Magas vérnyomás, rosszabb életkilátások

– A magas vérnyomás a civilizált világ betegsége, a népesség 20 százalékát érinti – magyarázza dr. Polák Gyula, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet osztályvezető főorvosa. – Legnagyobb csapdája, hogy nem fáj, nincs tünete, sok beteg csak akkor kerül orvoshoz, amikor már valamilyen szervi szövődménye van, ami évek óta fennálló magas vérnyomásra utal. Bár a világon az alultápláltság és a dohányzás után a megbetegedések legjelentősebb oka a hipertónia, a magas vérnyomásos betegeknek csak töredéke kap megfelelő kezelést. Pedig ezt a folyamatot meg lehet állítani, jobb esetben vissza lehet fordítani.

Kialakulását befolyásoló tényezők:
• Az etnikai hovatartozás. Például egy polinéziai szigeten teljesen ismeretlen a magas vérnyomás, alacsony, 7–15 százalék a betegek aránya Dél-Kínában és Afrikában. Közepesen gyakori, 15–30 százalékos prevalencia az Atlanti világban, Európa nagy részén, az Egyesült Államok fehér polgárai között és Japánban. Nagyon magas, 30–40 százalék az aránya a fekete bőrű afro-amerikaiak körében, Oroszországban és Finnországban.
• A nem. A férfiak veszélyeztetettebbek, mint a nők.
• Az életkor. Míg Európában és az Egyesült Államok fehér népességében a 14–18 éves korosztály 1–1,5 százaléka hipertóniás, ez az arány az 50–59 évesek között 40 százalék, 70 év fölött több mint 70 százalék.
• A testtömeg. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az elhízás, a magas vérzsírszint, a cukorbetegség és a hipertónia a „gyilkos négyesnek” nevezett metabolikus (anyagcsere) X-szindrómát hozza létre, ezek egyike valószínűsíti a többi megjelenését is, együttesen pedig jelentősen rontják a beteg életkilátásait.
• Az öröklődés. Fokozottan kell figyelni erre azokban a családokban, amelyekben halmozottan fordul elő hipertónia.
• A születési súly. Minél nagyobb a baba, annál kisebb az esélye, hogy magas vérnyomása lesz.
• Egyéb tényezők: az eddig felsoroltak mind hozzájárulnak a hipertónia kialakulásához, de valóban ma sem tudjuk, mi okozza a magas vérnyomást. Viszont eredményesen lehet kezelni.

– A hazai helyzet nem megnyugtató – szögezi le a főorvos. – Az emberek kampányok, szűrővizsgálatok alkalmával sem méretik meg a vérnyomásukat vagy a koleszterinszintjüket, mert nem is akarják tudni addig, amíg semmi bajuk. Teljességgel logikátlan, hogy a harmadik évezred elején valaki arra legyen büszke, hogy még sosem járt orvosnál. Pedig hipertónia következtében egy 45 éves férfi Kelet-Közép-Európában nyolc évvel rövidebb életű lesz 2002-ben, mint svájci kortársa, és majdnem tízszer nagyobb a kockázata annak, hogy magas vérnyomás miatt bekövetkező stroke-ban (szélütésben) hal meg.

(A hipertónia fiziológiájáról, kezeléséről, a követendő életmódról bővebben olvashatsz a Családi Lap januári számában)