Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Egészség

Méhnyakrák – a tökéletesen kivédhető tragédia

Védőoltás és rendszeres szűrés – a két kulcs, amivel évente 400 haláleset biztosan elkerülhető lenne. A méhnyakrák hetén a legfontosabb üzenet talán az, hogy a megelőzést már gyerekfejjel el kell kezdeni.
„Hú, ezer éve nem voltam! Mindig húzom-halasztom, pedig tudom, hogy kéne, de olyan nehezen veszem rá magam” – az ismerős mondat, amit barátnő, nőismerős, anyuka vagy testvér szájából biztosan már mindenki hallott. És tény: még ha tudjuk is, sok esetben kevésbé vesszük komolyan a méhnyakrákot; a legbátrabb becslések szerint is jó, ha a nők 25-30 százaléka, vagyis legfeljebb harmada vesz részt szűréseken, jóllehet a felkészülést, megelőzést már gyermekkorban, 9–13 éves korban el kellene kezdeni.

Egy „nemszeretem” vizsgálat

„Úgy tűnik, a nőket valóban jobban riasztja, hogy mondjuk a mellüket fenyegetheti műtét, mammográfiás vizsgálatokon ugyanis sokkal többen vesznek részt, a lakosságnak közel 60 százaléka. A nőgyógyászati rákszűrésen a nők döntő többsége sajnos nem igazán »aktív«, pedig nagyrészt tisztában vannak a szűrés fontosságával” – mondja dr. Rucz Árpád, a Róbert Károly Klinika szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvosa.
 
Az ÁNTSZ által a 25 és 65 év közötti nők körében szervezett szűrőprogramban a nők 5-10 százaléka vesz csak részt, de ha a magánrendelőket is beszámítjuk, akkor is csupán a nők 25-30 százaléka jelenik meg. Nyugat-Európában ezzel szemben az érintettek 60-70 százaléka jár szűrővizsgálatra.  

Nem véletlen, hogy Magyarországon a méhnyakrák a női nemi szervek daganatainak mintegy harmadát teszi ki, a mellrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a 45 éven aluli nők körében, az elhanyagolt, műtéttel már nem orvosolható méhnyakrák előfordulása pedig azoknál gyakori, akik ritkán vagy soha nem vesznek részt szűrővizsgálaton, nekik 2,5-3-szor nagyobb az esélyük az előrehaladott méhnyakrák kialakulására.

 Pedig korai stádiumban nőgyógyászati szűrővizsgálattal nemcsak a rák, hanem a rákot megelőző, különböző súlyosságú méhnyakelváltozások is könnyen kimutathatók. A méhnyakrák kisebb beavatkozással teljességgel gyógyítható, később azonban rohamosan romlanak a gyógyulási esélyek. 

Az ideális az, ha a vizsgálatot évente ismétlik, de már az is jelentősen csökkenti a kockázatot, ha legalább két-három évente megtörténik az ellenőrző laborvizsgálat. Akkor is érdemes elmenni, ha nincs panasz, hiszen a méhnyakrák észrevétlenül, fájdalommentesen alakul ki. Azokban az országokban, ahol rendszeresen élnek a szűrővizsgálat lehetőségével, a méhnyakrák teljes visszaszorulásáról beszélnek.

A biztonságos szex is számít

A megelőzést nem lehet elég korán kezdeni, de sohasem késő rászánni magunkat. A rendszeres vizsgálat mellett a megbetegedések túlnyomó többségéért „felelős”, úgynevezett humán papillomavírus elleni védelem is jelentősen csökkentheti a kockázatot. A HP-vírus – ennek több száz típusa ismert – bizonyos agresszív törzsei mindig kimutathatók a szövettanilag igazolt méhnyakrák eseteinél. Mára kifejlesztették ellene a védőoltást, amit a 9–13 éves kislányok, tehát azok kapnak meg, akik még biztosan nem találkoztak a HP-vírussal.
Magyarországon ma a felnőtt női lakosság 60–65 százaléka lehet HP-vírussal fertőzött, de a vírusok nagy többsége ártatlan, és ritka az olyan nagy rizikójú törzs, ami mindig kimutatható a méhnyakrákos betegeknél. Azt is tudni kell, hogy a HP-vírus nem tud megbetegedést okozni az egészséges immunrendszerrel rendelkező hölgyeknél, csak ha a szervezet védelmi rendszere meggyengül. A többször szült nők, vagy azok, akik a partnerüket sűrűn váltogatják, fokozottan veszélyeztetettek. „Ezért nagyon fontos a szexuális higiénia, illetve az óvszer használata, amely komoly védelmet ad. Lényeges lehet az is, hogy minden szülő már az első szerelem küszöbén beszélgessen a gyerekével arról, mit is jelent a szexuális élet, milyen veszélyei vannak, mire kell mindenképpen odafigyelni” – sorolja Rucz Árpád.
 

Méhnyakszűrési leletek rövid magyarázata

P-skála

  • P0 – nem értékelhető lelet

  • P1 – ideális citológiai eredmény (szexuális életet még nem élő nőknél)

  • P2 – negatív citológiai eredmény (szexuális életet élő nők nagy részének ilyen az eredménye) 

  • P3 – a kenetben kóros sejtek jelennek meg, ám nem lehet eldönteni, hogy azok gyulladás következményei-e, vagy a daganatfejlődés egy korai fázisát jelentik, a vizsgálat ismétlése javasolt
  • P4 – kóros lelet, rosszindulatúságra utaló citológiai jel alapján daganatsejtnek tartható sejt található 

  • P5 – méhnyakrákra utaló citológiai lelet, csak daganatos sejtek láthatóak

Bethesda-skála

  • ASC–US – atípusos laphámsejtek meghatározható ok nélkül 

  • ASC-H – atípusos laphámsejtek, nem zárható ki komolyabb elváltozás
  • LSIL – enyhe fokú hámsejteltérés 

  • HSIL – súlyos fokú hámsejteltérés

Szövettani eredmények 


  • CIN I – alacsony fokú rákmegelőző állapot 

  • CIN II – közepesen magas fokú rákmegelőző állapot 

  • CIN III – carcinoma in situ, rákmegelőző állapot súlyos formája
 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top