Egészség

A fül sosem alszik – így csinál ki bennünket a zaj

Csendes a lakás, egyedül vagyok itthon. Lehunyom a szemem és fülelek. Ahhoz képest, hogy nincs körülöttem senki, meglepően sok dolgot hallok. Zúg a szomszédban a mosógép, az utcán elhúz egy autó, a számítógépem pedig halkan perceg, mert nem kapcsoltam ki. A telefonomra letöltött zajszintmérő alkalmazás szerint 30 decibelnyi zümmögés van körülöttem. Nehéz olyan helyet találni – pláne egy lakott településen –, ahol ennél kisebb a zajszennyezés.

Az elmúlt harminc évben megduplázódott a körülöttünk lévő zaj mennyisége. Nemcsak a közlekedés lett intenzívebb, de egyre több gép is vesz minket körül, melyek ugyan megkönnyítik az életünket, cserébe azonban egész nap zümmögnek körülöttünk. A legtöbb zajra már fel se kapjuk a fejünket – hozzátartoznak az életünkhöz. De ez nem azt jelenti, hogy ne lenne ránk hatással a hangjuk.

A fül ugyanis soha nem alszik

A körülöttünk lévő hangok vibrálása folyamatosan stimulálja a benne lévő mikroszkopikus csillámokat, és ez a láthatatlan energiafolyam befolyásolja a hangulatunkat, a koncentrációs képességünket és az életünket. Évmilliókon át ugyanis ez volt a túlélésünk eszköze – barlanglakó őseink számára ugyanis minden éjszakai zaj ugyanazt jelentette: veszélyt.

Manapság egy zajos kipufogódob vagy egy hangos ajtócsapódás a földszintről nem jelenti azt, hogy menekülnünk kellene – de azért a tudattalanunk számára mégiscsak stresszforrás ez, amire öntudatlanul reagál az egész szervezetünk, még akkor is, ha erre fel sem ébredünk. Mindez olyan negatívan befolyásolja az életünket, hogy a WHO már külön számon tartja a zajt mint általános egészségügyi veszélyforrást, és “passzív zajszennyezésnek” nevezi a passzív dohányzás mintájára, hiszen mindkét esetben egy tőlünk független, ám nagyon veszélyes hatásról van szó, ami komolyan károsíthatja az egészségünket.

1. Álmatlanság

Nem csak azok szenvednek tőle, akik forgalmas utca vagy repülőtér mellett laknak – az apróbb-nagyobb zajok akkor is megzavarják a mély alvást, ha nem ébred fel rá az ember. Igen, még azt is halljuk álmunkban, ha a macska alatt nyikorog a padló, vagy bekapcsol a kazán és fellobban a gáz. Ilyenkor automatikusan megemelkedik a szervezet vércukorszintje, és felkészül arra, hogy ha hirtelen menekülni kell, akkor legyen elég energiánk hozzá. Minél többször történik meg egyetlen éjszaka alatt, annál fáradtabban, kimerültebben ébredünk reggel – nem csoda, hiszen az éjjel elhasználtuk az összes energiánkat és nem tudtunk nyugodtan pihenni.

A fül sosem alszik - így csinál ki bennünket a zaj

2. Szívbetegség

A stresszhormonok termelődése a zaj hatására rövid távon hasznos, mert segít a túlélésben – hosszú távon azonban megterheli a szív- és érrendszert, megemelkedik a vérnyomás és növekszik a szívinfarktus veszélye. Európában az emberek 20 százaléka 65 decibelnél nagyobb zajban alszik, és nemcsak a nagyvárosokban, de vidéken is. Ott is szállnak éjjel repülők, előfordulnak hangos szomszédok, és bizony néha munkagépek, teherautók mennek el az ember ablaka alatt éjszaka vagy hajnalban.

3. Feszültség, idegesség

Az állandó zaj, az állandó hormonális stressz felborítja az ember nyugalmát. Ilyenkor már nem csak a zaj maga az, ami gondot okoz, inkább az állandó készenléti állapot, amit az agy nem tud megfelelően kezelni – mert nem erre vagyunk teremtve. Sokan észre sem veszik, milyen feszültté teszi őket a folyamatos zajongás, míg el nem csendesedik körülöttük minden.

A fül sosem alszik - így csinál ki bennünket a zaj

4. Koncentrációs nehézségek

Akár akarjuk, akár nem – ha zajos környezetben vagyunk, az agyunk fele folyamatosan a hangok értelmezésével lesz elfoglalva. A szakértők kimutatták, hogy ha egy iskola közelében forgalmas út van, vagy építkezés folyik, akkor drasztikusan csökken a tanulók eredménye a zaj miatt. Egyszerűen nem tudnak olyan elmélyülten figyelni, mint egy csendesebb osztályteremben.

5. Elhízás

A stresszhormonok megemelik a vércukorszintet és folyamatosan energiát követelnek, tehát arra késztetik az embert, hogy egyre többet egyen, ráadásul az ilyenkor elfogyasztott kalória a has körül gyűlik fel, tehát a legrosszabb helyre megy. Ez növeli az inzulinrezisztencia és a kettes típusú cukorbetegség kockázatát is. A kettő közötti összefüggés olyan egyértelmű, hogy a svéd Karolinska Egyetem kutatói megállapították, hogy minden 10 decibelnyi zajszint emelkedés 1 centit növeszt az emberek derékbőségén.

A fül sosem alszik - így csinál ki bennünket a zaj

Mi segíthet?

1. Füldugó – Moziban, koncerteken vagy más igen zajos helyen segít megtartani az ember fülének az épségét. A hangos zene ugyanis hosszú távon éppen olyan káros, mint ha betont törnénk egész nap.

2. Szólni kell! – Elképzelhető, hogy a szomszédunk nem is sejti, hogy a centrifuga hangja éjjel annyira erősen áthallatszik hozzánk, és bizony ha sok a panasz, akár útvonalakat is megváltoztathatnak a hatóságok a lakosság nyugalma érdekében. Az biztos, hogy ha nem szól az ember, semmi nem fog változni.

A fül sosem alszik - így csinál ki bennünket a zaj

3. Relaxáció – Az, hogy egy zaj mennyire zavaró, nemcsak annak hangosságától függ, de attól is, hogyan viszonyulunk hozzá. Bizonyos zajokhoz úgy hozzá lehet szokni, hogy már észre se veszi az ember, csak ha elhallgat (mint az óvónők a gyerekzsivajt). Ha mi magunk nyugodtak tudunk maradni egy hangos helyen, akkor sokkal kevésbé fog ránk negatívan hatni, mint ha rágörcsölünk.

4. Zajgép – Fura módon két zaj kiüti egymást. Egy zajos irodában például hasznos lehet egy olyan zajgép, amely eső, hullámzás vagy vihar hangját adja ki. Ettől a többi zaj távolabbinak tűnik. Ezért tesznek a tervezők zsúfolt, zajos piacok közepébe szökőkutat – attól csendesebbnek tűnik a körülötte hömpölygő tömeg.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top