Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Egészség

Samponmentes élet: van értelme?

A samponmentes életet élők és a minimális mennyiségű sampont használók szerint a hajnak nincs szüksége előrecsomagolt drogériás kozmetikumokra, bőven elég neki egy kis zabliszt, tojás vagy víz. De mit mond erre a bőrgyógyász?

Nopoo és lowpoo – a két fogalom egyre gyakrabban tűnik fel a közösségi médiában, olyan emberek profiljában, akik nem vagy csak minimális mértékben használnak üzletben kapható sampont. Meghökkentően hangzik a dolog, igaz? Utánajártunk, a mozgalom hívei mivel és hogyan tisztítják a hajukat, és milyen eredményt tapasztalnak.

„Ki kellett várni az átállási időszakot, de azóta sokkal rugalmasabb az amúgy göndör hajam. Mellesleg semmilyen forró eszközt sem használok, hajszárítót sem” – mondja Debovácz Claudia, aki fél éve nem használ sampont.

Dedovácz Claudia (Fotó: magánarchívum)

„Három tojássárgáját használok sampon helyett, nagyon selymes lesz tőle a hajam. Hetente egyszer azért meg kell mosni, a hajmosásokat nem sikerült ritkítani, de nagyon jó érzés, hogy minimális hulladéktermeléssel, természetes megoldással is ilyen szép lesz a hajam. És rendbe rakta az amúgy problémás fejbőröm. Egyszer fodrásznál hagytam, hogy megmossák rendes samponnal, utána viszketett a fejbőröm, és kellett egy kis idő, míg visszaállt a rend” – így Ármós Dorottya, aki másfél éve nem használ sampont.

Ármós Dorottya (Fotó: magánarchívum)

„A számomra bevált recept: gyógynövénytea – csalánból vagy kamillából –, kábé két kanál szódabikarbóna – ki kell tapasztalni, mennyi az ideális –, egy csipetnyi só és egy kiskanál méz. Ezzel mosom meg a hajam, és a végeredmény tökéletes. Egy másik recept, amikor fél liter vízben ugyanannyi szódát oldunk fel, és a végén almaecetes öblítést alkalmazunk. Dús, egészséges, tiszta hajat tapasztaltam” – mondja Ladányi Bea, aki két éve él samponmentesen.

Ladányi Bea (Fotó: magánarchívum)

„Szerintem vannak olyan típusú hajak, mint az enyém, aminek jót tesz a változatosság. Egyszer így, egyszer úgy mosom, és így nekem bevált a samponmentesség. A bőröm amúgy elég érzékeny mindenféle vegyszerre (a tusfürdőre is, ekcémám van), ezért a fejbőrömnek sem ártott már a természetesség. Még néha érzem, hogy picit kisebesedik a fejbőröm, vagy viszket, de hamarosan kipróbálom a rozmaringos öblítést hajmosás után, bízom benne, hogy az segíteni fog” – meséli Szabó Gabriella. Ő nyolc hónapja nem használ sampont.

Szabó Gabriella (Fotó: magánarchívum)

Négy környezettudatos nő, négy vélemény és néhány elég meggyőzőnek tűnő fotó látszólag egészséges, fénylő hajkoronákról. Ez eddig jól hangzik, de vajon mit gondol a samponmentességről az, akinek a hivatása a bőr – így a fejbőr – védelme is? Dr. Asbóth Dorottya bőrgyógyásznak, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet orvosának tettük fel a kérdéseinket.

Kezdjük az alapokkal! Mit kell tudni a fejbőrről, a hajunkról? Hogyan épül fel, mire van szüksége ahhoz, hogy egészséges legyen?

A hajas fejbőrön minden hajhagyma 3-5 évig termel hajszálat – ekkor ún. anagén fázisban vannak –, majd átmenetileg felfüggeszti a szaruképlet képzését 3 hónapig – ez az ún. telogén fázis. Az átmenet a telogén fázisba nagyjából 10 napig tart – ezt a 10 napot katagén fázisnak nevezzük. Átlagosan az összes hajhagyma 70-80 százaléka termel egyszerre hajszálat. A hajszálak száma a fejbőrön és e fázisok hossza genetikusan meghatározott. A telogén fázisban kihullik a fejbőrből a hajszál, normális esetben ez naponta 100 darab hajszálat jelent. A hajhagymák a pihenés időszaka alatt megváltoznak, minden fázisban jellegzetes alakot öltenek. Hajvizsgálat során ezeket a formákat figyelik és számolják össze, a normálistól eltérő arány esetén pedig lehet következtetni az esetleges hajhullás okára.

A hajas fejbőr mirigyekben gazdag, faggyúmirigyek, verejtékmirigyek és illatmirigyek vannak rajta nagy számban jelen. Ezek váladékai bevonják a fejbőrt, védelem céljából köpenyt alakítanak ki. A hajszálon és a fejbőrön megtapadnak a környezetből a kórokozók, szennyeződések, például a levegőből füstszemcsék, lebegő részecskék, pollen. Szeles időben a földről felkorbácsolt szennyeződés különösen nagy mennyiségben tapad meg a hajszálak palástján, mely igen nagy felszín, és a fejbőrön, ami miatt a pollenallergiásoknak a hajzat leöblítése ilyenkor gyakrabban ajánlott.

Milyen állomások vezettek a történelem során a mai hajápolási metódushoz? Ismeretes például a barokk korban a nagy parókák alatt megtelepedő élősködők és a hosszú fejvakaró tűk története…

Ahogyan a mosakodás kultúrája is fejlődött, a hajas fejbőr tisztítása is fokozatosan vált elemi igénnyé a modern kor emberének. A mosakodásra használt víz mennyisége és az arra fordított idő is csak nagyon lassan érte el a mai szintet. A lakásokban kialakított fürdőszobák még a második világháború idejében sem voltak adottak a nyugati világban sem. A haj ápolása sem volt elemi szükséglet, mivel általános volt a paróka viselése, mely hosszú időn keresztül biztosította a divatos hajviseletet beavatkozás nélkül. Ezen tényezők következtében mind a bőrön, mind a hajas fejbőrön, hajon kedvező feltételek alakultak ki a paraziták elterjedésének, ami gyakori is volt, az összes kínzó tünettel együtt.

Manapság a média, a reklámok azt sugallják, hogy igenis szükség van samponra, balzsamra, hajvégápolóra, olajokra, krémekre, pakolásokra. Milyen mennyiségtől károsak a kozmetikumok, amiket a hajunkra kenünk?  

A haj minősége, milyensége nagymértékben függ a genetikai tényezőktől. Sokan szeretnének a göndör hajuk helyett egyenes szálút, vagy a barna hajuk helyett szőkét, vagy fordítva. Ezekhez a beavatkozásokhoz vegyi anyagokat, hőt használ a fodrászipar, mely sokszor károsítja a hajszálat, és a fejbőrön irritatív, toxikus vagy allergiás reakciókat okozhat. Ahogy a plasztikai sebészet és az esztétikai beavatkozások is aranykorukat élik, a haj aktuális igény szerinti átalakítása is nagyon elterjedt. Ezért látunk, hallunk rengeteg reklámot, mely a különböző hajápolási cikkeket ajánlja mindennapi használatra. Ha a fejbőrön gyulladás alakul ki, vagy a hajszálak minősége romlik, érdemes elgondolkodni, hogy nem az alkalmazott módszerekkel, vegyszerekkel okozzuk-e a felmerült problémát. Emellett persze lehetnek betegségek a fejbőrön, akár genetikai betegségeknek is lehetnek tünetei itt. Minden újonnan fellépő, súlyosabb problémával foglalkozni kell, érdemes első lépésként azokat a tényezőket kiiktatni, melyek nem feltétlenül szükségesek a rendezett hajviselethez, de makacs tünetek esetén szakember – bőrgyógyász – véleményét javasolt kikérni. A már töredező, elvékonyodott hajszálak kezelésére többféle megoldást kínál a kozmetikai ipar, természetesen ezek bevizsgált, hatékony szerek, de különösen a hirtelen jelentkező tünetek mögött érdemes keresni az ezek használatából eredő okokat.

Főleg a városban élők szervezete van kitéve a folyamatos kémiai és vegyi szennyezésnek (Fotó: iStock)

Milyen minimális ápolásra szorul a fejbőr, a haj? 

Ennek mértéke minden embernél más, normál esetben azonban heti egyszer kell a hajzat típusának megfelelő sampont vízzel hígítva a fejbőrre önteni, és csak akkora mennyiséget, amennyitől éppen habzik. A többszöri, akár naponta alkalmazott tiszta vizes leöblítés sem rontja feltétlenül a hajszál minőségét, persze ha a hajrászítással nem roncsoljuk.

Térjünk rá a samponmentes életre. A legfőbb kérdés: működhet? Vannak káros hatásai, következményei?

A teljesen samponmentes hajápolás is működhet normál, egészséges fejbőr esetén. Az erre való átállás időt vesz igénybe – körülbelül két-három hónapot, de ez hajtípustól is függ –, és a rövid hajúaknak ajánlott inkább, mivel a hosszú hajszál palástjának hatalmas felszínén megtapadó szennyeződéseket nehezebb eltávolítani. A természetes megoldások, mint a zabliszt, a méz, a tojás sárgája vagy a szódabikarbóna nem sokban különböznek az ipar termékeitől, ami az irritatív, allergiás válaszokat illeti. Ezek használata gyakran nem is kellemes, viszketést, zsírosságot vagy korpásodást okoz, felesleges áldozat az egészség oltárán.

Hosszú távon milyen hatásai lehetnek a fejbőrre és a hajra, ha valaki egyáltalán nem mos hajat, sőt még csak nem is fésülködik?

Korábban beszéltünk arról, hogy a hajszálakat fedő köpeny a környezeti hatások ellen véd, de hajlamos nagyon sok káros anyagot összeszedni. A hajmosás során – bármilyen minimalista módszerrel zajlik is –, ezeket az anyagokat tüntetjük el a hajról. Ha ez a lépés kimarad, az már nemcsak esztétikai probléma, hanem a fejbőr is károsodhat a nagyon sok hatástól. Főleg a városban élők szervezete van kitéve a folyamatos kémiai és vegyi szennyezésnek, a tisztaság érzetet már csak a magas porkoncentráció is nehezíti, és ha valaki sportol is, vagy hosszú haja van, annál szellőzni sem fog tudni rendesen a fejbőr, a kosz pedig egyre nagyobb rétegben rakódik le rá. 

A negatív hatások mellett ejtsünk szót a pozitív következményekről is!

Mindenképp jó pont, hogy a samponmentesség mellett elköteleződött emberek megóvják a fejbőrüket olyan káros anyagoktól, mint például a nátrium-laurét-szulfát, ami a habképződésért felelős összetevő. Azt tudni kell, hogy ami nagyon erős illatanyagokat tartalmaz, az ritkán egészséges. A természetes hajápolást követők tesznek arról, hogy ezeket a káros összetevőket elkerüljék. A környezetvédelmi oldal sem elhanyagolható. A samponok tesztelése, előállítása több fronton is károsítja a környezetet, a tárolásra használt műanyag flakonok csupán nagyon kis szeletét képezik az összes ide tartozó károkozásnak.

A tusfürdő vagy a szappan a jobb választás a bőr számára? Melyik milyen előnnyel és hátránnyal bír a mindennapos tisztálkodás és a bőr szempontjából?

Az egész testfelszín tisztításánál is a két véglet hibájába lehet esni: az egyik az, hogy naponta többször használunk erős, akár fertőtlenítő hatású szert is tartalmazó tisztítószereket, szappanokat az egész bőrfelületünkön, a másik az, hogy két-három naponta vagy akár csak hetente egyszer mosakodunk. A bőrünk felszínét úgynevezett zsírsavköpeny borítja, mely az ép hámlemezkék felszíni leválásából, a mirigyek váladékából és a bőrbiom kórokozóiból áll, melyek életközösséget alkotnak a bőrünkön, ezzel megakadályozva a betegségeket előidéző kórokozók megtapadását. Ennek megőrzése is feladat, mely kímélő, visszazsírozót is tartalmazó készítményekkel lehetséges. Napi egyszeri alapos, de kíméletes, és ami kiemelten fontos: nem túl meleg vizes, rövid ideig tartó mosakodás mellett a normál bőr további ápolást nem igényel. Télen gyakori a bőrszárazság arra érzékeny egyéneknél, és szinte minden idős embernél. Hideg időben a táplálóbb, nehezebb állagú krémek, melegebb időben inkább a hidratáló, vizesebb krémek használatát ajánlom. Érdemes közvetlenül a mosakodás után, a még nedves bőrre kenve használni ezeket a termékeket, mert így hasznosulnak a legjobban.  A közkedvelt és gyors megoldást adó kézfertőtlenítő szerek gyakran alkoholtartalmúak, ami erősen szárítja a bőrt, rendszeres használatukat megsínyli a kéz, ezért napközben többször ajánlott kézápoló szerek alkalmazása, a súlyosabb berepedezést, ekcémás panaszokat így lehet a leghatékonyabban elkerülni.

Címlap

top