Egészség

Gyulladt, szuvas, hiányos – borzalmas állapotban a magyarok fogazata

A fogszuvasodás Magyarországon mára népbetegséggé vált, előfordulása közel százszázalékos – európai viszonylatban ezen a téren is meglehetősen elkeserítő a helyzet hazánkban. Pedig egy gyulladt, rossz fog sokkal több problémát okozhat, mint a legtöbben hiszik.

Bár az általános ajánlás szerint háromhavonta mindenképpen le kellene cserélnünk a fogkefénket – vagy az elektromos fogkefénk fejét –, az országos átlag szerint erre csak nyolchavonta kerítünk sort, ami azt jelenti, hogy egy év leforgása alatt a négy helyett mindössze másfél fogkefét „fogyasztunk el”. Szintén hátborzongatóak a fogkrémhasználatra mutató számok, melyek szerint évente 3 tubus fogkrémet használunk el. 2004-ben széles körben készült egy olyan vizsgálat is, ami a lakosság szájhigiéniás állapotát mérte fel. Már akkor azt tapasztalták, hogy a fogatlanság, az eltávolított fogak és a szuvas fogak aránya a kezelt fogakhoz képest sokkal magasabb nálunk, mint a többi európai országban. 

Nem csak a csokievőket érinti!

Arra a kérdésre, hogy mitől kezdenek romlani a fogak, jóval összetettebb a válasz a gyakori édességfogyasztásnál. Ahogy dr. Némethy Anna fogorvostól megtudtuk, a fogszuvasodás kialakulásában szerepet kapnak a lepedékben lévő, savat termelő baktériumok, az ezek számára kedvező feltételek (mint amilyen például a szénhidrátok fogyasztása), az idő, és maga a fog is.

„Van pár olyan dolog, amivel meg lehet akadályozni a fogszuvasodás kialakulását. Először is, ha nincsen »szuvasító baktérium« a szájban, akkor nehezen fog kialakulni a fogszuvasodás, ezért

kiemelkedően fontos az, hogy a gyerekeknek ne adjuk át ezeket a baktériumokat, hiszen ők steril szájjal születnek. Ne nyaljuk le a cumijukat, ne adjunk puszit a szájukra, kezükre!

Dr. Némethy Anna fogorvos

A másik, ami nagyon fontos a megelőzés szempontjából, hogy ha a lepedéket naponta kétszer alaposan eltávolítjuk a fogak felszínéről, akkor egyszerűen nem hagyunk időt arra, hogy a folyamat előrehaladjon. Ha ezekre odafigyelünk, máris sokkal kevésbé fognak szuvasodni a fogaink. Az egyetlen olyan tényező, amit mi nem tudunk befolyásolni, az a fogaink anatómiája. Nem mindegy ugyanis, hogy mennyire mélyek és szűkek a rágófogaink barázdái, mennyire nehezen lehet őket tisztítani, vagy hogy adott esetben mennyire torlódtak a fogaink. A jó hír az, hogy ha elmegyünk fogorvoshoz, mindenre lesz megoldás, például barázdazárás vagy fogszabályozás formájában” – mondja a doktornő, aki hangsúlyozza azt is, hogy a fogszuvasodás nem egyirányú folyamat, vagyis a fogból kioldódott ásványi anyagok helyére a fluoridos fogkrémben lévő fluorid be tud épülni, ellenállóbbá téve ezzel a fogzománcot.

Biztos, hogy tudsz fogat mosni?

Elsőre talán viccesen hangzik a kérdés, hiszen már az óvodában is egyedül mosnak fogat a gyerekek, így sok felnőtt nem is érti, hogyan merülhet fel a kétség, a fogorvosok azonban nap mint nap találkoznak olyan páciensekkel, akik akár évtizedeken át rosszul mosták a fogaikat. „A fogmosás helyes technikája nagyban függ attól, hogy kézi vagy gépi fogkefével mosunk-e fogat. Kézi fogkefével az úgynevezett módosított Bass-technika a legjobb fogmosási mód: a fogkefe ilyenkor félig az ínyhez, félig a foghoz ér (45 fokos szöget bezárva a fogínnyel úgy, hogy a sörték az íny felé néznek). A fogkefét körkörösen, enyhén vibrációs mozgással kell mozgatni, így a fogkefe be tud hatolni az ínybarázdába, és hatékonyan el tudja távolítani az íny mentén lerakódott plakkot, ami kulcsszerepet játszik az ínygyulladás és a fogágybetegségek kialakulásában. Mivel az ínyt is mossuk ezzel a módszerrel, fontos, hogy úgynevezett super soft sörtéjű fogkefével tegyük mindezt.

Az elektromos fogkefékkel – mivel eleve végeznek mozgást – elegendő sétáló fogmosást végezni, azaz félig az ínyre helyezve ott kell tartani a fogkefét a fogon, elszámolni 2-ig, és tovább léptetni a fogkefét. Az elektromos fogkefék egyik jó tulajdonsága, hogy jóval kevesebb kézügyességgel is elérhető velük a megfelelő tisztaság. Függetlenül attól, hogy melyik fogkefét választjuk, fontos, hogy ne össze-vissza haladjunk a fogainkon, hanem mindig ugyanaz legyen a fix sorrend a fogmosásunkban. Kezdhetjük például felül az egyik oldalon a fogaink külső felszínén, aztán folytathatjuk a belső felszínükön, végül a rágófelszínen” – tanácsolja Dr. Némethy Anna.

A szakértő szerint lényeges, mégis kevesen tudják, hogy a fogmosást mindig ki kell egészíteni a fogközök tisztításával már csak azért is, mert innen indul a szuvasodások jó része, ami kevésbé szerencsés esetben egyszerre akár két fogat is „tömésre ítélhet”. Ennek helyes kivitelezéséhez használhatunk fogselymet vagy fogközkefét.

Megéri odafigyelni

A fogorvostól sok esetben jobban félnek a felnőttek, mint a gyerekek, pedig ha rendszeresen eljárnának az általánosan ajánlott félévenkénti ellenőrzésekre akkor is, ha (szerintük) nincs semmi gond, jóval kevesebb kellemetlen beavatkozásra kellene sort keríteni. Egy 2007-ben készült kérdőíves felmérés szerint a megkérdezettek 68 százaléka csak akkor megy fogorvoshoz, amikor már fájdalma van, vagyis egyáltalán nem jelennek meg fogászati kontrollokon.

„Ez azért rossz, mert ha már magától fáj a fog, akkor az nagy valószínűséggel a gyökérkezelés útjára lép. Valahogy nincs benne a köztudatban, hogy egy fog akkor is lehet szuvas, ha nem fáj, és attól sem fog senki világítani, ha évente készül egy panorámaröntgen a szájáról.

Rendszeres kontrollal nemcsak a gyökérkezelés és a húzás lenne elkerülhető, hanem pénzt is spórolhatna a páciens, hiszen egy kis tömés ára lényegesen kisebb, akár tizede egy gyökérkezelés vagy fogpótlás árának

– emeli ki a cseppet sem elhanyagolható indokokat Némethy doktornő.

Amellett, hogy rendszeres fogmosással jó példát mutatnak a gyerekeiknek, a szülők feladata lenne az is, hogy megismertessék a kisebbeket a fogorvossal. Ha szimpla ellenőrzésre, kvázi barátkozásra visszük fogorvoshoz a gyerekeket, és nem rögtön fogtömésre, sokkal jobb szájízzel távoznak a rendelőből. Az általános álláspont is az, hogy a gyerekeket még azelőtt érdemes elvinni a fogorvoshoz, mielőtt bármilyen panaszuk lenne, akár már három-négy éves korban. A kicsik fogát rendszeresen átvizsgálják a gyerekorvosok és ideális esetben a védőnők is, a fogorvosok azonban sokkal alaposabban mérik fel, hogy mi a helyzet a kis páciensek szájában. Ezt saját tapasztalatból tudom: a négyéves státuszon – amúgy nagyon precíz – gyerekorvosunk külön megdicsérte a kisfiamat, hogy milyen szépek és épek a fogai, két héttel később viszont, a fogorvosnál tett látogatás során kiderült, hogy az egyik hátsó fogán tűhegynyi szuvasodás kezdődik. A fogászatra egyébként mi is csak „barátkozni” mentünk, meg azért, mert a kisfiam „megirigyelte” az ovis társaitól, hogy már többször megfordultak a fogorvosnál – igaz, ők tömésért mentek. Így esett meg, hogy végül az ő fogát is betömték, olyan korai szakaszban, amikor még egyáltalán nem okozott gondot a szuvasodás.

Fotó: Alexander Demianchuk / Getty Images

Fogromboló szokások

A fogaink amúgy is ki vannak téve a szuvasodás veszélyének, sok esetben azonban akaratlanul is kárt tehetünk a fogainkban, például egy rosszul megválasztott és/vagy helytelenül használt otthoni fogfehérítő szettel.

A fogfehérítőkkel az a baj, hogy a sok – erre sajnos tényleg nem tudok jobb szót használni – hülye és gonosz reklám elültette azt a páciensek tudatában, hogy ezek peroxidmentesek, biztonságosak. Pedig ez nem igaz: egyszerűen nem létezik peroxidmentes fogfehérítő szer, amire az van ráírva, hogy nincs benne peroxid, abba olyan anyag kerül, ami peroxidra bomlik le.

Ennek tudatában nagyon meg kell gondolni, hogy fogainkat tényleg kozmetikai minőségű fehérítőre bízzuk-e, vagy olyanra, ami csak fogorvosnál elérhető, bevizsgált, és amelynek otthoni használatához pontos utasításokat kaphatunk” – figyelmeztet a fogorvos, aki szerint a rosszul megválasztott fogfehérítő szerek közel sem érintenek annyi embert, mint a hanyagság, hiszen a legnagyobb kárt azzal tehetjük a fogainkban, ha nem figyelünk oda rájuk: nem mossuk, nem használunk semmilyen fogköztisztítót, és nem járunk el rendszeresen kontrollra.

A rágózásról – főleg, ha a cukormentes rágógumik mellett döntünk – a köztudatban az terjedt el, hogy a fogaink javát szolgálja, ezzel azonban a szakértő nem ért egyet:

A rágózás a vesszőparipám, kevesen tudják ugyanis, hogy sajnos nem csak akkor van vele baj, ha cukrot tartalmaz a rágó.

Ha belegondolunk, a fogaink ideális esetben főként rágás közben érnek össze, többnyire sem nyugalmi helyzetben, sem beszéd közben nincs fogérintkezés. Kutatók kontrollcsoportos vizsgálattal be is bizonyították, hogy amennyiben állkapocsízületi szempontból teljesen egészséges emberek akár csak napi fél órát rágóznak, rágóízületi kattogás és arcfájdalom is megjelenhet panaszként. A kellemetlenségek megjelenésének gyakorisága egyenesen arányos a rágózással töltött idővel, tudni kell azonban, hogy a rágózás nem egyformán ártalmas a nők és a férfiak számára: a nők esetében általában előbb jelennek meg a panaszok, elsősorban az izomanyagcsere-beli és izomtömegbeli különbségek miatt.”

Mi legyen a bölcsességfogakkal?

A bölcsességfogakkal nemcsak az lehet a baj, hogy fájdalommal jár, amikor utat törnek maguknak, hanem később is rengeteg problémát okozhatnak. Ezt dr. Némethy Anna is megerősíti: „Egyre gyakrabban okoznak galibát a bölcsességfogak, amik evolúciós okokból kifolyólag egyre ritkábban tudnak előtörni, hiszen a koponya egyre kisebb. Gyakran nőnek az előttük lévő fog felé, ezzel akár indukálhatják annak az egészséges fognak a felszívódását, vagy torlódást hozhatnak létre a fogazatban. Sokszor csak egy-két csücskük jelenik meg a szájüregben, ilyenkor a baktériumok vígan lejuthatnak a fog mentén a csontig, és ott gyulladást okozhatnak, de gyakran alakul ki fájdalom is a bölcsességfogak közelében, akár szájnyitási korlátozottsággal. Előfordulhat az is, hogy a csontban lévő bölcsességfog körüli gyulladásnak nem lesz ilyen egyértelmű tünete, viszont hajhullásról vagy ekcémáról számol be az illető.” 

Az, hogy a bölcsességfog menjen-e, vagy maradjon, sokszor a fogorvosok között is vitaindító kérdés. Anna szerint akkor érdemes meghagyni őket, ha részt vesznek a rágásban, egyébként teljesen feleslegesek, már csak azért is, mert a bölcsességfogak is kilyukadhatnak és fájhatnak.

Érdekességek a fogakról

  1. Fogaink már magzati korunkban fejlődésnek indulnak, körülbelül a várandósság hatodik hetében. Ahhoz azonban, hogy kibújjanak, a születés után átlagosan 6-12 hónapra van szükség.
  2. Egy felnőttnek optimális esetben 32 maradandó foga van, tejfogakból pedig 20 bújik ki a szánkban. Ez azt jelenti, hogy 50-nél is több fogat növesztünk, mire felnövünk.
  3. Fogaink színe nem a fogzománcon múlik, hanem a fog belsejében lévő dentin árnyalatától függ. Azt, hogy kinek milyen színűek a fogai, meghatározza a genetika, de az életmód sem elhanyagolható szempont. A tejfogak szinte mindig hófehérek, a nevüket is innen kapták.
  4. A fogzománcunk elképesztően ellenálló: szabad szemmel ugyan nem látható, de sok mikrosérülés lehet rajta, mégis sokáig megőrzi keménységét. Ez a mérnökök érdeklődését is felkeltette, ezért lelkesen tanulmányozzák a fogzománc felépítését, hogy a legújabb űrhajókat is ugyanilyen masszív anyagból építhessék meg.
  5. Fogaink formája és mérete nem véletlenül változatos: a metszőfogak dolga, hogy a megfelelő nagyságú falatot harapják le az ételekből, a szemfogak feladata, hogy azt kisebb darabokra szedjék, az őrlő- és bölcsességfogak pedig a jól kivitelezett rágásért felelnek.
  6. Hiába tudjuk mindannyian, hogy a tejfogak az iskolakezdés környékén kiesnek, és helyüket átadják a maradandó fogaknak, az ápolásukat nem szabad félvállról venni, az elhanyagolt tejfogak helyén utat törő csontfogak ugyanis könnyebben kilyukadhatnak.
  7. Az USA első elnöke, George Washington igen extrém műfogsort viselt: az eltávolított fogait marhafogakkal és vízilócsontból faragott implantátumokkal pótolták.
  8. Norvégiában a gyerekek kiesett tejfogaikat felajánlhatják a tudósoknak, akik modern génkutatáshoz használják őket.
  9. Az életünk során termelt nyálmennyiséggel nagyjából két hatalmas úszómedencét is meg lehetne tölteni.
  10. Testünk legerősebb és legellenállóbb csontja az állkapocscsont.

nlc.hírlevél

Iratkozz fel az nlc hírlevelére, és olvasd elsőként a legizgalmasabb híreket!

FELIRATKOZOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése