterhez, és többféle gyógyszert kipróbáltam, amíg megtaláltam a nekem valót. Folyton arra biztatott, hogy ne uralkodjak magamon, hanem kiabáljak, veszekedjek, meg vegyek olcsó tányérokat, és azokat csapkodjam a földhöz. Hát ez nem az én műfajom. Viszont elküldött meditációs tanfolyamra, ahol olyan jó társaság jött össze, hogy lassan visszatért az életkedvem. Alapvetően vidám természetű vagyok, a többiek nem is értették, hogyan lehetek depressziós. Annyit javult az állapotom, hogy a pszichiáter javaslatára fokozatosan leálltam a gyógyszerrel. Ekkor azonban észrevettem, hogy nem bírom elviselni a tömeget. Hol a hipermarketben kapott el a légszomj, hol egy hangversenyt kellett otthagynom, mert ájulásszerű rosszullét tört rám. Visszatért a közlekedési fóbiám is. Végül kénytelen voltam visszaállni a gyógyszerre.
Ekkor történt, hogy nagyon meghíztam, a háziorvos szerint a pszichiátriai gyógyszertől. Megegyeztünk, hogy lassan elhagyom. Három napja éltem a tablettáim nélkül, amikor éjjel iszonyatos szívdobogással járó rettegés vett rajtam erőt, úgy éreztem, meghalok a félelemtől, miközben nem tudtam, mitől félek. A férjem kihívta az ügyeletet, de az EKG azt mutatta, hogy a szívemnek semmi baja. Végül beláttam, hogy gyógyszer nélkül nem megy. Hallottam olyan emberekről, akik maguktól kigyógyultak a pánikból, de nekem nem sikerült. Pedig még a cigarettát is le tudtam tenni, ebből viszont nem tudok kijönni.”

Dr. Ágoston Gabriella szerint pontosan itt húzódik az egészséges és a kóros állapot közötti határ. A pánik éppen azért betegség, mert az illető képtelen kontrollálni a tüneteket, és pusztán akaraterővel nem tudja összeszedni magát. A potenciálisan leghatékonyabb megoldás a gyógyszerek és a pszichoterápia kombinációja. A szorongáscsökkentők tüneti szerek, az antidepresszívumok viszont a pánikban is érintett agyterületnek (a stresszközpontnak) a megzavart anyagcseréjére hatnak. Ezt a kezelést egészíti ki a pszichoterápia, ahol a páciens megismeri betegségének főbb jellemzőit, illetve magatartásterápiával tanulja meg, hogy nincs félnivalója a számára ijesztő helyzetektől. Ez utóbbi történhet dekondicionálással, amikor a legenyhébb tünet kioltásától haladnak a súlyosabb felé, vagy ingerelárasztással, amikor rögtön a legsúlyosabb panaszokat kiváltó helyzettel indítanak.
 
A vízimajom nem akar megfulladni

A nőknél kétszer gyakoribb
  • A pánikbetegség jellemzően 20–30 éves kor között indul.
  • Nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál.
  • Minden 4-5. embert érinti élete során.
  • Egy Magyarországon készült felmérés szerint a lakosságon belül 18 százalékos a szorongásos betegségek előfordulása, és a lakosság 3 százaléka szenved pánikban.
  • A nemzetközi adatok hasonlóan 3 százalék körüli előfordulást mutatnak a felnőttek körében.

Más szakemberek úgy vélik, a pánikzavaros betegnek (szenvedjen bár annak ritkább, klasszikus, vagy jóval gyakoribb szorongásos válfajában) nem gyógyszerre, hanem kognitív viselkedésterápiára van szüksége. Kriszta (28) osztja ezt a véleményt: a mai napig hálás a sorsnak, hogy gyógyszerek nélkül sikerült legyőznie a pánikot. Az első roham akkor jött rá, amikor a céghez új főnök érkezett, aki legfőbb örömét Kriszta gyötrésében lelte.
„Egy éjjel arra riadtam, hogy mindjárt megfulladok – idézi fel a lány a tavalyi eseményeket. – A szívem néhány pillanatra megállt, majd hirtelen akkorát dobbant, mintha ki akarna ugrani a mellkasomból. Reggel minden munkát lemondva rohantam az orvoshoz. Vizsgáltak jobbról, balról, még egy 24 órás EKG-készüléket is rám szereltek, de nem találtak semmit. Ez némiképp megnyugtatott, mégis minden este szorongva feküdtem le, nem jön-e újra a roham. Sajnos jött. Ekkor futottam bele Szendi Gábor pszichológus elméletébe, amely szerint pánikra semmi okom, valójában ilyenkor csak a bennem lapuló vízimajom-ős fél a megfulladástól. (Az elmélet szerint ugyanis emberré válásunk színhelye a szavannák helyett Kelet-Afrika lagúnás tengerpartja volt, és a klasszikus pánik fulladásos tünetei egybevágnak azokkal a változásokkal, amelyek akkor játszódnak le a szervezetünkben, ha túl sokáig maradunk a víz alatt.) Gondoltam, ha csak ez a gond, az ágyamban biztosan nem fogok megfulladni! A szívritmuszavaraimra gyógyszer helyett Q10-et kezdtem szedni, a munkahelyemen felmondtam, és a pánikom nem tért vissza többé.”

Borneót nem finanszírozza a tébé

Nem úszta meg ilyen olcsón Csilla (37), aki egy csúnya válás kellős közepén tanulta meg, mi az a pánikroham. Akkor már hónapok óta nem élt együtt a férjével, mégis egy házban laktak, két különböző szinten.
„A férjem beleszeretett egy fiatal lányba, és a válás lebonyolítását rám bízta – meséli Csilla. – Aznap órákon át bajlódtam az ingóságlista összeállításával. Este átküldtem a férjemnek e-mailben, aki visszaírt, hogy neki ehhez nincs türelme, csináljak, amit akarok. Ez már túl sok volt. Felvonszoltam magam a hálószobába, rázott a hideg, a pulzusom 150-et vert, és úgy féltem, ahogyan még soha. Minden erőmet összeszedve telefonáltam az orvos barátnőmnek, aki pillanatok alatt diagnosztizálta nálam a pánikot. Mentőt akart küldeni, de nem engedtem, autóba ültem és bementem a kórházba. Ott nyugtatót kaptam, amitől átmenetileg helyrejöttem. Viszont ahogy a férjemmel folytatódtak a cirkuszok, a rohamaim újra jelentkeztek. Végül öt hétre kórházba kerültem. Mire kiengedtek, a férjem elköltözött, és újra tudtam kezdeni az életemet. Talán ugyanezt az eredményt értem volna el, ha öt hétre elutazom Borneóra orangutánokat visszatelepíteni az őserdőbe, csak azt sem a munkahelyemen nem nézték volna jó szemmel, sem a tébé nem finanszírozta volna.”
Míg enyhe pánik esetén tehát jól beválhat a viselkedésterápia, addig a súlyos pániktünetektől, esetleg depressziótól is szenvedő beteg kórházba kényszerülhet. Dr. Ágoston Gabriella szerint az gyógyul meg igazán, aki képes gyökeresen átformálni az elviselhetetlenné vált helyzeteket, és megtanulja kezelni a stresszt. Ilyen szempontból a pánikbetegség még áldás is lehet: rádöbbentheti a beteget arra, hogy változtatnia kell az életén, és ezzel visszaadja a lelki egészségét.

A szakértő tanácsai – Mit javasol dr. Ágoston Gabriella?

1. Ha éjjel pánikrohamra ébredek, mit tehetek, hogyan nyugtathatom le magam?
Ha az éjszakai rosszullét az első pánikrosszulléte valakinek, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Nem feltétlenül már akkor éjjel, mivel maga a rosszullét 20-30 perc alatt elmúlik, de másnap. Minimális vizsgálatok (vérnyomásmérés, EKG, laborvizsgálat) kizárják, hogy testi folyamat zajlik. Támpontot adhat az életkor is. A pánik a 20-as, 30-as éveikben járó fiataloknál fordul elő sűrűbben, a kardiális történések (szívbetegségek) zöme inkább 40–60 éves korra esik. Még egy időbeli eltérés: a pánik gyakran jön éjjel 1 és 2 óra körül, míg az infarktus, a szívelégtelenség a hajnali, kora reggeli órákban a leggyakoribb.
2. Honnan tudom, hogy tényleg nem szívrohamot kaptam, hanem ez „csak” pánik?
Ha már volt valakinek rosszulléte, és felismeri, hogy ez pánik, akkor próbálja meg átvészelni: 20-30 perc a kritikus. Hasznos módszerek a mély levegővétel a kapkodó légzés helyett, a figyelem elterelése, lekötése, az egyéni „rituálék”. És nem szabad megijedni, túlaggódni! A pánik amúgy is emelkedett feszültséggel jár, ne tetézzük kétségbeesésből, tehetetlenségérzésből fakadó idegességgel. Ha valaki már szed szorongáscsökkentőt, be lehet venni, de érdemes tudni, hogy a feszültségoldó (nyugtató) nem mulasztja el gyorsabban a rosszullétet, az magától jön, magától cseng le, csak a kísérő félelemérzést tudja csökkenteni.

3. Hová fordulhatok, ha ilyen gondom van?
Minden nem pánikspecifikusan ható stresszcsökkentő technika jó (sport, jóga, meditáció, relaxáció, masszázs). Ez általában már nem elégséges, de a specifikus pánikkezelés mellett nagyon hasznos. Ha pszichoterápiás segítséget szeretne valaki, akkor a pszichológus, a pszichoterapeuta a megfelelő szakember. Ha szükséges gyógyszer is, akkor pszichiáterhez kell fordulni.

 

Bővebben a témáról:
  • Bánki M. Csaba (szerk.): Pánik és fóbiák (Cserépfalvi Könyvkiadó)
  • Bitter István: Szorongásos kórképek (Springer Hungarica Kiadó Kft.)
  • Mórotz Kenéz – Perczel Forintos Dóra: Kognitív viselkedésterápia (Medicina Könyvkiadó Rt.)
  • Szendi Gábor: Pánik – tények és tévhitek (Jaffa Kiadó)
  • www.pszichiatria24x7.hu
  • www.panik.lap.hu

 

A cikkünk a Nők Lapja Psziché nyári számában jelent meg.

A magazin legfrissebb, őszi számának tartalmából:

  • Anyám és én. Elszakadt érzelmek – Szeretni mindenáron?
  • Nagy élvezet? Szex túlsúllyal
  • Párterápia – Mentsd meg a kapcsolatod!
  • Dr. Ranschburg: Hogyan mondjam meg, hogy örökbe fogadtam?

Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése