A tájékozódásban dr. Bányai Tamás ortopéd és sportorvos, az Élj tovább 5 évvel! program szakértője segít.
Kardiotréning
A kardiotréning kifejezést sokan sokféleképpen értelmezik, gyakran használják például a fitneszsportok összefoglaló neveként. Leginkább a gyaloglást, futást, kocogást, kerékpározást, aerobikot, kardiogépeken végzett tréninget sorolják ebbe a kategóriába, bár bizonyos intenzitási szinten a labdajátékok, a vízi és a téli sportok is idetartoznak.
Más szövegkörnyezetben az aerob edzést értik rajta, bár a szív- és a vérkeringési rendszer és az állóképesség nemcsak aerob, hanem anaerob úton is fejleszthető. Az edzőtermekben és fitneszközpontokban leginkább szűkebb értelemben a különböző kardioberendezéseken (futópad, ellipszisjáró, kerékpár, lépcsőző- és evezőgép) történő edzést nevezik „kardiózásnak”.
Legpontosabbak azonban akkor vagyunk, ha úgy fogalmazunk, hogy kardiotréningnek nevezhető minden olyan edzésmódszer, amely a szív- és vérkeringési rendszer, valamint a légzőrendszer kapacitásának, terhelhetőségének fejlesztését szolgálja. Vagyis a felsorolt edzésmódok valóban mind idecsatolhatók, akár indoor (teremben, szobában végrehajtott), akár outdoor (szabadban végzett) mozgásformákról van szó.
Aerob kapacitás
Először érdemes tisztázni az aerob szó jelentését. Ez nem más, mint az oxigén jelenlétében történő munkavégzés, amikor a végzett tevékenység jellegéből és intenzitásából következően a szervezet az ehhez szükséges energiát a rendelkezésre álló tartalékok (szénhidrátok és zsírsavak) oxigén jelenlétében történő elégetésével biztosítja az izmok számára. Vagyis az izommunkához felhasználható tápanyag nem maga az oxigén, hiszen energiaforrásként csak energiatartalommal rendelkező vegyületek szolgálhatnak. Ilyenek lehetnek a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék. Tehát az oxigén csupán katalizátor, amely nélkül – bár közvetlenül nem szolgáltat energiát – nem jöhet létre aerob úton előállított energia.
Gondoljuk végig azt példát, amikor ülő helyzetből felpattanva gyors tempóban futni kezdünk. Ahhoz, hogy az izmok hirtelen támadt, nagy oxigénigényét a szervezetünk biztosítani tudja, elkezdünk levegő után kapkodni, szaporábban ver a szívünk, pulzusszámunk megemelkedik. Mindez azt a célt szolgálja, hogy minél előbb minél több oxigén jusson az izmokhoz, hiszen amíg ez nem történik meg, addig azoknak anaerob (oxigénhiányos) módon kell dolgozniuk, ami kellemetlen mellékhatásokkal jár – főleg az edzetlen szervezet számára.
Mindig az aerob zónában
A mindennapos életünk során természetesen mindig aerob zónában vagyunk, hiszen ha nem így lenne, még az ülés során is levegőért kapkodnánk. Sajnos azonban a fittségünk és a kardiovaszkuláris erőnlétünk szempontjából ez a zóna nem nevezhető hatásosnak, ugyanis ettől semmiféle izmunk nem fog megerősödni.
Az Élj tovább 5 évvel! program célja, hogy felhívja a figyelmet az mozgás fontosságára (és természetesen a megfelelő orvosi kontrolléra is), hiszen szerencsére az aerob zóna határai jól változtathatók az edzettségünk javításával. Az aerob kapacitás növelése pedig bizonyítottan jó hatással van a szív- és vérkeringési rendszer hatékony működésére, valamint az izmok anyagcseréjére.
Forrás: www.oxygenmedical.hu