nlc.hu
Egészség

Varga Viktor fogférgének nyomában

Tényleg létezik vagy csak átverés a Varga Viktor szájában talált „fogféreg”?

Utánajártunk mi is az a „bengáli fogféreg”, amely állítólag az énekes, Varga Viktor fogába költözött, miután évekkel ezelőtt valószínűsíthetően nyers húst evett. Meglepő eredményre jutottunk.

Varga Viktor nemrég sokkoló Insagram posztjában arról számolt be, fogférge lett a nyers hústól. A nem épp gusztusos bejelentés és a hozzá mellékelt gyomorforgató fotó több okból is kérdéses. Egyrészt, miért evett nyers húst Varga Viktor (a féreg nyers hús révén jut a bengáli tigrisbe állítása szerint)?  Ha pedig a nyers hús fogyasztásától már pár éve beköltöztek a fogába az élősködők, és fájdalmakat is okoztak, vajon miért csak most jutott el fogorvoshoz? Harmadszor pedig: létezik-e egyáltalán olyan állat, hogy fogféreg?

A második kérdést egy kommentelő is feltette a zenésznek, aki azt válaszolta, volt orvosnál, csak eddig nem látszottak a betokosodott paraziták. A fotók alatti kommentekből azt is megtudhatjuk, hogy az eljárás nagyon fájt, és amikor kivették, még mozgott is a féreg.

Egy régi mítosz újraéled?

Persze nem akarjuk senki megélését elvitatni, mégis ráguglizva a fogféregre, kutatások és tájékoztatók sokasága foglalkozik a jelenséggel, egész pontosan azzal, hogy

az egész egy nagy hülyeség, a fogféreg csupán egy mítosz, babona, kb. annyi köze van az igazsághoz, mint a fognyűvő manónak.

Én speciel még életemben nem hallottam róla, de ha a Colgate is szentel a hiedelem eloszlatásának egy teljes cikket, valószínű legalább annyian hisznek benne, mint a gyíkemberek konteójában. Az egyik kedvenc Google-találatunk a témában a „Vajon a fogféreg magától elmegy?” , a válasz pedig az, hogy szellentéssel távozhat, persze nem a fog-, hanem a bélféreg, mert fogféreg a keresési kifejezésre kidobott cikk szerint sincs.

A fogféreg fogalma, amely a közhiedelem szerint fogszuvasodást és parodontitist, fogágybetegséget okoz, különböző kultúrákban és korokon át létezett. A felvilágosodás idején azonban a fogféreg elméletét az orvosok szinte kizárólag a babonaság körébe sorolták, hiszen rájöttek, hogy a fogszuvasodást a foglepedék, az abban található baktériumok, savak, élelmiszer-részecskék okozzák. Ennek ellenére a gondolat, hogy a fogfájás a rágó férgek áldozatos munkájának köszönhető, még ebben a században is létezik. Sokféle elképzelés született a fogférgek megjelenésével kapcsolatban. Angliában például azt hitték, hogy a fogféreg angolnára hasonlít. Észak-Németországban az emberek szerint a fogféreg vörös, kék és szürke színű volt, és sok esetben egy kukachoz hasonlították. A rágcsáló férget sok rosszért tartották felelősnek, különösen a fogszuvasodás okozta fogfájásért okolták.

De vajon mivel magyarázható a fogféreg létezésébe vetett hiedelem? A fogférgek fogalma i.e. 5000-re nyúlik vissza, egy sumér szövegben fogférgek szerepelnek a fogszuvasodás okaként. A fogférgeket az i.e. 1500-tól származó ősi kínai írások is említik. A csontba vésett szöveg egy fogféregről ír, amely megtámadja a szájat és a fogakat. A Római Birodalomban és a középkorban is úgy gondolták, hogy a fogférgek valódiak, megrágják a fogakat, szuvasodást okoznak. Úgy gondolták, hogy az ínyben és a lyukakban tanyáznak.

Számos oka lehet annak, hogy az emberek miért hittek a fogférgességben. Az egyik elmélet szerint mivel bizonyos vizekben fonalféreg él, onnan nemcsak a bőr alá, hanem a fogakba is bekerülhet az élősködő. A vemhes nőstény fonalféreg több mint 500 ezer petét képes rakni a vízben, ráadásul ez a féregfajta rákfélékben él, amelyek gyakran megtalálhatók az ivó kutakban (természetesen nem Európáról beszélünk). Tehát ha az emberek kútvizet isznak, könnyen bekerülhet a fogukba a féreg – tartotta egykor a szóbeszéd. Egy másik lehetséges oka a fogférgekben való hitnek az emberi fogak hengeres szerkezete. A University of Maryland Dental School kutatói szerint apró, üreges féregszerű struktúrák tapadnak az emberi fog gyökeréhez. A tudósok nem teljesen értik, mik ezek, de az ókori emberek összetévesztették ezeket a férgekkel. A babonának alapot adhat az is, hogy a középkori Angliában a fogférgeket égetett beléndek magjainak füstjével kezelték. A kezelés során a magokat szénnel hevítették, a „fogférges” páciens pedig belélegezte a füstöt. Ironikus módon az égetett beléndek hamuja féregnek tűnt, ami valószínűleg alátámasztotta az emberek fogférgességről alkotott hiedelmét.

Az emberekben előforduló férgek

Na, de ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket, kutakodjunk tovább! Sanszos, hogy a humán fogféreg egyértelműen badarság, változtassuk meg a keresőszót íny- és szájüregféregre. Nos, ezzel sem jutunk sokra, még annyira sem, mint a fogféreggel, igaz, egy találat szerint valaki egyszer a mandulájában talált egy férget, míg egy másik szerencsétlenül járt férfi az ajkaiból szedett ki egy fonalférget. Azért ezek eléggé elenyésző esetek, igazságtartalmuk pedig eléggé vitatható.

Attól se érezzük rosszul magunkat, hogy mi, halandók egyáltalán nem gyanakodtunk arra, hogy mindez esetleg csak egy megtévesztés, mivel az emberi szervezetben azért elég sok féreg képes élősködni. Ilyen parazitáink a gombféreg, cérnagiliszta (Enterobius vermicularis), az ostorgiliszta (Trichuris trichiura), az orsógiliszta, bélgiliszta (Ascaris lumbricoides), a fonálféreg, bélféreg  (Trichinella spiralis), az orsóféreg, kutyabélféreg (Toxocara canis), a galandféreg, a horgasfejű és a simafejű, a borsóka – derül ki a naturalhelp cikkéből. Az emberekben előforduló férgek sok szervben fészket verhetnek, leginkább a belekben, végbélnyílásban, tüdőben, izmokban, agyban, bőrben, szemben.

végbélféreg

Végbélféreg (Enterobius vermicularis) Fotó: Smith Collection/Gado/Getty Images)

De nemcsak humán fogféreggel nem találkoztunk keresésünk során, állatok fogaiban élősködő féregfajtákkal sem, sőt az Instagram posztban emlegetett, általában tigrisekben fellelhető

„bengáli fogféreg” sem létezik

 – legalábbis az interneten fellelhető források szerint.  (Persze tudjuk, hogy az internet világán túl is van élet, de ez esetben a bengáli fogféreg annyira ritka, hogy az csak Varga Viktor szájában található meg.) A zenész-polihisztor szerint a férget hivatalosan alahambra benghalesis-nek hívják, és talán senki sem lepődik meg már azon, hogy ez a nyom sem vezetett minket sehová, még úgy sem, ha megpróbáltuk etimológiailag is szétboncolni a kifejezést. Az alahambra szó nem is létezik, az alhambra szó egy mór építésű erőd, jelentése “vörös” (nem féreg), a benghalesis pedig ugyan valóban bengálit jelent, leginkább egy fikuszfajta kapcsán említik ilyen formában.

Mindebből legalább két dolog következhet. Először is elébe megyünk a kritikáknak azzal, hogy megkövetjük magunkat, hiszen lehet, hogy egyszerűen csak alaposabbnak kellett volna lennünk, órákat, éjjeleket, napokat, heteket szentelnünk az ügynek, míg fogférges esetekkel nem találkozunk. Másodszor lehet, hogy az a feltárt valami Varga Viktor szájüregében mondjuk egy ciszta, és az egész fogférges dolog csupán egy hoax, aminek majdnem mi is felültünk, de legalábbis szenteltünk neki egy cikket, így az Instagram-poszt elérte célját, felkeltette a figyelmet.

Varga Viktor, aki egyébként állítólag nem is olyan régen a Lyme-kórral is megküzdött,  verte már át poénból a rajongóit. „Idén már négyen-öten ünnepeljük a karácsonyt!” – írta közösségi oldalára karácsony előtt a zenész, és olyan képet mutatott, ahol nagy hasa van barátnőjének, Zsemberi Liliánának és neki is. Csak tovább kell egyet lapozni ahhoz, hogy kiderüljön, mindez csak hecc, senki sem vár a családban gyereket, ennek ellenére sokan bedőltek a tréfának.

Azért még ne egyél nyers húst!

A sztoriban leginkább az érthetetlen, hogyan is gondolta Varga Viktor komolyan, hogy jó ötlet nyers húst enni – legalábbis a szövegből az derül ki, hogy ez a ritka, eddig csak a celeb Instagram oldalán megjelenő féregfajta így tud bejutni a gazdatestbe. Persze valószínűleg a nyershús evés is legalább annyira komolyan veendő, mint a fogféreg létezése, mégis érdemes leszögezni, hacsak nem ellenőrzött helyről származó tatár beefsteakről van szó, inkább ne kövessük a példáját. Ha fogférget nem is, egy jó kis taeniás fertőzés kaphatunk, amelyet két galandféregfaj, a horgasfejű galandféreg és a simafejű galandféreg okoz. A nyers vagy rosszul főtt marhahúst vagy sertéshús fogyasztásával kerülnek a peték a szervezetbe, és bár sokszor a betegség tünetmentes, a disznóban található féregfajta erős görcsrohamokkal járó betegséghez, cisticercosishoz vezethet. A trichinosis élősködő fonálféreg fertőzés egy fajtája, ami szintén nyers hússal terjed. Amikor az ember nyers vagy rosszul megfőtt, trichinella lárvát tartalmazó húst eszik, a lárvák a vékonybélben kifejlett férgekké nőnek. A kifejlett férgek lárvákat termelnek, amelyek a véráramon keresztül eljutnak a test különböző részeire. Ezután izomszövetbe temetik magukat. A fertőzés tünetei a magas láz, izomfájdalmak, nyelési és légzési nehézségek, kötőhártyagyulladás, vizenyős beszűrődések a szemhéjakon és az arcon, bőrkiütés. A trichinosis halálos kimenetelű szívizomgyulladáshoz vezethet.

Nemcsak a férgek jelenthetnek veszélyt, a nyers hús különféle baktériumok, a bélrendszeri megbetegedéseket okozó campylobactert, salmonellát, E.colit, és más baktériumokat tartalmazhat. Ezek közül az egyik legsúlyosabb a Clostridium botulinum anaerob baktérium okozta botulizmus, egy gyakran halálos végkimenetelű bénulásos betegség, amelyet régen kolbászmérgezésnek is hívtak, hiszen a disznóvágásokból származó, nyersen fogyasztott termékek (jellemzően rosszul pácolt sonka, kolbász) is okozhatnak megbetegedést. Azonban ugyanilyen gyakran fordul elő, hogy növényekből készült élelmiszerekben, főleg rosszul konzervált termékekben termelődik méreganyag.

Varga Viktor

Fotó: IstenEst

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top