Életmód

Bocs fõnök, terhes vagyok!

A párunknak súgva-búgva, két ölelés között. A szülõknek a vasárnapi ebéd után. A barátnõnknek kávészünetben, sikítva a telefonba… na de mikor és hogyan mondjuk meg a fõnökünknek, hogy gyereket várunk?





Mert hirtelen minden megváltozik. A bizonytalanból biztos lesz. A biztosból bizonytalan. Elöntenek az érzelmek, egyik pillanatban túlcsordulunk az örömtől, a másikban bőgve elbújnánk a világ végére. A munkahelyen azonban nincs helye az érzelgősségnek. Az élére vasalt nadrágkosztümhöz szenvtelen faarc dukál. Kiszámíthatóság, pontosság, terhelhetőség, mert hát ilyen az ideális munkaerő. De mit fog szólni a főnök, hogy mától nem vagyunk ideálisak…

Az elsőben vagy az utolsóban?


Megoszlanak a vélemények arról, hogy melyik pillanatban kell bejelentenünk a várandósságot. Van, aki szerint már a legelején, hogy ne kerüljön a munkáltatónk patthelyzetbe, és időben tudjon gondoskodni a helyettesítésünkről. Mások viszont arra esküsznek, hogy feltétlen meg kell várni az első három hónapot, és csak ha már nem tudjuk begombolni a nadrágunkat, akkor álljunk a főnökünk elé.
– Én megbántam, hogy olyan fenemód tisztességes voltam– meséli Ágota. – Hosszú évek óta dolgoztam már akkor a cégnél, remek volt a kapcsolatom a főnökömmel, a beosztottjaimmal. Ha éjjel egykor hívtak is, én mindig rendelkezésre álltam, és természetesnek vettem, ha hétvégén is dolgozni kellett. És persze, mint minden munkamániás, én is azt hittem: pótolhatatlan vagyok. A baba véletlenül jött. Nem terveztük, talán nem is nagyon akartuk, de harminc felett már nem mertem úgy dönteni, hogy várjunk még. Egy percig se volt kétséges a számomra, hogy azonnal meg kell mondanom a főnöknek. Olyannyira siettem, hogy hamarabb tudták meg a munkatársaim a terhességet, mint a szüleim.
Akkor ért az első hidegzuhany. A főnököm, aki egyébként férfi, szűkszavúan ennyit mondott: Csalódtam magában, Ágota. Aztán röviden kérdezgetett: mikor, meddig… majd előkapta a határidőnaplóját, kikeresett egy dátumot, és közölte, ahogy addig fogok dolgozni. Valahol a terhességem hatodik hónapját jelölte meg.
Másnap már mindenki tudta, hogy gyereket várok. Egy-két kivételtől eltekintve (a büfés néni például nagyon kedvesen gratulált), a legtöbben úgy tekintettek rám, mint egy fogyatékosra. Hiába güriztem évekig, tartoztam a legjobbak közé, immáron nem számítottam teljes értékűnek. Nem csoda, ha minden nap úgy keltem, hogy a hideg is kirázott, ha a munkahelyemre gondoltam.
A barátaim szerint hiba volt már az első pillanatban beavatni a főnökömet. Legtöbben a negyedik, sőt még az ötödik hónapig is várnak, aztán egyik napról a másikra eltűnnek az irodából. Nem csinálnak az egészből becsületbeli ügyet, a maguk érdekét tekintik előbbvalónak. Talán nekik van igazuk. Nem kell a terhességüket úgy megélni, mint valami fogyatékot…


Csak ha már látszik?


Legtöbben azonban kivárnak. Az első három hónapot mindenféleképpen.
– Senki nem tudhatja, hogy milyen terhessége lesz, túljut-e az első trimeszteren – mondja Andrea. – És ugyan ki szeretné, ha az egész iroda tudna mondjuk egy vetélésről, arról nem is beszélve, hogy utána már csak arra várna mindenki, hogy mikor esik az illető újra teherbe. Én gondosan titokban tartottam a nagy hírt. A férjem is azt javasolta, hogy lehetőleg senkinek se beszéljek az állapotomról. Egyet is értettem vele.




A gond csak akkor kezdődött, amikor a hetedik héten elkezdődtek a rosszullétek. Állandóan émelyegtem, ólmos fáradtság költözött a végtagjaimba, nehezembe esett még a székből is felállni. Pedig előtte én voltam az iroda tornabajnoka, kétnaponta jártam a lányokkal edzeni, hétvégenként kilométeres túrákra jártam a kollégáimmal. Most meg… csak vonszoltam magam reggeltől-estig. Persze egyből feltűnt a változás, ezért hazudoznom kellett össze-vissza. Megfázás, homloküreg-gyulladás, immungyengeség… lassan már az egész orvosi kisokost felsoroltam. A másik probléma meg az volt, hogy nagyon hamar változni kezdett a testem. Először csak a mellem lett két számmal nagyobb (férfi kollégáim nagy örömére), de hirtelen derékban is szűkek lettek a nadrágok. Negyven fokban is kardigánban jártam, a szekrény mélyére kerültek a topok, miniszoknyák. Nem csoda, hogy alig vártam már a harmadik hónap végét. Mikor eljött a nagy nap, és irulva-pirulva bevallottam mindent a főnökömnek, ő csak elnézően mosolygott. Természetesen már mindenről tudott.
Nagyon kellemetlenül éreztem magam. Mintha valami bűnt követtem volna el, arról nem is beszélve, hogy ha előbb szólok, akkor nem kell az egész cég előtt színészkednem. A férjem azzal nyugtat, nem volt más választásom. Nem tudom… talán mégis előbb kellett volna szólnom?


Anyák védelmében


Attól kezdve érvényesek a nőre az anyák, illetve kismamák védelmére hozott jogszabályok, amikor a személyzeti osztály tudomást szerez a terhességről. Hallani olyan cégekről, ahol különféle okok miatt elküldik a várandósokat – teljesen szabálytalanul. Ne hagyja magát, a törvények szerint nincs joguk ehhez. A terhes nők felmondási védelem alatt állnak.
A terhes nők és kismamák védelmét a Munka Törvénykönyve és az alkotmány egyaránt biztosítja.




A témáról bővebben olvashatsz a Babázzunk rovatban is!
• Katt ide! » 
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama alatt. A munka törvénykönyve kimondja: a nőt terhessége megállapításától gyermekének egyéves koráig éjszakai munkára igénybe venni nem lehet; a nő terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig túlmunkára (készenlétre) nem vehető igénybe; a terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen; a nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár (ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár).
A terhes nők áthelyezésére, illetve megváltozott feltételek melletti foglalkoztatására vonatkozó szabályozás szerint az intézkedés a terhes nő kezdeményezésétől függően következik be, és a foglalkoztatási feltételek átmeneti megváltoztatásához, azaz az új munkahely, munkakör kiválasztásához szükséges a terhes nő beleegyezése. Az áthelyezett nő keresete nem csökkenhet.






A fejvadász tanácsai


•  Közvetlen felettesének kell legelőször megtudnia a hírt. Nem szerencsés, ha a büféből jut el a hír a humánpolitikára. 
•  Ügyeljen az időzítésre. Nyugodt körülmények között, egy kötetlen beszélgetés keretében érdemes bejelentenie a várandósságot.
•  Érdemes várnia az első három hónap leteltéig, és kérje ki ezügyben a nőgyógyásza tanácsát is.
•  Legyen tisztában az önt megillető jogokkal és kötelezettségekkel. Ne hagyja, hogy állapota miatt hátrányos helyzetbe kerüljön.
•  Gondolja végig, hogy meddig szeretne otthon maradni a gyermekével, és beszéljen erről a főnökével. Vegye azonban figyelembe, hogy sok minden történhet még, tartsa fenn magának a változtatás lehetőségét.  

nlc.hírlevél

Iratkozz fel az nlc hírlevelére, és olvasd elsőként a legizgalmasabb híreket!

FELIRATKOZOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése