Életmód

Szendi Gábor – A hosszú élet titka

"1850-ben az emberi szervezetet nagyjából rendeltetésszerű üzemanyaggal használták, ma pedig mást töltenek bele, mint ami neki való" – Szendi Gábor írása a civilizációs betegségekről és a paleolit táplálkozásról.
Még több olvasnivaló a test és a lélek egészségéről a Nők Lapja Psziché oldalán!

Nagyjából mindenki ismeri a halálozási statisztikát, csak össze kell számolnia, ismerősei, rokonai közül ki miben halt meg. Hogy mégis szakszerűek legyünk, az emberek 54%-a szív- és érrendszeri betegségben, 27%-a rákban, 8%-a emésztőrendszeri, 4%-a légzőszervi bántalomban hal meg. A krónikus elváltozásokkal sem állunk jól. A diagnosztizált és még fel nem ismert cukorbetegek a népesség 15-20%-át teszik ki. Az emberek 60%-a túlsúlyos vagy elhízott. A felnőttek 30%-a szenved legalább egy autoimmun betegségben. Mondjuk ennyi elég is. Nem elriasztásként írtam, hisz mindenki ismeri ezeket az adatokat, meg nem is tűnik úgy, mintha ezen változtatni tudnánk. Szedjük a vitaminokat, a gyógyszereket, igyekszünk egészségesen táplálkozni. A mai kor embere elégedetten gondolhat arra, hogy nemhiába volt ez a hatalmas fejlődés, az orvostudomány csodákra képes, a várható élettartam hosszabbodik, meghalni meg mégiscsak meg kell valamiben. Betegségek voltak és lesznek.
Sajnos a helyzet nem rózsás, és önámítás azt gondolni, hogy ennek így kell lennie. A fantasztikus fejlődés is csak egy nagy illúzió, és én a várható élettartamunk állítólagos növekedésével sem vagyok annyira elégedett. Elmondom, miért vagyok ilyen elégedetlen.

Szendi Gábor - A hosszú élet titkaMikor éltünk sötétebb korban – régen vagy ma?
Paul Clayton és Judith Rowbotham kutatók érdekes vállalkozásra adták a fejüket (tanulmányuk a neves Journal of the Royal Society of Medicine-ben jelent meg): rekonstruálták a sötét viktoriánus kort, amikor a munkásság lyukakban élt, napi 16 órákat dolgozott, pusztítottak a betegségek, az alkohol, a bűn és a fertő. Az emberi élet rövid és mulandó volt. Legalábbis mi ilyen képet alkotunk e korról. Gondolom, ismered Rembrandt Éjjeli őrjárat című festményét. Katonák sötét éjszaka. Nos, a festmény eredeti címe Frans Banning Cocq kapitány milíciája volt, és amikor a restaurátorok nemrég felújították, kiderült, hogy a képen a katonák napsütésben állnak. Az idő megsötétítette a festményt. Nos, így vagyunk Anglia 1850-es éveivel is. Clayton és Rowbotham kutatásai nyomán egyszer csak kivilágosodott a kép – és elsötétült a mi korunk.

Ismerkedjünk meg az új képpel! A csecsemő- és gyermekhalandóság, mi tagadás, tényleg nagy volt, hiszen nem voltak még antibiotikumok. Ám a fiatalkort megért nők átlagosan 73 évig, a férfiak pedig 75 évig éltek. Nocsak! A milliónyi gyógyszer, a szervátültetés, a fantasztikus sebészeti technika, a műszív, a lélegeztető gép, és még sorolhatnám az orvostudomány vívmányait, nos, mindezekkel együtt ma a nők várható élettartama 73 év, a férfiaké 69. Nem, nem írtam el semmit. 160 év alatt látszólag nem történt semmi. Azaz dehogynem. Az orvostudomány, a higiénia, a lakhatási viszonyok, a közbiztonság, az élelmiszer-ellátás hihetetlen fejlődése volt csak képes ellensúlyozni a népesség életképességének  rohamos romlását. 1850-ben az orvoslás még a baktériumokról sem tudott, emlékezzünk csak Semmelweis küzdelmeire a kézmosásért. Nos, ebben a korban napi 16 óra kemény fizikai munkával tovább éltek, mint ma. Mi hát a titka annak, hogy 1850 és 2011 összevetéséből ez a sötétnek hitt kor kerül ki győztesen?

„1850-ben az emberi szervezetet nagyjából rendeltetésszerű üzemanyaggal használták, ma pedig mást töltenek bele, mint ami neki való.”

Nézzük a betegségeket. A cukorbetegség olyan ritka volt, mint ma egy egzotikus kór. Szívinfarktus gyakorlatilag nem volt, 1871-ben írták le az első esetet. 1920-ig az orvosok számára olyan ritkaságnak számított, hogy nem ismerték fel. A tüdőrák fehér holló volt; amikor egy eset boncolásra került, csodájára jártak az orvosok, mondván, ilyet talán többet nem látnak. A rák ugyancsak elvétve fordult elő, ha valaki mégis rákos lett, minden kezelés nélkül is 10-15 évig elélt vele. Nézzük a táplálkozást. A kutatópáros, miután felsorolta, mennyi zöldséget, gyümölcsöt, húst, belsőséget és magvakat fogyasztottak az akkori emberek, végül elemzését így foglalta össze: „sok tekintetben tehát ez emlékeztet a paleolit táplálkozás mai szószólóinak étrendajánlásaira”.

Mi az a paleolit táplálkozás?
Paleolit táplálkozásnak hívjuk azt az étrendet, amit a földművelés kialakulásáig, azaz kb. 2 millió évig az ember evolúciója során megszokott. E táplálkozás lényege, hogy „edd azt, ami a környezetedben megterem és ehető”. Mi történt 1850 óta, amitől növekszik a szív- és rákos halálozás, elhízás, cukorbetegség? Csak annyi, hogy a finomított szénhidrátok (gabonafélék, burgonya, kukorica, rizs, cukor) eluralták az étrendünket. Fogyasztásukkal lineárisan nőtt az elhízottak, a szív-, a rák- és a cukorbetegek aránya. Lehet okolni a géneket, a környezetszennyezést, a sugárzást, de nem ezek okozzák a nyugati civilizáció betegségeit.
A képlet egyszerű: a túlzott kalóriabevitel elhízáshoz, az elhízás metabolikus szindrómához vezet, melynek talaján kialakul a cukor-, a szívbetegség és a rák. A ráksejt cukrot eszik, és a rák legnagyobb kockázati tényezője az elhízás.

Rossz üzemanyaggal működünk?
Próbálj meg egy dízelautóba benzint vagy egy benzinesbe dízelt önteni: nem fog elindulni, tönkremegy. Az emberi szervezetet a természet alacsony kalóriasűrűségű étrendre tervezte. A nagy kalóriájú, gyorsan felszívódó szénhidrátok tönkreteszik. Ha összevetjük a két kort, akkor a különbség az, hogy 1850-ben az emberi szervezetet nagyjából rendeltetésszerű üzemanyaggal használták, ma pedig mást töltenek bele, mint ami neki való. A modern orvostudományi kutatásokból kiderül, hogy korunk nyomasztó betegségei döntően a finomított szénhidrátok eluralkodásával függnek össze. Mit gondolsz, mit mondanának, ha bevontatnád a dízellel megtöltött benzines autódat a szervizbe? A szerelők megkérdeznék: asszonyom/uram, nem hallott arról, hogy az autók csak azzal mennek, amire tervezték őket?

Neked más a véleményed? Írd meg nekünk a psziche@sanomamedia.hu e-mail címre.

 

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja Psziché február–márciusi számában jelent meg.

Mire képes a gyerek, hogy a szülei együtt maradjanak?
Már kapható a Nők Lapja Psziché június–júliusi száma!
A tartalomból:

  • Női agy, férfiagy – Mi az oka a különbségnek?
  • Harmincasok problémája – Miért hagy el, ha komolyra fordul?
  • Igaz történetek – Amikor a terápia segített
  • A boldogság művészete – interjú Csíkszentmihályi Mihállyal
  • Mit csináljak nyáron a gyerekkel?
  • Magamra találtam az óceánon – Rácz Zsuzsa írása
  • Vásárolni mindhalálig

Ha előfizetnél a magazinra, itt és most megteheted!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése