Kapsz cukorkát, ha lefogysz!

Gyilkos fogyókúrák. Megéri?

Az utóbbi években lefolytatott néhány kutatás azt mutatja, hogy sikeres lehet az anyagi ösztönzés, ha fogyásról, mozgásról, dohányzásról, azaz egészségesebb életmódra váltásról van szó.

A kutatók úgy vélik, más pszichológiai hatása van a pozitív ösztönzőknek, például a fizetségnek valamely támogatott „jó” viselkedésért, és más folyamaton keresztül hatnak a negatív ösztönzők, például a büntetés a „rossz” viselkedésért.

Eredményes példa a dohányzásról való leszokás anyagi ösztönzésére egy 2009-es, a General Electric dolgozóinak körében meghirdetett akció. A 900 dohányos alkalmazott egyik fele csak tanácsokban részesült a dohányzásról való leszokást támogató program mellett, míg a másik csoport tagjai pénzt kaptak a tanfolyam elvégzéséért, a hat hónapon belüli leszokásért, majd még egyszer a füstmentesség további fenntartása esetén. A leszokást nem bemondásra fogadták el tényként, hanem a résztvevők vérében mérhető kotinin szintje alapján. A tanulmány eredménye szerint az anyagi ösztönzés hatott: abban a csoportban 15 százalék volt a tartós leszokás aránya, míg a csupán tanácsokkal ellátott csoportban 5 százalék.

Egy 2008-as, a JAMA orvosi folyóiratban ismertetett tanulmányban pozitív és negatív ösztönzést is kipróbáltak arra, hogy embereket túlsúlyuk csökkentésére bírjanak. A három csoport közül az elsőben csak mérleget és tanácsadást kaptak a fogyni vágyók, a másodikban naponta nyerhetett valaki egy bizonyos összeget, ha tartotta súlycsökkenési tervét, a harmadik csoportban pedig naponta be kellett fizetniük az embereknek egy adott összeget, amelyet a hónap végén csak akkor kaptak vissza a számláról, ha elérték kiszabott céljukat.

Az utóbbi, büntetésen alapuló módszer, azaz a negatív ösztönzés volt rövid távon a leginkább sikeres, ebben a csoportban fogytak a legtöbbet a résztvevők. Hosszabb távon azonban nem tartották meg jobb arányban elért testsúlyukat, mint a másik csoportokba osztott önkéntes alanyok.

Forrás: MTI