CPI teszt – a múlt standard árnyai

A CPI teszt az egyik leggyakrabban használt eszköz a pályázók megszűrésére. Ha az értékeléskor felhasznált viszonyítási pontszámok nem pontosak, a teszt felvétele értelmetlen, mert nem a megfelelő embereket választja ki.

A CPI (California Psychological Inventory) teszt a cégek és a fejvadászok egyik legkedveltebb kiválasztási eszköze. A teszt mellett természetesen további eszközök is szolgálják a kiválasztást, de a CPI segítségével már az első fordulóban kiszűrik az alkalmatlanokat. A 480 vagy 300 kérdéses teszt segítségével a jelentkezők személyiségét mérik, hogy megállapítsák, kik alkalmasak a meghirdetett munkakör betöltésére. 






Standardizált és olcsó

Fejvadászok és cégek is szívesen használnak teszteket a kiválasztásnál. Ma már azonban senki sem támaszkodna kizárólagosan egy teszt eredményeire. Számos további eszköz szükséges a legmegfelelőbb munkaerő felvételéhez. A teszt viszont elengedhetetlen, mivel segítségével a legegyszerűbb megszűrni az első fordulóban a rengeteg pályázót.

A CPI egy amerikai személyiségmérő teszt. Az általa kirajzolt kép alapján a munkaadó általános képet kaphat a pályázó személyiségéről, annak hiányosságairól, erősségeiről. A teszt népszerű, mert ez az egyetlen, ami standardizálva van Magyarországon. Mivel évtizedek óta használják, sokan ismerik is. Az utóbbi években ugyan akadtak versenytársai, de mivel azokért fizetni kell, a CPI teszt pedig szabadon terjeszthető, a használati jog nincs tisztázva, fénymásolási költség fejében beszerezhető.






A teszt lényege

A teszt 480, vagy a csak Magyarországon használatos 300-ra leszűkített állításai alapján a kitöltő személyiségét 18 skála segítségével értékelheti ki bárki, akinek kezében vannak a standardizált viszonyítási pontok és a kiértékelési eljárás ismertetője. (A skálák leírását olvassa el keretes írásunkban.)

Az egyes állításokra pontszámokat kapnak a kitöltők. A skálákhoz rendelt állítások alapján skálánként is kiszámolható egy pontérték, mely az adott kitöltőre jellemző. A teszt húsz évvel ezelőtt készült standardizálása alapján kiszámították az egyes homogén csoportok (egyetemista, középfokú végzettségű stb.) skálánkénti átlagos értékét. Ha tehát egy felsőfokú végzettségű személy tölti ki a tesztet, az ő skálánkénti értékeit összehasonlítják a standard átlagos értékkel. Így megállapítható, hogy az adott pályázó bizonyos jellemvonásai a vele megegyező adottságú emberek körében bizonyos szempontból az átlag fölött vagy alatt helyezkedik el.