Ezüstszínû lopakodó

Sharp GX-15

Sokaknak bejöhetett Charlie angyalainak telefonja (Sony Ericsson T610), mivel lépten-nyomon hasonszőrű utódokba botlik az ember. A Sharp GX-15 mobilt látván hasonló utózöngék ütik fel fejüket – nem mondhatni, hogy a designerek túlzásba vitték volna a kreatívkodást. Ennek a készüléknek is ezüst az alapszíne, nagy a kijelzője, és meglehetősen kicsik a gombjai. Tehát a jól bevállt sémát követve sikerült egy újabb kicsi, szögletes, egyszerű, mégis elegáns, a maga kilencven grammjával pedig maximum pehelysúlyúnak mondható mobilt létrehozni. De sebaj! Jóleső érzés kézbe venni a telefont, utóérzés ide- vagy oda.  

Nem szenved hiányt a ma már inkább alapelvárásnak, mint szórakoztató extráknak nevezhető plusszokból. Van például beépített kamerája, amivel meglepően jó minőségű képeket tudtam készíteni, amelyeket többszöri próbálkozásom után sem sikerült továbbítanom, vagyis nem tudtam MMS-t küldeni – valahol elakadt az éterben… 

Néhány jellemző • Méret (mm): 45x105x17.8 • Színes kijelzőn megjeleníthető színek száma: 65.000 • MMS küldés/fogadás • Beépített kamera • Java játék • GPRS WAP/GPRS internet • Bluetooth • Polifónikus csengőhang

Az elmúlt pár hét alatt csak a feleslegesen túlbonyolított név/telefonszám mentéskor sikerült igazából felbosszantania. Az rendben van, hogy automatikusan felajánlja a tárolás helyét (SIM vagy készülék), de miért nem jelenik meg a telefonkönyvben és miért nem lehet rákeresni arra, amit a kártyára mentettem? 

Igazából nem lopta be magát a szívembe ez a mobiltelefon. Se kívül, se belül nem találtam benne semmi rendhagyót, amivel megszeretette volna magát – igaz, én a vagány külsőre bukom ezen a téren. Azt hiszem, előbb venném meg anyukámnak, mint magamnak!

Sony Ericsson T610 – Klikk ide!