A túlysúly egészségügyi probléma

A Healthdata szerint 2015-ben 107,7 millió elhízott gyermek és 603,7 millió elhízott felnőtt élt a világon. 1980 óta pedig az elhízás több mint 70 országban megduplázódott, és a legtöbb országban folyamatosan nő az elhízott emberek aránya. Az elhízás azonban továbbra is esztétikai és viselkedési probléma marad a társadalmakban a Medwave orvosi szaklap szerint.

Az elhízással foglalkozó antropológus Mabel Gracia-Arnaiz eredményei azt mutatják, hogy az elhízott személyek egészségi állapotukat „egészségesnek” tartják. Ennek ellenére az emberek a túlsúlyra mint rossz és egészségtelen állapotra gondolnak, ami viszont egymásnak ellentmondó elképzeléseket hoz létre saját testükről és egészségi állapotukról.

Az elhízás soha nem volt olyan jelentős egészségügyi probléma, mint amilyen manapság. Ennek összetett okai lehetnek, többek között a csökkent fizikai aktivitás, a megnövekedett ételadagok és kalóriabevitel nagymértékben hozzájárulhat a lakosság súlygyarapodásához. Az elmúlt évszázad során a legtöbb társadalom drasztikus életmódbeli változáson ment keresztül. A magasabb jövedelem és a könnyebb, fizikai erőfeszítést kevésbé igénylő munkák, például az irodai munkák mozgásszegényebb életmódhoz vezettek. Az élelmiszeripari termelés növekedésében, a gazdálkodásban és az élelmiszer-feldolgozásban bekövetkezett változások is gyakrabban magasabb zsír- és kalóriatartalmú termékeket eredményeztek. Ezért egyre nagyobb kihívást jelent az egészséges táplálkozás fenntartása. Ráadásul a passzívabb életmód mellett az emberek több stresszt és mentális egészségügyi problémákat tapasztalnak, ami szintén összefügg a jelenlegi elhízási válsággal,  a stressz, a depresszió, az alváshiány, az alacsony önértékelés és a testképproblémák is okai lehetnek az elhízás növekedésének. Az utóbbi időben azonban az élelmiszeripar is egyre nagyobb figyelmet fordít az egészségtudatosabb fogyasztók kiszolgálására. 

Mint látható, világviszonylatban, de Magyarországon sem túl jó a helyzet. „Ha saját házunk táján maradunk az OTÁP ( Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat) legutolsó felmérése alapján

Bárhogy nézzük, sok” – mutat rá Erdélyi Alíz, dietetikus, táplálkozástudományi szakember.

Mikor beszélünk túlsúlyról, mikor elhízásról?

A tápláltsági állapot megítélésére számos lehetőség kínálkozik Erdélyi Alíz szerint. „A mindennapi gyakorlatban legelterjedtebb a testtömegindex  (angol rövidítéssel BMI). A normál testtömeg tartománya 18,5–24,9 BMI között van. A legkisebb egészségügyi kockázatot a 22–23 közötti zóna jelenti, tekinthetjük ezt az ideális testtömegtartománynak. 25–29,9 kg/m2 között túlsúlyról beszélünk, 30–39,9 kg/m2 közötti BMI esetén a beteget elhízott, míg 40 kg/m2 felett a kórosan elhízott csoportba soroljuk – magyarázza a szakember hozzátéve, hogy a BMI csak egy besorolást ad, de a testösszetételhez nem nyújt támpontot. – Ezért mindenképp érdemes kiegészíteni a haskörfogatméréssel, amely elsősorban a zsigeri zsírlerakódásra utal. Ideális esetben egy testösszetétel mérés elvégzésével kapja meg a páciensnek többek között a testzsír és az izomzat mennyiségét, vagy százalékos arányát és a mért alapanyagcserét. Az elhízás kezelése szempontjából a testösszetétel egzakt meghatározása fontos, hiszen az obezitáshoz kötődő egészségügyi kockázat nem az abszolút testtömeggel, hanem főleg a zsigeri zsírszövet kóros felszaporodásával hozható kapcsolatba” – emeli ki.

Fotó: Getty Images

Nem fáj, ezért nem vesszük komolyan

Az elhízás nagyobb kockázatot jelent a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, egyes  daganatos betegségek , az osteoarthritis és más egészségügyi problémák kialakulására. Hazánkban, gyermekek körében végzett, reprezentatív táplálkozási felmérések publikált adatainak összehasonlításából kiderül, hogy 3 éves kor felett az életkorral párhuzamosan nő a túlsúlyosok és az elhízottak aránya a populáción belül. A legújabban bemutatott hazai felméréseknél a  7 éves fiúk 23,6 százaléka, a lányok 26,8 százaléka túlsúlyos és elhízott. Egy másik, 4-10 éves gyermekek körében végzett felmérés adatai alapján a túlsúlyos és elhízottak aránya 23 százalék volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján pedig az elmúlt 10 évben közel ötszörösére nőtt az elhízott kamaszok aránya Magyarországon. Így azok a betegségek, amelyek valaha csak a felnőtteket érintették, már gyermekkorban is megjelennek. „Például a 2-es típusú cukorbetegség gyermekeknél korábban csak ritkán fordult elő, napjainkban ez a szám növekszik. Az elhízott gyermekek sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak felnőttkorukban, mint az egészséges testtömegűek” – mondja Erdélyi Alíz. – Felnőttkorban az elhízás szorosan összefügg a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás-betegség, a szív-és érrendszeri betegségek és bizonyos daganatok kialakulásával. Ez nagyon rémisztően hangzik, főleg annak a tükrében, hogy ezen betegségek kialakulását számos kockázati tényező segíti elő, melyek között szerepel az elhízás, a helytelen táplálkozás.

Már a szerény fogyás is jelentős előnyökkel járhat

A jó hír azonban az, hogy a fogyás csökkentheti az elhízással kapcsolatos egészségügyi kockázatokat. Már a testtömeg  5-10 százalékának csökkenése is egészségügyi előnyökkel jár az elhízott emberek számára, még akkor is, ha soha nem érik el „ideális” súlyukat.  A testtömeg 5-10 százalékos leadása csökkentheti a vérnyomást, a koleszterin- és a trigliceridszintet, valamint javíthat más szív- és érrendszeri kockázati tényezőkön – derül ki egy tanulmányból.

Azok az emberek, akik fokozatosan és folyamatosan fogynak (körülbelül fél kilogrammot hetente), nagyobb valószínűséggel tartják majd a súlyukat – olvasható a CDC oldalán. Ha a végső cél az út elejéről még távolinak is tűnik, érdemes útszakaszokra bontani az utazást.

Fotó: Getty Images