5 tévhit a fogszabályozásról

1. Mindig fogat kell húzni

Sokan azért nem vágnak bele a fogszabályozásba, mert félnek attól, hogy számos foghúzáson át kell esniük a készülék viseléséhez, annak hatékonyságának biztosításához. A rögzített készülékeknél általában a helybiztosítás végett a kisőrlő fogak kerülnek eltávolításra, ám a harapási eltérés korrigálására is szolgáló foghúzás nem csak az egészséges fogak eltávolításával jár, de bizony negatív arcesztétikai hatása is lehet. A fogszabályozásra specializálódott fogászatok azonban már a passzív-önligírozó, azaz lágy erőkkel történő technika segítségével bármekkora torlódást megoldhatnak foghúzás nélkül, illetve a harapási eltérések is korrigálhatók így. A passzív-önligírozó rendszernél csak akkor húznak fogat (az esetek 5-10 százaléka), ha az arcesztétikai okokból szükséges, például a profilra negatívan hatnak a kifelé dőlő fogak.

2. Csak fiatalon van értelme

Ha a fogszabályozás kerül szóba, mindenkinek a gyerekek és a tinik ugranak be elsőre. Pedig a mai megoldásoknak hála, akár 50-60 évesen is elkezdhetők az ilyen jellegű kezelések. A lágy erőkkel történő fogmozgatásnak köszönhetően bármilyen életkorban lehet a fogakat szabályozni, amennyiben a fogágy állapota megfelelő. Sohasem késő tehát belevágni a kezelésbe olyan esetekben, ahol ez gyermekkorban nem történt meg, így még idősebb korban is biztosítható a gyönyörű mosoly, a fogak tisztíthatósága, az egészséges harapás és az állkapocsízület normál funkciója.

3. A fogszabályozó csúnya és csupa fém

Az elmúlt években a láthatatlan fogszabályozó technológiák egyre kedveltebbek lettek, megnőtt az igény a mások által nem látható fogszabályozó készülékekre. Hazánkban dr. Csiki Péter, a Csiki Fogszabályozás alapítója és vezetője az egyik legtapasztaltabb orvos a láthatatlan fogszabályozás területén, több mint 15 éve alkalmaz praxisában ilyen megoldásokat. E készülékek egyik nagy csoportja: a fogak belső oldalára ragasztott úgynevezett belső fix készülékek. A másik csoportba a kivehető, csak a fogakra kiterjedő, ezáltal komfortosabb aligner típusú fogszabályozók tartoznak, melyek egy szinte észrevehetetlen rétegként vonják be a fogakat. Utóbbiak sokkal kedveltebbek, hisz sokkal kevesebb kellemetlenséggel és diszkomforttal (pl. beszédproblémák és állandó nyelvirritáció) jár alkalmazásuk.

4. Évekig eltarthat a folyamat

A kezelések időtartama függ az életkortól, az alkalmazott kezeléstől és a készülék típusától. Például kozmetikai kezelésről akkor beszélünk, ha csak esztétikai jellegű a fogszabályozás, tehát a fogak egymás mellé állítása a cél. Amikor a páciensnek nincs harapási eltérése vagy csak az igazán látható fogakat szeretné kezeltetni, azaz el lehet tekinteni a teljes funkcionális helyreállítástól, akkor akár 6-12 hónap alatt elvégezhető a kizárólag esztétikai jellegű kezelés.

Felnőttkori fogszabályozás: vége a nyuszifogas éveknek – előtte-utána fotók

5. Csak esztétikai szempontból fontos

Az emberek több mint 90%-ának van valamilyen fogszabályozást igénylő fogazati, illetve állcsonteltérése. A fogszabályozó kezelés célja a fogazat és az állcsontok esztétikai és funkcionális helyreállítása. Orvosi szempontból az utóbbiak is fontosak, ezek megvalósítása sokszor jóval nehezebb, mint pusztán a szép mosoly elérése. Az elsődleges cél a korai fogelvesztést okozó tényezők kiiktatása. Egyrészt, ha a fogak torlódottak, akkor nehezebb őket tisztán tartani és így könnyen szuvasodnak. Másrészt, ha rossz a harapás, akkor a rágás során fellépő kóros erőhatások a fogak tartószerkezetének leépülését vonják maguk után, így fogínysorvadást okozva. A harmadik funkcionális tényező az állkapocsízülettel kapcsolatos, ami a nem megfelelő harapás miatt túlterhelődhet. A fogak megfelelő helyzete fontos emellett a hangképzésben is, a kezelés a tiszta beszédhez is hozzájárulhat.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a legelterjedtebb tévhitek mögött rejlik némi igazság, de a problémák kezelésére a modern technológia már számos hatékony megoldást talált, így semmi sem állhat a ragyogó és egészséges mosoly útjába.