Mit ígér a 2011-es év az egészségügyben?

Katéteres  gyermekszívbillentyű-beültetés

Katéteres gyermekszívbillentyű-beültetés a sokadik, az apró szervezetet terhelő nagyműtét helyett – ennek bevezetését tervezik egyebek mellett jövőre a gyermekkardiológusok. Dr. Szatmári András szerint évente 10–15 kisgyermek életét könnyíti meg, ha a jövőben ez váltja majd föl a megterhelő operációkat. Ezenkívül viszont világújdonságot jelentő eljárás alkalmazása indulhat Magyarországon is 2011-ben, méghozzá a veleszületett szívhibák, ritmuszavarok katéteres kezelésével, amelyre eddig legfeljebb gyógyszerekkel volt lehetőség, amelynek eredményessége erősen kétséges volt. A felnőtteknél a tervek szerint mindennapossá válhatnak az időskori verőérszűkületnél szükséges katéteres szívbillentyű-beültetések, valamint jövőre véget vethetnek bizonyos mellkasi nagyműtéteknek is. A 25 centis hatalmas vágás helyett ugyanis elegendő lehet majd egy pár centis, a beteg oldalán végzett metszés is, ami nemcsak esztétikailag jelent könnyebbséget, de lényegesen kisebb kockázatot is jelent a páciens számára.     

Áttörés a szemészetben: szubretinális implantátum beültetése

Újdonságot hoz a jövő év a szemészetben is. Jövőre biztosan hazánkban is elérhető lesz az az új műtéti eljárás, amelynek köszönhetően az orvosok visszaadhatják részleges látásukat azoknak a betegeknek, akik a látóideghártya sérülése miatt vakultak meg. A Semmelweis Egyetem szakemberei egy hajszálvékony elektronikai lapocskát ültetnek be. A chip segítségével a páciensek részben képesek lesznek a fényérzékelésre, pl. felismerik és használni tudják az étkészletet, közlekedhetnek az utcán, egyes esetekben (4-6 cm-es betűket) még olvasni is tudtak. Retinachip-beültetést embereken eddig csak Németországban végeztek, de most a fővárosi egyetem is elnyerte a jogot, hogy 2011-től megkezdhesse az ingyenes műtéteket. Az országban elsőként kaphatnak szintén jövő évtől chipkártyát, amely a beteg- és a kezelési adatokat tárolja majd, illetve az ehhez kialakított úgynevezett komplex ellátórendszert, amely személyre szabott, komplex gyógyítást biztosít a diagnózistól a rehabilitációig, támogatást nyújt a családtagoknak is.

Bőrnövesztés, bőrpótlás, csontpótlás

2011 a sejtterápiás szövetépítés „éve” is lesz. Dr. Lacza Zsombor, a Semmelweis Innováció igazgatója szerint jövőre érik be ezeknek az eredménye, így például a bőrpótlás, „bőrnövesztés”, csontpótlás lehetősége ezzel a módszerrel széles körben elérhető lesz.

Enzimkutatás: életmódváltással késleltethető az öregedés

Áttörésről beszél dr. Falus András akadémikus, immunológus az öregedés kutatásának területén. Szemléletváltás, fordulat várható azzal, hogy tudományos lap publikálta, hogy a genetikai adottság kifejeződését nagyban befolyásolják a táplálkozással, mozgással és a stresszel kapcsolatos környezeti behatások: vagyis öröklődő tényezőink következményeink komplex életmódváltással változtatni lehet.
– Az egész folyamatot az az orvosi Nobel-díjjal jutalmazott kutatói munka alapozta meg, amely az öregedési folyamat egy kulcsfontosságú tényezőjének, az úgynevezett telomér-telomeráz rendszernek a működését tárta fel. Ez az enzim a kromoszómák végső szakaszának, az úgynevezett teloméreknek a kialakulását segíti. A telomérek stabilizálják a kromoszómák struktúráját, így amikor elkopnak, rövidülnek, a DNS stabilitása csökken, a sejtek hamarabb öregszenek és pusztulnak. Ők klinikai vizsgálatokkal igazolták, hogy az életmódváltás számottevően növelheti egyes immunsejtek telomeráz enzimjének aktivitását, három hónapos aktív váltással akár harminc százalékkal is fokozható a működés és késleltethetjük szervezetünk öregedését – mondja a professzor. A felfedezés, illetve sokkal inkább annak mostani tudományos elismerése hidat épít a jövőben.

Genetikai markerek – etnikai különbségek

A következő év kutatásainak adhat nagy lendületet, hogy az elmúlt időszakban ezer emberi genom (teljes genetikai készlet) átvizsgálásával több mint ötszáz olyan genetikai markert találtak, amelyek betegségekkel, illetve egészségjegyekkel függnek össze, közben pedig egyre több bizonyíték van arra, hogy ezek alakulását az etnikai különbségek is befolyásolják. Hajlamosító genetikai jegyeket igazoltak egyebek mellett az autizmusnál, a hajhullásnál, az anorexiánál, a testmagasságot vagy a hirtelen elhízást meghatározó génvariánsoknál, amelyek nem önmagukban, de egy mozaik darabjaként közrejátszanak ezek alakulásában.

Földön kívüli élet és szintetikus baktériumok

Falus professzor szerint ugyanilyen dogmákat tört át és hozhat 2011-re új irányokat akár a gyógyszerkutatásokban is az a felfedezés, hogy találtak egy olyan baktériumot, ami arzén jelenlétében is  életképesnek bizonyult. – A kaliforniai Mono Lake-ben talált baktérium képes örökítőanyagában a foszfor helyett az arzén felhasználására is. A Földön minden életforma DNS-e, a legkisebb amőbától a bálnákig hat elemből áll: szénből, hidrogénből, nitrogénből, oxigénből, foszforból és kénből. A mostani felfedezéssel bebizonyítják: olyan extrém környezetekben is megjelenhet az élet, ahol eddig nem tartották lehetségesnek, ez pedig mind a földönkívüli, mind a földi élet kutatásában új lehetőségekre mutat rá, ugyanis ha egy ilyen létforma kialakulhatott, akkor más bolygókon sem zárható ki a földitől sok tulajdonságában eltérő élet – mondja a kutató, aki szerint viszont a jövő év, évek a szintetikus biológia előretörését hozza. Kifejtette, hogy legtöbbet a most elsőként előállított szintetikus baktériumból profitálhatnak, amely DNS-ét teljes egészében szintetikus módon rakták össze, így például elindulhat akár egy olyan baktérium kifejlesztése is, amely a mexikói olajszennyezés „eltakarítását” gyorsíthatja,  új műanyagok és új gyógyszerek kifejlesztésében is új fejezetet nyit.

Személyre szabott terápiák

A jövő év legnagyobb ígéretei viszont kétség kívül a személyre szabott terápiák, például a védőoltások esetében várható az etnikumra szabott vakcinák bevezetése. Jelenleg a gyermekleukémia területén adják már egyénre kiszámítva, a nem kívánt mellékhatások csökkentése céljából, tervezetten a kemoterápiát, de a közeljövőben várható a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rákgyógyítás területén várható áttörés a személyre szabott gyógyszerfejlesztés területén is.

Gyógyszerrezisztencia, gyógyszerkölcsönhatások

Négy nagy kutatási tervről , illetve azok hatásáról beszél Hajós György, az MTA Kémiai Kutatóközpontja Biomolekuláris Kémiai Intézetének igazgatója. Elsőként arra a problémára adhatnak majd akár a következő évben választ, ami a betegségek – főleg a rák és a tbc – gyógyításának egyik legnagyobb kerékkötője: mégpedig a gyógyszerrezisztencia, vagyis hogy a kórokozó a kezelésekkel szemben ellenállóvá válik, vagy éppen megszokja azt. – Ilyen esetekben elindul a gyógyszer kipumpálása a szervezetből, amit valahogy vissza kell „fordítani”. Ebben segíthet az az új vegyülettípus, amelyre kutatóink most találtak rá, melyek bejuttatása csökkentené a rezisztenciát, és a kóros sejtekben tartaná bent a hatóanyagot. De jövőre fejeződik be annak a jelzőrendszernek a kidolgozása is, amely pontos képet adhat majd a kálcium-, nátrium-, káliumionok szervezeten belüli mozgásáról, azok felgyorsulása ugyanis egy sor kóros elváltozást jelezhet. A jelzőmolekula megvan, most azon dolgozunk, hogyan tudjuk pontosan, célzottan a vizsgálandó területre juttatni – mondja a professzor. A harmadik terület, amelyben komoly előrelépést hozhat 2011, az a különböző gyógyszerek kölcsönhatásának vizsgálata. Az intézet az országban egyedüliként végez már ma is a transzplantáció területén vérből olyan analízist, amely megmutatja, használhatók-e egy adott betegnél bizonyos készítmények egyidőben. Várhatóan jövőre ez sokkal több terület gyógyító munkájában jelenik majd meg. Végül a jövő év az úgynevezett „organokatalízisé” lehet: vagyis a katalizátorként eddig használt drága, kifogyóban lévő, vagy éppen szennyező fémek helyett szerves anyagokat fejlesztenek ki, melyek segítségével bonyolult szintézisek végezhetők el és értékes új molekulák állíthatók elő.