Miért van szükségünk szénhidrátokra?

nlc | 2005. Március 01.
Egészségünk megõrzésének egyik eszköze a helyes táplálkozás, ami szélsõségektõl mentes, és az egészségi állapotnak, életkornak illetve fizikai aktivitásnak megfelelõ mennyiségû energiát, makro-, illetve mikrotápanyagot tartalmaz.





A makrotápanyagok közé tartoznak a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok, míg a mikrotápanyagok csoportját a vitaminok és az ásványi anyagok alkotják.

A tápanyagok közül a szénhidrátok azok, amelyek rövidtávon is meghatározzák teljesítőképességünket, fizikai állapotunkat és hangulatunkat. A szénhidrátok az izmokban és a májban raktározódnak glikogén formájában, így meghatározó szerepük van a megfelelő energia-egyensúly megteremtésében, melyet a szénhidrátfelvétel és a fizikai tevékenység aránya határoz meg. A glikogén vagy a glukóz hiánya jelentős zavart okoz az izomműködésben, az agyi funkciókban és a vegetatív idegrendszer működésében. Ha a szervezetben ezekből nincs jelen elegendő mennyiség, az az állóképesség és a fizikai teljesítmény jelentős mértékű csökkenését eredményezi.

A szénhidrát a legkönnyebben hozzáférhető energiaforrás, az emberi szervezet energiaszükségletének mintegy 50-55%-át kell fedeznie. A szénhidrát számos élelmiszer összetevője, többek között megtalálható a kenyérben, a burgonyában, a rizsben, a tésztában és az édességekben.

A szénhidrátok legismertebb formái például a tejcukor (laktóz), gyümölcscukor (fruktóz), répacukor (szacharóz), szőlőcukor (glükóz), valamint a gabonákban, zöldségekben, rizsben, burgonyában előforduló keményítő.





A cukrok és keményítők egyaránt 4 kalóriát (17 kJ) szolgáltatnak grammonként. A cukrok könnyen emészthető, egyszerű vegyületek, a keményítők esetében ez akkor igaz, ha azokat főzött formában fogyasztjuk. A keményítőket „komplex szénhidrátnak” is nevezik, jellemzőjük, hogy glükóz molekulák hosszú láncaiból állnak. A keményítőt a szervezet csak glükóz formájában tudja hasznosítani, lebontása a szájban kezdődik, és a bélben fejeződik be.

A nagy szénhidrát tartalmú ételek, mint pl. a kenyér, a gabona és a burgonyafélék a közhit szerint igen hizlalnak. A zsíros ételekhez viszonyítva azonban ez sokkal kisebb mértékű, hiszen a szénhidrátok grammonként kevesebb energiát szolgáltatnak, mint a zsírok. Továbbá sokkal jobban laktatnak, és így túlzott mennyiségben nemigen fogyaszthatók. Az elhízás akkor következik be, amikor az elfogyasztott táplálékkal az összes energiabevitel nagyobb, mint a szervezet által felhasznált energiamennyiség.
Exit mobile version