Fontos lenne, hogy a betegek ne terheljék túl feleslegesen a sürgősségi ellátást

Korábban megírtuk egy fiatal nő történetét, akinek nem vették észre az epekövét – teljesen mindegy, melyik magyar kórház sürgősségi osztályán. Özönlöttek a hozzászólások. Kiderült, hogy nagyon sok embernek volt hasonló tapasztalata.

Nem vették észre az epekövét, és még le is szidták, minek ment a sürgősségire

Gyakran azért van akár tízórás várakozási idő is a sürgősségin, mert sokan feleslegesen mennek be, olyan panaszokkal, amikkel elég lenne a háziorvost meglátogatni. Ezt mondja egy névtelenséget kérő gyógyszerész, akivel beszélgettem erről a problémáról. Orvos férjével együtt elmesélte, milyen esetek a legjellemzőbbek, ami miatt túlterheltek a sürgősségi osztályok, és hogy miben látná a helyzet megoldását, hogy ne menjenek olyan sokan feleslegesen kórházba, jobban ismerjék a betegek a saját testüket, és hogy tudatosabban álljanak az egészségükhöz.

Vannak jellemző esetek, amikor feleslegesen mennek a betegek a kórházba, ügyeletre?

Orvos férjemmel és sürgősségin, háziorvosi ügyeletben dolgozó kollégáival összeállítottuk azokat a pontokat, amikkel a betegek leterhelik sürgősségi osztályokat:

• akinek bármilyen betegsége nem gyógyul meg egy nap alatt,
• hetek/hónapok/évek óta tartó panaszok AZONNALI kivizsgálása, mert éjjel minden jobban fáj,
• napok óta tartó izom-, ízületi eredetű panaszok, fogfájás, kiesett fogtömés,
• esemény utáni tabletta íratása (72 órán belül érdemes bevenni, tehát ráér másnap kiíratni a háziorvossal),
• beutalót szeretne valahova (háziorvosi kompetencia),
• a híradóban látta, hogy influenza miatt x ember kórházba került, és emiatt pánikol,
• csak egy receptet szeretne íratni (háziorvosi kompetencia),
• antibiotikumot szeretne (nem tudja, miért),
• egy Algopyrin vagy No-Spa injekciót szeretne,
• hetek óta köhög,
• egyszer beszúrt a mellkasa,
• van rajta egy piros folt,
• leggyakoribb: „nem tudtam elmenni a háziorvoshoz/dolgoztam/gyerekre vigyáztam”
• „lázas vagyok, és köhögök, kétszer ment a hasam, kétszer hánytam”.

A Honvédkorház sűrgősségi bejárata
(Fotó: Róka László/MTVA)

Ezek miatt van sokszor sor a sürgősségin, ezért vannak azok az esetek a hírekben a nyilatkozó orvosok szerint sokszor elferdítve, felnagyítva, ahol indokolt esetben nem jut idő és orvos a betegre.

Meg kellene érteni, hogy mi az az eset, ami a sürgősségi ellátásra tartozik, mikor kell mentőt hívni, és mivel lehet várni, elmenni a háziorvoshoz, ami a legelső lépcsőfok az egészségügyi ellátórendszerben.

Mivel lehetne megelőzni, hogy feleslegesen menjenek, hol kellene kezdeni az edukációt?

Habár az esetek felében nem tudjuk elérni, hogy feleslegesen vegyék igénybe a sürgősségi ellátást, háziorvosi és gyógyszerészeti ügyeletet, nagyon fontos lenne, hogy már óvodai szinten elkezdjük a betegedukációt.

Munkám során látom, hogy már ebben a korban is fogékonyak a gyermekek az egészségügyi ismeretekre. Sok kérdést kapok a gyógyszertárban a kicsiktől, hogy mit miért csinálok, milyen gyógyszert írt fel nekik a doktor bácsi, látom, hogy érdekli őket, ami velük kapcsolatos.

Természetesen megpróbálok az ő szintjükön válaszolni, és ha legközelebb jönnek, a többségük tudja, amit a legutóbbi alkalommal megbeszéltünk. A felnőtteknek is ilyen tudatosan kellene hozzáállniuk az egészségügyi ellátásukhoz. Ezért minden korosztálynak szüksége lenne a saját nyelvén íródott, jogszabályokat is tartalmazó információkra.

Miben látnád a megoldást?

Magyar egészségügy: nem hittem el, hogy így viselkednek a betegekkel

Ehhez kapcsolódóan összeállítottam egy programot, melyben elsősorban a gimnazistákat céloztam meg, de visszatekintve át lehetne írni óvodás korúakra is. Havonta egy osztályfőnöki órát szerettem volna elkérni, hogy ismertethessem az egészségügy felépítését onnan kezdve, hogy ma Magyarországon milyen egészségbiztosítási rendszer működik, ennek mik az előnyei, hátrányai, más országokban hogy megy ez. Amíg nem dolgozunk, ki fizeti nekünk a TB-t, és utána milyen kötelezettségeink vannak.

Fel akartam vázolni az egészségügyi lépcsőket egy életből merített szituáción szemléltetve, hogy tisztában legyenek már a fiatalok is azzal, hol lehet elindulni akár egy hosszan tartó megfázás esetén. A programom kitér a háziorvosi, sürgősségi, kórházi ellátások igénybevételére, és a gyógyszertári szolgáltatásokra. Folyamatban van a mentővel kapcsolatos ismeretek bővítése, ehhez tapasztalt mentőápoló ismerősöm szaktudását kértem.

Egy interaktív, jó hangulatú óra keretében mutathatnám be a fontos dolgokat, mert mindannyiunk érdeke, hogy feleslegen ne vegyük igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, hiszen azzal másokat fosztunk meg a sürgős ellátástól.

A Honvédkorház aulája (Fotó: Leéb Ádám)

Azért szeretnék kitérni a „felesleges” szó értelmezésére. Nem az a célom, hogy kis orvosokat és gyógyszerészeket képezzek, vagy azt érjem el, hogy mindenre rákeressenek a betegek az interneten, hanem hogy a megfelelő helyen a megfelelő ellátást kérjék (lásd: a sürgősségi ellátás igénybevétele háziorvos helyett receptíratás céljából, vagy hosszú várólisták elkerülése végett).

Számos esetben tapasztalom, hogy a gyógyszertárat nem tekintik egészségügyi létesítménynek, az ott dolgozókat pedig hozzáértő egészségügyi szakembernek, pedig mi is tudunk segíteni a problémák megoldásában, az útbaigazításban, hogy ne legyen annyira leterhelve az egészségügyi ellátó rendszer.

Mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a felesleges vizsgálatokat, ne kelljen annyit várni a sürgősségin, ne legyen olyan hosszú a várólista egyes esetekben, de ehhez hamar el kellene kezdeni a megfelelő egészségügyi ismeretek oktatását.