Egészség

Magyar siker a melanoma elleni harcban

A melanomás megbetegedések száma az utóbbi évtizedekben drámai növekedésnek indult Magyarországon: 2001-ben csaknem kétszer annyi beteg halt meg melanomában, mint 25 évvel korábban, a 2015-ös adatok pedig másfélszeres emelkedést mutatnak a tíz évvel ezelőtti mérésekhez képest.

 

A nemzeti rákregiszter adatai szerint hazánkban ma 12 melanomás beteg jut minden 100 ezer lakosra. Ez a szám azért aggasztó, mert ez a daganattípus rendkívül veszélyes, gyors lefolyású, ezért a páciensek túlélési esélyei rosszabbak a legtöbb rákbetegséghez képest. Nemcsak nálunk, hanem a civilizált világ legtöbb országában hasonlóan magas a melanomás betegek aránya. Bár a gyógyítás lehetőségei jóval szélesebbek az egy évtizeddel ezelőttiekhez viszonyítva, még ma is számos nyitott kérdés van a kutatók előtt, akik igyekeznek a leghatékonyabb terápiákat megtalálni a melanoma gyógyítására. Jelentős előrelépést hozott ezen a téren például az innovatív, immunterápiás okosgyógyszerek alkalmazása, és könnyen elképzelhető, hogy a következő komoly áttörés magyar szakemberek laboratóriumaiból indulhat el.

Magyar siker a melanóma elleni harcban

Talán megakadályozható a rákos sejtek szaporodása

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatói – Nyitray László, az MTA doktora, valamint Reményi Attila és Gógl Gergő biológusok – az agresszív bőrrákok kialakulásában szerepet játszó két fehérje szerkezetével és működésével kapcsolatban értek el komoly eredményt. A kutatócsoport a sejtszaporodást szabályozó jeltovábbítási rendszerek egy korábban nem ismert találkozási pontjának szerkezeti hátterét tárta fel. Főképp azt az S100B nevű fehérjét vizsgálták, amely a melanoma markere, és túltermelődése a bőrrák előrehaladott állapotát jelzi. Az új kutatások fényében úgy tűnik, hogy ez a vegyület patológiás hatását többek között egy konkrét enzim gátlásán keresztül fejti ki. Gógl Gergő és munkatársai közleményükben bemutatják, hogy a két fehérje kölcsönhatása egészen különleges, úgynevezett “bolyhos” komplexet eredményez, ahol az egyik kötőpartner nem vesz fel határozott térszerkezetet, mozgékony marad. A bolyhos komplexeket rendkívül nehéz kísérletek során vizsgálni, és bár sok lehet belőlük a természetben, eddig csak kevés ilyen szerkezet részleteit tárták fel.

Új okosgyógyszerek alapja lehet a felfedezés

A magyar kutatók eredményeinek távlati jelentősége, hogy az atomi felbontású szerkezet ismeretében a jövőben lehetőség nyílhat arra, hogy a kölcsönhatást specifikusan gátló, ezáltal célzottan a melanoma terápiájára használható molekulákat keressenek és fejlesszenek. Ez újabb előrelépést jelentene a betegség kezelésében, és megjelenhetnének újabb okosgyógyszerek is, amelyek hasonló elven működnének azokhoz a ma használt, de még nem széles körben elterjedt melanomaellenes terápiákhoz, amelyek a mutáns BRAF gén fehérjéinek működését gátolják. Ennek a génnek az előfordulása a rosszindulatú melanomákban viszonylag gyakori, emiatt a célzott daganatellenes kezelések ezen a területen igen sikeresek lehetnek, alkalmazásukkal új korszak is kezdődhet a melanoma kezelésében. Használatukkal szerencsés esetben megállítható a melanomasejtek további osztódása, a daganat növekedése, a tumor közeli vagy távolabbi szervekre történő áttétképzése.

Még több cikk a bőr egészségéért az NLCafén:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top