nlc.hu
Egészség

Az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége

Mérgek nyomában: fontos és példaértékű munkát végeznek az MME különleges kutyái

Ritkán, de jönnek olyan hírek, hogy védett ragadozó madarak pusztultak el mérgezés miatt, ezért is alakult meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület keresőkutyás egysége. Az elmúlt években komoly sikereket értek el mind itthon, mint külföldön. A szakma hazai úttörője, Falco pedig nyolc dolgos év után nyugdíjba is vonult.

Arra, hogy az állatok, különösen a segítő- és munkakutyák milyen sokoldalúak, mennyi olyan terület van, ahol érdemes rájuk támaszkodni, egyre nehezebb felsorolni. Friss hír, hogy a francia állatorvos-tudományi egyetem és a párizsi Necker-Cochin kórház által márciusban és áprilisban végzett vizsgálatok kimutatták, a kutyák képesek 97 százalékos pontossággal kiszagolni a koronavírus jelenlétét az emberi szervezetben, és 91 százalékos pontossággal észlelték, ha nem volt vírusfertőzött az egyén.

De nemcsak nekünk, embereknek lehetnek fontosak azok a képességek, amikkel ezek az állatok rendelkeznek, ezeket az élővilág védelmének szolgálatába is lehet állítani, és erre Magyarországon is van példa: Mizsei Edvárd biológus Tomival, a kétéves német juhászkutyával a Kiskunsági Nemzeti Parkban a súlyosan veszélyeztetett rákosi vipera utolsó egyedeit keresik, de hazánk második nemzeti parkjában teljesít szolgálatot Samu, a tetem- és méregkereső kutya is. Samu egy olyan projektnek a keretében lett kiképezve, amelyet a parlagi sasok védelmében indítottak, és nem ő az első, aki ilyen fontos feladatot kapott, az úttörő Falco volt, Deák Gábor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársának kutyája.

Gábor és kutyája Falco (Fotó: Gáti Oszkár Dániel)

Deák Gábor és kutyája, Falco (Fotó: Gáti Oszkár Dániel)

A parlagi sas (Aquila heliaca) kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett faj, Európai állományának jelentős része Magyarországon és Szlovákiában fészkel, ezért is fontos, hogy odafigyeljünk a védelmükre. Ez többek között azt jelenti, hogy minimalizálni kell azt a veszélyt, amit a rágcsálóirtó szerek nem megfelelő használatából eredő mérgezések, illetve  az apróvadakban, háziállatokban vagy halakban esetlegesen kárt okozó ragadozók ellen alkalmazott nem engedélyezett, illetve betiltott szerek jelentenek. Mert ugyan általában nem a ragadozómadarak a főbb célpontok, de ők is fogyaszthatnak a megmérgezett rágcsálókból, illetve a legálisan is gyéríthető rókáknak és varjúféléknek kihelyezett csalikból. Legutóbb két évvel ezelőtt volt egy olyan eset, ami megmutatta, hogy a mérgek sajnos nem válogatnak, és komoly pusztítást tudnak okozni védett értékeinkben, 2019 augusztusában egy teljes parlagisas-család pusztult el ilyen okból. Mivel a fészkük közelében több, a mérgezéshez kipreparált galambcsalétket és a mérgezés miatt elpusztult szarkát is találtak az MME Méreg- és Tetemkereső Kutyás Egységének segítségével, így nem volt kizárható, hogy ez esetben az elkövetők szándékosan vették célba a védett madarakat.

A kezdetek

Az egységet a 2012 és 2016 között futó Helicon LIFE projekt részeként hozták létre, és mint az akcióterv többi eleme, ennek is az volt a fő célja, hogy visszaszorítsák a parlagi sasokat érintő mérgezéseket. A projekt indulásának évében 69-re emelkedett a mérgezés következtében elpusztult és megtalált parlagi sasok száma, és akkor ezek még csak az ismert, és felderített esetek. Az egység az eredményeiről 2021 februárjában Journal of Vertebrate Biology nevű nemzetközi tudományos folyóiratban a Keresőkutyák használata Magyarországon az illegális peszticid-mérgezések felderítésében címmel egy cikk is megjelent:

2013-as indulásuk óta 2020 augusztusáig a méreg- és tetemkereső kutyás egység öt országban 1083 keresésben vett részt, ennek során 329 mérgezett állatot, 120 mérgezett csalétket és 5 házkutatás során talált illegálisan tartott mérget talált, a mérgezett állatok 15 madár- és 9 emlősfajhoz tartoztak, köztük 13 védett és 2 globálisan veszélyeztetett faj is volt.

És a csapat most már nemcsak Deák Gáborból és Falcóból áll, időközben két másik kutya is csatlakozott hozzájuk, 2017-ben  Carlo, a belga juhászkutya és 2020-ban Hella, a németjuhász, illetve ott van Samu, ő ugye a Kiskunsági Nemzeti Parkban dolgozik.

Carlo és Falco a begyűjtött tetemekkel (Fotó: Deák Gábor)

Carlo és Falco a begyűjtött tetemekkel (Fotó: Deák Gábor)

A projektet koordináló MME-nek az ötletet az egység felállításához spanyolországi példa adta. „Nem volt módunk arra, hogy közvetlenül tőlük vegyük át a módszertant, ezért megkerestük az Országos Rendőr Főkapitányság Dunakeszi Oktatási és Kiképző Központját, és itt Falcóval egy négy hónapos kiképzésen vettünk részt.

Ez teljesen új dolog volt, mind Magyarországon, mind a közép-európai régióban, ekkor találtuk ki ez egész metódust

– mesélt a kezdetekről az nlc-nek Deák Gábor. – Ennek a munkának nehézsége, hogy úgy kell keresni az állati tetemeket és a mérgezett csalit, hogy a kutyák nem érhetnek hozzá, mert az erős mérgek miatt nekik is bajuk eshet, ha megnyalják vagy szájukba veszik azt. A csalétkek ugyanis a ragadozók számára mindig finom falatok, nagyon jó élelemnek számítanak, és sajnos a kutyáknak is alapjában véve az az első reakciójuk, hogy egyenek belőle” – tette hozzá a szakember.

A metódus alapját természetesen a szolgálati keresőkutyáknál, vagyis leginkább drogkereső kutyáknál használt kiképzési alkalmazott módszer jelentette. „Az előbb említett okokból jutalomfalat osztása nem járható út, nem kapcsolhatják össze az ételt a munkával, mi játékkal jutalmazunk, vagyis ha találnak valamit a kutyák, és azt jelzik, akkor a kedvenc labdájukat kapják meg. Ami különbség a drogkereső és méreg- és tetemkereső kutyák között, hogy míg előbbiek épületekben, gépjárművekben kutatnak, addig nekünk nagy nyílt területeket kell átvizsgálni a szabadban póráz nélkül, emiatt pedig más a keresési metódus vagy a jelzés.”

Azt talán még laikusok is tudják, hogy nem minden kutya és nem minden kutyafajta alkalmas munkakutyának, és természetesen vannak olyan fontosabb tulajdonságok, amikkel rendelkeznie kell egy jó méreg- és tetemkereső kutyának. „Fontos, hogy legyen erős zsákmányösztöne, hogy nagyon könnyen lehessen motiválni játékkal. Amikor ez a projekt tervezési szakaszban volt, először vadászkutyákban gondolkodtunk, de nagy a rizikó abban, hogy úgy keressenek »zsákmányt«, hogy nem érhetnek hozzá, mivel ezek apportírozásra lettek kitenyésztve, vagyis arra, hogy a lelőtt vadat odavigyék az embernek. És ahogy korábban már említettem, ennél a feladatnál nem kerülhetnek közvetlen konktaktusba azzal, amit találnak. Emiatt úgy döntöttünk, hogy maradunk a jól bevált szolgálati kutyánál, vagyis a németjuhásznál.

Deák Gábor és Falco a keresőkutya (Fotó: Morvai Szilárd)

Fotó: Morvai Szilárd

Magyarországon jelenleg három németjuhász és egy belgajuhász dolgozik méreg- és tetemkereső kutyáként,

mivel utóbbi fajtának is nagyon hasonló a mentalitása. A jövőben pedig lehet, hogy egy vizslával is bővül a csapat, pontosabban nemsokára születik majd egy vizslakölyök, amit szeretnék majd kiképezni erre a munkára. A terepi munka nekik jobban fekszik, mint a németjuhásznak, de így egy jó kis szakmai kihívás lesz erre a feladatra nevelni. Ugyan a rendőrkutyákat 10 hónaposan választják ki, de ahogyan el lehet választani a vizslakölyköt az anyjától, elkezdek majd foglalkozni vele. A távoli terv az, hogy minden nemzeti parkban legyen majd egy keresőkutya.”

Falco és Deák Gábor a projekt miatt talált egymásra. „Amikor elindult a projekt, elmentünk egy tenyésztőhöz, aki szolgálati kutyákkal foglalkozik, összeválogatott nekünk előképzett kutyákat, amiket különböző teszteknek vetettünk alá. Két kutyára szűkült le a jelöltek csapata, és egy hónap után Falcóra esett választásunk, mert ő bizonyult jobbnak erre a típusú feladatra” – meséli az egység vezetője. Így már tudjuk, hogy Falco hogyan került a Magyar Madártani Egyesülethez, de mi a helyzet Deák Gáborral? „A természet és az állatvilág szeretete már gyerekkoromban is jelen volt, az általános iskola után erdésztechnikusi középiskolában tanultam tovább, majd természetvédelmi szakra jelentkeztem. Már a középiskolai évek alatt is részt vettem ragadózmadár-védelmi feladatokban, önkéntesként például segítettem gyűrűzésben és műfészkek kihelyezésében is. Emellett pedig hobbiszinten kutyáztam, nagyon szerettem ezzel foglalkozni. Ez a két szál pedig összeért ennek a projektnek köszönhetően, hiszen úgy esett rám a választás, hogy egy olyan embert kerestek a feladatra, aki ért a ragadozómadarakhoz és akinek van kutyás tapasztalata is.”

Falco a méreg- és tetemkereső kutya (Fotó: Deák Gábor)

Falco, a méreg- és tetemkereső kutya (Fotó: Deák Gábor)

Nyugdíjas évek

Míg Deák Gábor folytatja a munkát, Közép-Európa első méreg- és tetemkereső kutyája, a most már kilencéves Falco, májusban nyugdíjba vonul. „A mai napig megvan benne a tűz, már reggel jelentkezik a kapunál, hogy menne dolgozni. A szíve még most is viszi előre, képes lenne egész nap menni, akár kölyökkorában, de a teste már nem bírja ezt a terhelést.” Persze ez nem jelenti azt, hogy ne menne terepre, aktív pihenés vár rá, lesz még része tréningszerű keresésekben, hiszen ha valaki annyit dolgozott mint Falco, nehéz is lenne egyik pillanatról a másikra leállni azzal, elmúlt nyolc évben volt olyan időszak, amikor a hét minden napján terepen volt. „Az elején, ha hazaértünk, és kiengedtem az udvarba, ő akkor is keresett és dolgozott. Most már teljesen ki tud kapcsolni, de sokáig nem ment neki, mert folyton csak dolgozni akart.” Falco egyébként nem lesz magányos, hiszen Deák Gábornál öt másik kutyával él együtt. „Nemcsak nagyon jó munkakutya és kolléga, de nagyon jó családi kutya is. Kellett neki idő, hogy az otthoni körülményeket megszokja, mostanra azonban már szabadidejében épp olyan, mint a többi családi kutya.”
Forrás: parlagsisas.hu

 

Multitasking

A méreg- és tetemkerés mellett persze még bőven vannak olyan természetvédelmi feladatok, amikben a munkakutyák még a szakemberek segítségére tudnak lenni, lásd a rákosi vipera keresés, de nem csak ez az egyetlen faj, amely egyedeinek vagy élőhelyeinek felkutatásában hasznosak lehetnek, a monitoring tevékenység is nagyon szerteágazó feladat. „A nagyragadozóknál például az ürülék felkutatása az egyik módszer, amit alkalmaznak, Falcóval mi is kerestünk már farkasürüléket a Bükkben, és sikerrel is jártunk. Természetesen rengeteg olyan külföldi példa is van, ami azt bizonyítja, hogy milyen sokoldalúan alkalmazhatóak a munkakutyák a természetvédelem területén, így próbálják például a mocsári teknős élőhelyeit felkutatni, de invazív (agresszíven, nagy tömegben terjed idegenhonos – a szerz.) fajokat is keresnek kutyával. Ezen módszerek közül többet is át lehetne ültetni a gyakorlatba nálunk is.”

És a sort tovább lehetne folytatni, amit például a korábban már említett cikkben is kiemeltek, Deák Gábor és kutyáit több nem mérgezéses esetben is segítségül hívták, több illegálisan lelőtt állat – többek között egerészölyv, héja, holló, farkas – tetemét találták meg, egy esetben pedig egy illegális vadászat során elejtett vadmacskát kutattak fel, illetve arra is volt példa, hogy az ő segítségükkel találtak meg egy Szlovákiában áramütést szenvedett, jeladóval felszerelt kerecsensólymot. A ragadozó madaraknál a legtöbb halálozás a mérgezés mellett az áramütés (az MME frissen kiadott közleménye szerint 2020 januárjától mostanáig 439 bejelentés érkezett 522 elhullott állatról, amelyek egy része ehhez a csoporthoz tartozott) és az elütés jelenti. Ami az érintett fajokat illeti, a mérgezés legnagyobb arányban az egerészölyveket tizedeli, a leginkább érintett fajok között szerepel a réti és parlagi sas is).

Carlo, a belga juhász (Fotó: Jakab Sándor)

Carlo, a belga juhász (Fotó: Jakab Sándor)

A kutyás egység nagyon sokszor bejelentésre vonul ki, de ha éppen nincsen konkrét eset, aminek a helyszínét meg kell vizsgálni, akkor sem áll meg a munka. „Ha találnak egy gyanús tetemet vagy egy tömeges elhullást, akkor odamegyünk, és akkor tüzetesen megvizsgáljuk a környéket további elpusztult állatok vagy csalétkek után kutatva. Ha van egy csalétek a helyszínen, akkor már a tapasztalataink alapján tudjuk, hogy merre és hogyan érdemes keresni, sokat elárul ugyanis, hogy milyen csalit használnak és hova rakják. Ha nincs bejelentés, akkor vagy szúrópróbaszerűen csinálunk kereséseket bárhol az országban, vagy ahol ezek a védett ragadozó madarak előfordulnak. Előfordul az is, hogy korábbi mérgezéses helyszínekre visszajárunk megelőzésképpen,

a kutyás keresésnek ugyanis van visszatartó ereje.”

Mióta elkezdték a munkát, tapasztalataik alapján az eseteknek a száma csökkent, a parlagisas-állomány pedig végre nem stagnál, hanem növekedni tudott. „Persze minden évben vannak kirívó esetek, és alapvetően sok találatunk van, de ennek az oka, hogy sokkal hatékonyabb a felderítés, mint régen. Ez pont egy olyan típusú probléma, amit ha nem keresnek, akkor nem is derül fény rá. Amikor csak emberek helyszíneltek, akkor is találtak persze tetemeket, csak sokkal kevesebbet,

rá kellett jönnünk, az a mennyiség, amit megtaláltak kutya nélkül, az csak a jéghegy csúcsa volt.

Ami nagyon nagy eredménye még a kutyás keresésnek, az az, hogy a csalétkeket is sokkal hatékonyabban tudjuk felkutatni, ezeket ugyanis nem könnyű megtalálni méretük miatt, illetve azért, mert jól el vannak rejtve. A mérgezett csalétkeket 80%-ban kizárólag az egységnek sikerült megtalálnia, és sajnos, ha bejelentésre megyünk, mindig találunk még a helyszínen nyomokat, akár olyanokat is, amik több hónaposak, bár erre ugye kisebb az esély.”

Így dolgoznak az MME méreg- és tetemkereső kutyái
Megnézem
Összes kép (6)
Így dolgoznak az MME méreg- és tetemkereső kutyái

Mérgek nyomában: fontos és példaértékű munkát végeznek az MME különleges kutyái

Mérgek nyomában: fontos és példaértékű munkát végeznek az MME különleges kutyái

Így dolgoznak az MME méreg- és tetemkereső kutyái
Így dolgoznak az MME méreg- és tetemkereső kutyái
Így dolgoznak az MME méreg- és tetemkereső kutyái
Így dolgoznak az MME méreg- és tetemkereső kutyái
Így dolgoznak az MME méreg- és tetemkereső kutyái
Így dolgoznak az MME méreg- és tetemkereső kutyái
Fotó megosztása:

Az emberek leginkább úgy tudják segíteni ezt munkát, hogy ha gyanús esetet találnak, azt jelentik a helyi nemzeti park igazgatóságánál, illetve az MME-nek telefonon, illetve e-mailen keresztül.

A ragadozó madaraknál jellegzetes tünetei vannak a mérgezésnek: ilyen a görcsös lábtartás vagy szétterített szárny, illetve az is intő jel, ha egy tetemen nagyon sok elpusztult rovar van. Nagyon sokszor a lakosság segítsége derül fény esetére. Emellett pedig azzal is lehet csökkenteni a mérgezés eseteket, ha a lakossági rágcsálóirtást az előírásoknak megfelelően végzik el.

Példaképek

A mérgezés miatti elhullás sajnos nem csak Magyarországon probléma, egyre több helyen ismerik fel, hogy a kutyás keresés segíthet csökkenteni a veszélyt, Görögországban és Bulgáriában is működik a mienkhez hasonló keresőcsapat, (utóbbiakat egyébként már a magyar egység szakemberei képezték ki), illetve több szomszédos országban is. „A 2017-2021 közötti időszakban az Európai Unió újbóli támogatása révén az ún. PannonEagle LIFE projektben folytatjuk a munkát, amiben partner Ausztria, Szlovákia, Csehország és Szerbia is. Korábban ezekben az országokban nem voltak saját keresőcsapatok, de most a cseheknél, szlovákoknál is van, illetve dolgozik egy önkéntes kutyás egység Ausztriában. Korábban minket hívtak, amikor kiugró esetek voltak. Terepi helyszínelésünk Szerbiában volt, ahol egyetlen költő parlagisas-pár van, és több mérgezéses eset is történt a fészkük környékén. A többi országba házkutatásra hívtak minket: voltak olyan nyomozások, ahol már megvolt a gyanúsított, és nekünk kellett megtalálni a mérgezéshez használt anyagokat.”

Természetesen az egység Magyarországon is együttműködik a nyomozóhatóságokkal. „Mielőtt a kutyás egység elkezdte a munkáját, a rendőrség még nem ment ki helyszínelni a mérgezéses esetekhez, aminek többek között a laboreredmények hiánya volt az oka. Amikor elindult a projekt, a Nemzeti Nyomozóhatóság is részt vállalt benne, és közösen kidolgoztunk egy helyszínelési protokollt, ami előírja, hogy amikor nagyon erős gyanú van arra, hogy mérgezés történt, akkor a rendőrségnek ki kell mennie a helyszínre, és meg kell vizsgálnia azt.” Az elkövetők ellen több bűncselekmény miatt is vádat emelhetnek (természetkárosítás, állatkínzás, orvvadászat, méreggel való visszaélés), így akár milliós pénzbüntetésre és egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre is számíthatnak.

Így segítenek nekünk az állatok:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése