Mitől jó pasi egy jó pasi? – férfiszemmel

A külső jegyekkel nem érdemes dobálózni, mert ez ugye tök szubjektív dolog, kinek a szekrényméretű favágó küllem, kinek a már-már nőiesen finom, ápolt vonal jön be, úgyhogy rugaszkodjunk el egy kicsit, és keresgéljünk olyan környéken, amivel kapcsolatban nagyjából általános a konszenzus.

Kiállás

Jó kiállású; ez a szókapcsolat számos társkereső hirdetésben tűnik fel, akár a kereslet, akár a kínálat oldalán, de ugye mit is jelent ez? Angolul az ilyen emberre azt mondják, hogy “he’s got presence”, ami magyarul elég hülyén hangzik, hogy tudniillik jelenléte van neki, de tény, hogy az ilyen arcokra szokták mondani, hogy ha belép valahová, ott garantáltan észreveszik. Ezt többféle módon is el lehet érni, de a harsány megközelítés ritkán vált ki szimpátiát. Inkább olyasvalamiről van itt szó, ami egyesíti a kisugárzást, a stílust és a jó megjelenést. Nem mondom, hogy egyszerű dolog feljavítani a kiállásunkat, de ha módosítanánk rajta, ennek a három tényezőnek a környékén kellene keresgélni.

Igényesség

Sajnálatosan patriarchális világunk igazságtalansága, hogy a nőkkel szemben kifejezett elvárás, hogy szupermodellre sminkelve és legalábbis Bond-lánynak öltözve hagyják el a lakást, miközben a férfiak esetében a léc nagyjából odáig van emelve, hogy “legyen többé-kevésbé felöltözve”, oszt jó napot. Talán ezért is olyan nyomasztó mondjuk a metrón utazva körülnézni, ahol egymást érik a fakultra hordott, szakadt gatyák, a nyúlós ujjú felsők, na meg persze a trenyónacik, legsúlyosabb esetben az oldalt patentos változatban, hogy a viselőik úgy nézzenek ki, mintha egy dél-moldáv háborús filmből szöktek volna. Tudom, hogy az olyan bazira férfias, ha azt állítjuk magunkról, hogy a négy alapszínnél többet nem tudunk megkülönböztetni, de tessék elhinni, hogy attól senki sem lesz férfiatlanabb, ha ne adj’ isten 13 másodpercnél többet tölt reggel azzal, hogy összeválogassa az aznapi ruhatárát. Az eredmény önmagáért fog beszélni.

Figyelmesség

Nem egyenlő a szolgalelkű szervilizmussal, az ugyanis nemtől függetlenül rendkívül taszító. Viszont észrevenni egy új frizurát, szemüveget, kinyitni egy ajtót (megint csak nemtől függetlenül, mivel ez jó esetben nem a szexizmusról, hanem az udvariasságról szól), vagy megjegyezni, hogy a kollégánk hogyan issza a kávéját, igazán nem kerül semmibe, viszont garantáltan feldobhatjuk vele mások napját. Ezt pedig egyrészt előbb-utóbb vissza fogjuk kapni, másrészt meg fognak minket jegyezni, már csak azért is, mert figyelmes emberből fájóan kevés van manapság.

Érzékenység

Megint csak nem arra gondolok, hogy valaki elsírja magát egy kiskutya vagy egy naplemente láttán, hanem arra, ha valaki képes mások fejével gondolkodni, és ügyel arra, hogy ne bántson meg másokat azzal, ami kijön a száján. Bizony, most főként a szexista és egyéb poénokkal nagy hangon dobálózó arcokra gondolok, akik otrombán tudnak röhögni a “női vezetőkön”, vagy épp anatómiai pontossággal elemzik az irodai asszisztens csaj seggét, mindezt úgy, hogy körülöttük mindenki jól hallja. Akárcsak az öltözködés esetében, itt is igaz a tétel, hogy senki sem lesz kevésbé férfi attól, ha képes mások fejével is gondolkodni, és esetleg még azt is össze tudja legózni fejben, hogy mit lehet és mit nem szép dolog mondani, így 2016 harmadik negyedéve környékén.

Humor

Ahogy a nőknél, itt is igaz: ha valakinek jó a humora, az arra enged következtetni, hogy az adott illetőt kellő intelligenciával áldotta meg a sors, ezt pedig kortól és nemtől függetlenül biztosan mindenki vonzónak, de legalábbis szimpatikusnak fogja tartani.