Bár az ilyen szünetek gyakran előfordulnak – legyen szó egy boltban elhangzó beszélgetésről vagy családi összejövetelről – a tudósok szerint nem csupán bosszantók: segíthetnek időben felismerni a memóriarendszerek romlását.
Lassabb beszéd = romló kognitív állapot?
A Torontói Egyetem kutatásai szerint nem önmagában az elszórt szókeresési hibák a legárulkodóbbak, hanem a beszéd lassulása. Azok az emberek, akik lassabban beszélnek, gyakran alacsonyabb teljesítményt nyújtanak olyan feladatokban is, amelyek tervezést és összpontosítást igényelnek – még akkor is, ha egyébként ritkán hibáznak szavak megtalálásában.
Három lehetséges magyarázat a szókeresési nehézségekre
- Feldolgozási sebesség csökkenése: Az öregedő agy lassabban „nyitja meg a fájlokat”, ezért több időbe telik megtalálni a megfelelő szót.
- Gátlási gyengeség: Az idősebbek nehezebben zárják ki a felesleges információkat, például más szavak „zaját”.
- Nyelvi kapcsolat gyengülése: A transzmissziós deficit elmélet szerint az agyban a fogalom, a szóalak és a hang közötti kapcsolatok lazulnak, így a beszéd nehezebb, mint az olvasás vagy hallás.
Játékos kutatási módszer: képszavas teszt
A kutatók egy „kép-szó interferencia” nevű játékot használtak, ahol a résztvevők képeket láttak (pl. egy kutyát), miközben más szavakat hallottak vagy láttak (pl. „macska” vagy „köd”). A feladat az volt, hogy gyorsan megnevezzék a képet – a reakcióidőkből a kutatók sok következtetést levontak.
A legfontosabb jel: a beszéd sebessége
125 fő részvételével végzett vizsgálatok szerint nem a konkrét szókeresési hibák, hanem az általános reakcióidő – azaz milyen gyorsan találunk bármilyen szót – mutatta a legerősebben a kognitív hanyatlás jeleit. Ez azt jelenti, hogy a beszéd tempója értékes korai figyelmeztető jel lehet.
Mire figyeljenek az orvosok?
A kutatók szerint a beszédsebességet érdemes lenne a rutin kognitív szűrések részévé tenni – éppúgy, mint a vérnyomásmérést vagy a reflexvizsgálatot.
Mit tehetünk?
- A rendszeres társalgás, mesélés, szójátékok vagy akár új nyelvek tanulása segít megőrizni a beszédkészséget és edzésben tartja az idegpályákat.
- És ha egy szerettünk megakad egy név vagy kifejezés közben, a türelem sokkal hasznosabb, mint ha befejezzük helyette a mondatot.
További tippeket pedig itt találsz.
A kutatás teljes terjedelmében az Aging, Neuropsychology, and Cognition című tudományos folyóiratban jelent meg.
(Forrás: earth.com)
