Minden ötödik településen találtak a csapvízben gyomirtókat, rovarölőket és más mezőgazdasági vegyszereket. Eközben a glifozát is számos település ivóvizében jelen van – írja az Átlátszó.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ aktuális, 2023-as ivóvízminőségi jelentése szerint egyre több mélységi felszín alatti vízzel ellátott ivóvíz-ellátórendszerben tapasztalják peszticidek jelenlétét – köztük védettnek tudott nyersvizekben is. Sajnos több évtizede betiltott rovarölő-, gyomirtó-, gombaölő-,
algaölő- és rágcsálóölő szereket is kimutattak.
Az ivóvíz minőségét hazánkban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) irányítja és felügyeli. A baktériumok, nitrit, nitrát, ólom, arzén és más szennyezőanyagok mellett ivóvízminőségi vizsgálatuk során a peszticidek jelenlétét is figyelik. Országszerte több száz település csapvizében mutattak ki peszticideket.
Egészségügyi határérték felett peszticid-tartalmat mértek Akasztón, Vasvár város Nagymákfa településrészén, Dunafalván és Küngösön. Glifozátot összesen 124 település ivóvízmintájában találtak 2023-ban, a határértéket Vasváron haladta meg a vegyszer jelenléte. A Vasivíz közleménye szerint Vasváron egy
közkútról nyerték a durván szennyezett mintát,
aminek a környékén előzőleg gyomirtó-szert használhattak. A glifozát Földünk egyik legelterjedtebb gyomirtója. Vízben jól oldódik, ezért az esővízzel és az öntözéssel könnyen a talajba mosódik. A felszíni és a felszín alatti vizekből pedig az élelmiszerekbe és az ivóvízbe is bekerülhet. A glifozátot a WHO-hoz tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség 2015-ben emberekre valószínűleg rákkeltőnek minősítette, az azonban hogy pontosan mennyire egészségkárósító ez a vegyszer, jelenleg is vita tárgya.
Egy korábbi vízügyi jelentés szerint
a vizsgált hazai tavak és folyók háromnegyedében, a talajvíz-minták 14 százalékában kimutatható volt a leggyakoribb gyomirtó, a glifozát és bomlásterméke.
Kép forrása: Pixabay
