6 tévhit a visszerekről

Bár sokak életét megkeseríti a visszérbetegség, mégis többen ódzkodnak orvoshoz fordulni vele, aminek leggyakrabban az az oka, hogy a köztudatban rengeteg a tévhit, félrevezető információ.

nlc

Szponzorált tartalom

A visszértágulatok sok embert érintenek, és többen is elhanyagolják a problémát, pedig nem csak esztétikai probléma, hanem krónikus betegség, amely sok esetben fájdalmas, ráadásul olyan súlyos szövődményhez is vezethet, mint a lábszárfekély vagy a mélyvénás trombózis. Ne vegyük félvállról!

„Nincs nagy baj, a vénás keringési zavar mindig látható”

A legtöbben úgy gondolják, hogy a vénás keringési zavarnak mindig vannak látható jelei, de sajnos a zavar külső elváltozás nélkül is fennállhat. A visszérbetegség kezdeti stádiumban ugyanis még nem feltétlen okoz észrevehető tüneteket, de a vénák szerkezeti károsodása már elkezdődött. Ilyenkor bizonyos kellemetlen panaszok jelzik a problémát: nehézláb érzés, fájdalom, görcs, lábdagadás. Ráadásul, míg azok az erek, melyek a bőrfelszínhez közel futnak, tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges.

Nem elég kenegetni

Rengeteg kifejezetten jó és hatékony krém érhető el a visszeres panaszokra, de önmagában a krém nem oldja meg az alapproblémát. Így is kifejezetten ajánlott kinek-kinek megtalálni a számára ideális panaszcsökkentő krémet, hiszen a láb duzzanatát és a fájdalmat képes enyhíteni egy jó készítmény. Érdemes továbbá tablettát szedni a problémára, ugyanis egyes szájon át alkalmazható gyógyszerek a vénák erősítése által képesek a vénás keringési betegségekkel kapcsolatos tünetek megelőzésére, a vizenyősség és a fáradt, nehéz láb érzés mérséklésére. A tabletta növeli a vénák tónusát és a kapilláris ellenállást, továbbá csökkenti az érfal áteresztőképességét is.

Fotó: Getty Images

„Fiatal vagyok, engem úgysem érint”

Tény, hogy az idősebb korosztálynál gyakrabban alakul ki visszérbetegség, azonban fontos tudni, hogy fiatalabbakat is éppúgy érintheti a betegség. Különösen azok veszélyeztetettek, akiknél fennáll(nak) az alábbi rizikófaktorok:

ülő vagy állómunka végzése,
mozgásszegény életmód,
dohányzás,
elhízás,
terhesség,
genetikai hajlam (családban előfordult már visszérbetegség).

Az egészségtelen életvitelnek köszönhetően akár a 20-as évek elején is kialakulhat a visszérbetegség!

A műtét az egyetlen megoldás

Előrehaladottabb állapotban valóban csak sebészeti eljárással kezelhető a visszérbetegség, ezért érdemes már a kezdeti panaszok kialakulása esetén orvoshoz fordulni, hogy már az elején megtalálják azt a kezelési módot, amivel elkerülhető a műtét. Ennek érdekében életmódváltásra, azaz egészséges étrendre, rendszeres testmozgásra, vénás torna végzésére és visszeresség megelőzésére, illetve kezelésére szolgáló készítmények alkalmazására is szükség lehet.

A beavatkozások hosszú kórházi napokat igényelnek

Visszérműtét kapcsán sokan máig a konzervatív, vágással járó beavatkozásra gondolnak, melynek esetén hosszas felépülési időre és zavaró hegekre lehet számítani. Napjainkban már több, lényegesen korszerűbb terápia áll a visszértágulatokkal küzdők rendelkezésére. Hogy pontosan melyikre is van szüksége a betegnek, arról szakorvos dönt az állapot súlyosságát figyelembe véve. Az olyan korszerű eljárásoknál, mint a radiofrekvenciás vagy lézeres visszérműtét, illetve a ragasztásos technika, nincs szükség sem vágásra, sem altatásra/gerincérzéstelenítésre, a felépülési idő is rövidebb.

A visszér csak a nőknél alakulhat ki

Feltehetően esztétikai okok miatt a nők valóban hamarabb fordulnak orvoshoz a visszeres panaszokkal, ám ez korántsem jelenti azt, hogy csak a gyengébb nemet érinti ez a betegség. Sajnos a férfiak sokszor nem veszik komolyan a visszértágulatok kialakulását, pedig kezeletlenül hagyva ugyanolyan súlyos szövődmények kialakulására számíthatnak, mint a nők.

Summa summárum: a visszérproblémáknak pontosan körülírható előjelei is vannak. Kezdetben akár lábdagadás, nehézláb érzés és zsibbadás is utalhat a betegségre, anélkül, hogy a lábon megjelennének a jellegzetes visszértágulatok. Éppen ezért az első jeleknél érdemes megtenni a megfelelő intézkedéseket.