A ventilátortól csak melegebb lesz a kánikulában

Figyelem! Komoly sérülést okozhat a slagban maradt víz!

Újra jön a kánikula, hétvégén akár a 34 fokot is elérheti a hőmérséklet, az ország több megyéjére riasztást is kiadtak. Ilyenkor aki csak teheti, behúzódik a légkondis lakásba, irodába vagy ha nincs sehol légkondi, elhoz a közeli hiperből egy akciós ventilátort, hogy legalább a levegő mozogjon egy kicsit.

Utóbbival azonban lehet, hogy egy picit rontjuk a saját helyzetünket, nem kizárt ugyanis, hogy a sima ventilátorok nem segítenek majd a lehűlésben, épp ellenkezőleg. A University of Sydney tudósai hétfőn tették közzé erre vonatkozó legújabb felfedezésüket az Annals of Internal Medicine szakfolyóiratban. A közelmúltban véget ért kutatás szerint ugyanis a ventilátor bizonyos körülmények között nemhogy lehűtené az embereket, de még akár a testhőmérsékletüket is megemelheti.

„A közvélekedés sok mindent tudni vél az emberi testről, hogy mitől lesz melegünk vagy mitől fogunk fázni” – magyarázta a Popular Science-nek nyilatkozva Ollie Jay, az ausztrál egyetem egyik professzora, a kutatási anyag egyik szerzője. „Néha azonban, amit tapasztalunk, nem biztos, hogy tükrözi a testünkben zajló fiziológiai folyamatokat.”

A vizsgálatok során Jay és kollégái egy különleges klímakamrát használtak, ahol egyaránt tudták szabályozni a hőmérsékletet, a páratartalmat, a légáramlást, de akár a Napból érkező sugárzás mennyiségét is. Ennek segítségével szimulálni tudtak korábbi időjárási eseményeket, például az 1995-ös chicagói, a 2017-es sanghaji vagy épp a tavalyi kaliforniai hőhullámok körülményeit.

A hagyományos ventilátor akár árthat is az egészségünknek a nagy hőségben (Fotó: Unsplash)

A kutatók több napon át, összesen 12 önkéntes részvételével „nedves” és „száraz” hőhullámokat idéztek elő a kamrában. Az egyik kísérlet során forró és száraz, míg a következő vizsgálat során valamivel hűvösebb, de párásabb körülmények között kellett az önkénteseknek 2-2 órát eltölteni, miközben mérték a testhőmérsékletüket, a szív- és érrendszeri terhelésüket, a szívverést és a vérnyomást, valamint a verejtékezés mértékét is. Miután ezen átestek, megismételték a kísérletet, de úgy, hogy a klímakamrában egy hagyományos ventilátort is elhelyeztek, az alanyoktól nagyjából két méterre.

Az adatok elemzése kimutatta, hogy a ventilátorok bizonyos esetekben sikeresen csökkentették a test maghőmérsékletét, enyhült a szívet érő terhelés, és a résztvevők komfortérzete is fokozódott, de nem minden körülmények között.

Jay és kollégái ugyanis azt fedezték fel, hogy a forró, de párás körülmények között a ventilátorok sikeresen lehűtötték az önkénteseket, azonban a száraz melegben ennek az ellenkezője következett be: gyorsabban felszökött a testhőmérséklet, az alanyok szervezete gyorsabban kiszáradt, a szívüket pedig nagyobb terhelés érte, mint a párás körülmények között.

A magyarázat egyébként rendkívül egyszerű: párás körülmények között a ventilátorok felgyorsítják a verejték párolgását a bőr felületéről, ezzel lehűtve a szervezetet. Forró és száraz körülmények között azonban a berendezések hősugárzóként működve fújták a meleg levegőt az alanyokra.

Több jelentős egészségügyi csoport, például az ENSZ Egészségügyi Világszervezete vagy az amerikai járványügyi központ, a Centers for Disease Control and Prevention is arra figyelmezteti az embereket, hogy az ilyen ventilátorok fokozhatják a kiszáradást és felgyorsíthatják a hőség által okozott kimerülést. Jay azonban rámutat, hogy ezt eddig tudományos módszerekkel nem igazolták.

Tény, hogy a mostani eredményeket csak nagyon kicsi mintán végzett vizsgálatokból nyerték, így további kutatásokra lehet szükség. Az életkor is jelentős befolyásoló tényező, az ausztrál kutatók éppen ezért már meg is kezdték a kísérlet folytatását, ezúttal idősebb alanyokkal. A következő fázisban pedig olyanokat vizsgálnak majd, akik valamilyen pszichiátriai betegséggel küzdenek, az ilyenek kezelésére alkalmazott gyógyszerek ugyanis szintén ronthatják a test hőszabályozó képességét.

A kutató szerint azért fontos feltérképezni a szervezet működését a nagy hőségben, mert a jövőben várhatóan sokkal gyakoribbak lesznek a hőhullámok.

Magad uram, ha klímád nincsen!

„Ilyenkor azt mondják: igyekezzünk lehűteni magunkat, a kérdés viszont, hogy ez pontosan mit jelent? – mutatott rá Jay. – Ez így nem elég konkrét, még akkor sem, ha a józan ész ezt diktálja.” Emiatt tudományos bizonyítékokra van szükség, ráadásul most azonnal, mivel a hőhullámok már most is komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. Ez a probléma nem fog elmúlni, ezért nem árt felkészülnünk egy sokkal melegebb jövőre.