Életmód

Nyári vadászidény

Sokan épp nyár elején döbbennek rá, mennyire magányosak. Szikrázó napsütés, csivitelõ madarak és színpompás virágok – a derûs háttér csak tovább fájdítja a társtalan ember szívbéli gyötrelmét. Nem véletlen, hogy ebben az évszakban vágnak bele legtöbben a partnervadászatba, több-kevesebb sikerrel.




– Amint közeledik a nyár, sűrűsödnek a tennivalóim – mondja Emőke, a harmincon túli, tipikus szingli lány. – Tavasszal fogyókúrával kezdem, testedzéssel folytatom, a strandra nem lehet kimenni hízott tehénként. Egy kis szolárium, pár új kivágott ruha, s kezdődhet a pasivadászat. Ez évek óta így megy. S hiába minden előkészület, így sem találom meg a nagy őt. Pedig a nyár a legalkalmasabb évszak a párkeresésre. Csak valahogy mindig kalandorokkal vagy holtunalmas pasasokkal találkozom.

– A nyár azért rossz, mert három hónapig ragyog a nap, vidám és mozgalmas minden, az egész világ hívogat: légy boldog – bólogatott Lilla, a kétgyermekes elvált asszony. – Minden nap olyan, mintha születésnapom lenne, de mindenki elfeledkezett volna róla. Mindennap várom a csodát, ami mégsem következik be.
– A fiúk mindig kigúnyolják a lányokat, hogy állandóan együtt vannak, még a vécére is csapatostul mennek – nevet barátnője, Nóra. – Pedig épp ez a helyes taktika! A férfiak ugyanis roppant gyávák, egy férfi egy nőhöz csak a legritkább estekben mer odamenni ismerkedés céljából. Ha viszont három férfi meglát
a strandon három nőt…
– Így ismerkedtünk meg Lillával… Következő évben már úgy szerveztük, hogy együtt induljunk nyaralni, gyermekek nélkül. Hoztuk az én barátnőmet, Jolit is. Csőstül jöttek a pasik! Tavaly Joli kifogta az ő nagy halát. Örültünk, gratuláltunk az esküvőjéhez.

A múlt héten azonban Joli azt mondta: „De kár, hogy nem mehetek veletek! A férjemmel Olaszországba megyünk.” S ezt olyan hangsúllyal mondta, mintha a képünkbe röhögne: neki nincs szüksége többé a mi szánalmas klubunkra.
– Nyáron a nők tálcán kínálják fel magukat! – mosolyodott el Béla,
a sármos ötvenes úr. – Rólam mindenki tudja, hogy megrögzött agglegény vagyok. De szeretem a nőket, a szó igazi értelmében. Sok a magányos asszony, elváltak, özvegyek, hajadonok, akik szívből vágynak a férfi tiszteletére, megbecsülésére. Valahogy úgy alakult az évek folyamán, hogy mindig nyáron létesítek új kapcsolatot – mintha ilyenkor sokkal elszántabbak és egyben elkeseredettebbek lennének. Ezer apró jel mutatja, melyik az a nő, aki társra vágyik.

A bánatos szem vagy az ideges pislogás egyaránt utalhat erre, de abban megegyeznek, hogy állandóan forgatják a fejüket, mintha keresnének valakit, s láthatóan az öltözködésükre, sminkjükre is több figyelmet fordítanak.

– Az internet sok lehetőséget nyújt az ismerkedésre – írta Tamás levelében, amikor érdeklődtem, miért próbál ezen a módon útitársat találni. – Ugyanis az utóbbi időben már utazáshoz is sokan keresnek maguknak így partnert. És általában ellenkező nemű társat akarnak. A kínálat széles: az érezhetően szexpartnert kereső fiatalembertől kezdve az útiköltséget közösen megosztó házaspárokig. Abban igazad van, hogy sokan a szexpartnerkeresést álcázzák ezzel. Annyi biztos, hogy ha én nőt keresnék, akkor a megfelelő oldalon hirdetném magam. Mindenkinek jobb, ha tisztán lát, így ha én úti- és egyben szextársat keresnék, azt meg is írnám. De tényleg csak havert keresek egy jó nyaraláshoz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top