Mosolyogni jó, még a munkahelyeden is

Mosolykampány

Úton-útfélen találkozhatsz olyan reklámokkal, melyek mosolygásra szólítanak fel, ami, valljuk be: jó! A téma persze szokatlan, hiszen miért akarja más megmondani, mikor gördüljön felfelé a szánk, de ha belegondolunk, egy mosoly tényleg csodákra képes!
Persze a kérdés még ott lebeghet előtted: vajon szüksége van-e társadalmunknak az ilyen és ehhez hasonló propagandára? (Már ha lehet annak nevezni.)

Ki, hogyan, miért

Mindenki tudja, hogy mosolyogni jó. Még ha rossz is a kedvünk, vidámabbak leszünk, ha ránk mosolyognak. Manapság egyre több komor arccal találkozhatsz buszon, villamoson, egyre több ordító autóvezetővel az utakon, rohanó tömeggel az utcán. Mintha elvesztettük volna az egyszer már megtanult önfeledt nevetés képességét.
Figyeld meg az ismerőseidet, kollégáidat!

Emotikon a mosolyikon 🙂 • A nevetés, az öröm vagy éppen a bánat jeleként ma emberek milliói használják a számítógépes és a mobilkommunikációban a smiley-jeleket. A smiley egy mosolygó arcot jelképező karika két pontszemmel és egy szájat jelentő görbe vonallal, általában sárga színben. Az eredetijét Harvey Ball találta ki 1963-ban egy biztosítócég számára. • Scott Fahrmann immár 30 éve kutatja a mesterséges intelligenciát, a neurális hálózatokat, a beszédfelismerést a Carnegie Mellon Egyetemen. Az elismert 59 éves informatikus mégsem a munkájával szerzett világhírnevet, hanem a 🙂 jel megalkotásával. A szakember 1982-ben olyan szimbólumot keresett, amelynek segítségével az ember jelezheti a világhálón a vicceket. • Az interneten a smiley-k azért terjedtek el, hogy pótolják a beszélgetés során az arckifejezéseket, gesztusokat, amik nélkül a mondanivaló néha félreérthető. Ezek összefoglaló elnevezése emotikon (emóció + ikon), de ehelyett sokszor a smiley szót használják. • A smiley-kat mindenki megérti. Annak ellenére, hogy az alapikonokat (ábrákat) többnyire nemzetközi ábrázolásként fogjuk fel, elég sok helyi, adott kultúrára, országra vagy internetes oldalra jellemző smiley is van.

Van, aki ha bemegy az irodába, teljesen más lesz tőle a hangulat. Nem feltétlenül van mindig jókedve, de akkor is ott van az arcán a kis mosoly, amitől jó vele lenni, mert energiával tölt fel. Talán ezt hívják pozitív kisugárzásnak, amihez valószínűleg a mosolya is hozzájárul.

És biztos akad olyan ismerősöd is, aki épp az ellenkezője. Vagy mert az évek múlásával megváltozott, és egy vidám, huncut csajból egy kedvetlen, mosolytalan nővé érett, aki nem kedves, vagy mert az alaptermészete pesszimistább. Van ilyen.

Még ha fáj is

Pszichológiai kutatások mutatják, hogy a lelkivilág hatással van a test fizikai állapotára. Bánatot, szomorúságot, stresszes idegállapotot rengeteg minden okozhat. Lehet rossz és feszült a hangulat a munkahelyeden, végső szakítás a pároddal, lefekvés előtti veszekedés a gyerkőcöddel, de ha hagyod, hogy a kellemetlen érzés eluralkodjon rajtad, nemcsak a saját, hanem a kollégáid, expárod, gyermeked, barátaid kedvét is elronthatod.

• A nevetés számos olyan folyamatot indít el a szervezetben, amitől jobban érzed magadat. Például az adrenalin szétárad a testedben, emelkedik a vérnyomásod, majd később az átlagos alá esik, majd 45 percig ugyanazon a szinten marad. Megindul az endorfin- és szerotoninhormonok termelődése, miközben a stresszhormon csökken.

• A jóízű nevetés edzésben tartja az arcizmokat is, így megakadályozza a bőr idő előtti elöregedését.
Lányok, a recept  egyszerű: sok nevetés, kevés ránc! Ezenkívül méregteleníti a szervezetet és serkenti az immunrendszert. Kutatások bizonyítják, hogy hosszas nevetés után a felső légúti fertőzések elleni védekezésért felelős antigénszint növekszik.

• A mosolyod környezetedre tett jótékony hatása sem elhanyagolható! Figyeld meg ismerőseidet, akik kevés önbizalommal rendelkeznek, csak azokkal tudnak igazán feloldódni és nevetni, akik közel állnak a szívükhöz. Egy boldog és vidám ember, aki békében van önmagával, nyitott a külvilág felé, sok kellemes élményt és embert fog a viselkedése miatt magához vonzani. Az ilyen embert a betegségek és fájdalmak is kevésbé gyötrik meg. A sokat emlegetett pozitív gondolkodás, melynek fontos része a mosoly, pedig nem más, mint az önmagaddal, környezeteddel, barátaiddal, tanáraiddal kialakított jó viszony, harmónia.

Ne félj tehát a mosolytól, hiszen nemcsak szebb leszel tőle, de lelked is vidámabb és fiatalabb lesz! Ahogy egy reklámkampány mondhatná: mosolyra fel!

A mosoly A mosolyog szó 1416-tól ismert a magyar nyelvben, a mosoly pedig 1763 óta, a nyelvújítási szavak legrégibb rétegébe tartozó elvonás. Gondoltad volna, hogy a mosolyog igében a –ly egykori gyakorító képző lehet? Vagyis már elődeink is tudták jól: érdemes minél gyakrabban jókedvűnek lenni.