A tartós lelki stressz mellrákot is okozhat

Michelle hét éve tudott a mellében lévő csomóról, ami időnként megnőtt, majd újra összement, valódi aggodalomra azonban sosem adott okot. „Aztán egyszer kőkemény lett, forró, és szinte egyik napról a másikra kezdett el érezhetően nőni” – meséli az asszony. A biopsziából egyértelműen kiderült, ezúttal már egy rosszindulatú daganat növekszik a mellében. Michelle úgy vélte, betegségének kiváltó oka a fokozódó stressz. „Ez pont akkor következett be, amikor az életem amúgy is a feje tetejére állt – meséli. – Otthagytam a munkám, anélkül hogy bármilyen jövedelemforrás kilátásban lett volna. Érzelmileg is teljesen padlón voltam. Minden összejött akkor, külső és belső problémák egyaránt. Mintha csak halálra ítéltem volna magam.”

A mellrák lelki tényezői
A mellrákos betegek gyakori észrevétele, hogy orvosaik nem foglalkoznak a betegségük szociális vagy érzelmi hátterével. Nem feltételezik ugyanis, hogy ezek a körülmények jelentőséggel bírnak a betegség kialakulásában és gyógyításában. A klinikai megfigyelések azonban azt mutatják, hogy Michelle és mindazok, akik a mell daganatos megbetegedéseit összefüggésbe hozzák a fokozott stresszel, jó nyomon járnak. Az állatokon és embereken végzett tanulmányok eredményei egyaránt alátámasztják,hogy az érzelmi megpróbáltatások ezen betegségek első számú kiváltó okai. A nőknek csak igen kis százalékát érinti a mellrák kialakulásának genetikai kockázata, és még azoknál is figyelembe kell venni a környezeti tényezőket, hiszen nem mindenkinél alakul ki a betegség, aki rendelkezik a rosszindulatú daganatokkal kapcsolatba hozott három gén valamelyikével. Az érzelmek többek közt a hormonokon keresztül játszanak szerepet a rák kialakulásában. A negatív lelki folyamatok radikálisan befolyásolják a hormontermelést. A nők esetében köztudott, hogy a stressz közvetlen hatással van a petefészkek működésére és a menstruációs ciklus alakulására – a túlzott, állandó feszültségtől akár ki is maradhat a menstruáció. A férfiak hormontermelését szintén komolyan megváltoztatja az érzelmi feszültség, még akár olyan kevéssé jelentős esetben is, amikor kedvenc csapatuk győz vagy kikap egy meccsen.

Az érzelmek hatása az immunrendszerre
Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a test önvédelmében kulcsszerepet játszó NK immunsejtek – természetes ölősejtek – aktívabbak azoknál a mellrákos pácienseknél, akik képesek erős érzelmekkel alátámasztott harcias attitűdre a betegséggel szemben, illetve azoknál, akik több támogatást kapnak környezetüktől. Ezeknél a nőknél jelentősen kisebb az áttétképződés aránya is azokhoz képest, akik önbizalmukat elvesztve beletörődtek helyzetük menthetetlenségébe, vagy kevesebb erőt tudtak meríteni kapcsolataikból. A kutatók tehát arra a következtetésre jutottak, hogy az érzelmi problémák, a stressz és a társas kapcsolatok minősége, illetve mennyisége sokkal fontosabb a túlélés szempontjából, mint a betegség súlyossága. Sokakban ott lappang a betegség csírája, de soha nem alakul ki belőle rosszindulatú daganat. Egyes esetekben azonban az akut stressz hatására oly módon változhat meg a test biokémiai egyensúlya, hogy a szervezet nem képes többé útját állni a rák terjedésének. A stressz hatásaival kapcsolatos kutatások nagy része általában kihagyja a számításból, hogy nemcsak külső ingerről van szó, hanem a személyiség rá adott válaszáról is. Egymástól igencsak különböző emberek szembesülnek a stresszel, akiknek vérmérsékletük, élettapasztalatuk, érzelmi fejlettségük, testi és mentális tartalékaik, valamint szociális és gazdasági hátterük eltérő lehet. A mellrákos esetek túlnyomó részében az érzelmi feszültségek régóta jelen vannak a páciens életében – jól elrejtve. Kiindulási pontjuk lehet gyermekkori tapasztalat, családi minta és számos tudattalan folyamat egyaránt. A problémák egy életen át tartó halmozódása teszi fogékonnyá az embert a betegségre. A stressz gyakran összefüggésben áll az elfojtott érzelmekkel is. Egy kutatás kimutatta, hogy azok a nők, akik érzelmeiket elnyomva boldogtalan házasságban élnek, jó eséllyel halnak meg hamarabb, mint azok, akik szintén boldogtalan házasságban élnek, viszont képesek kifejezni az érzéseiket.

„Az érzelmi problémák, a stressz és a társas kapcsolatok minősége, illetve mennyisége sokkal fontosabb a túlélés szempontjából, mint a betegség súlyossága.”

Tudat és test nem szétválasztható
Az évtizedek óta tartó, folyamatos belső feszültséget generáló helyzetek mindennaposak a mellrákos betegek körében. Ezt az észrevételt erősítik meg saját tapasztalataim is, amelyeket húszéves családgondozói munkám során szereztem, illetve azok az esetek, amelyekkel a Vancouver Hospital gyógyíthatatlan betegek lelki gondozásáért felelős osztályán találkoztam hétéves orvos-koordinátori munkám alatt. Az ember ösztönösen mindig is tudta, hogy a tudat és a test nem választható szét. A modernitás hozta csak magával a kettő látszólag önálló részekre szakítását. Előttünk áll a döntés, hogy aszerint élünk, amit mélyen egész lényünkkel tudunk, vagy aszerint, amit gondolkodásunk révén elménk teljes igazságként vél felfogni. E kétféle tudás közül sajnos legtöbbször a jócskán behatárolt utóbbi kerekedik felül, mégpedig a kárunkra.|

Dr. Máté Gábor A test lázadása című könyvében a tudomány legfrissebb felfedezéseit mutatja be, amelyek alátámasztják test és lélek egységének ősi bölcsességét. Írása bestseller lett Kanadában, több mint tizenöt nyelven jelent meg, immár magyarul is.

Az írás a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.
Már kapható a magazin legfrissebb száma!
A tartalomból:

• Barátság extrákkal – Szex szerelem nélkül
  
• Mit árul el  a szemünk?
• Veszedelmes viszonyok – avagy a férfi-nő barátság kockázatai
• Buddha és a szerelem – Beszélgetés Ole Nydahl lámával a boldogságról
• Mitől vonzó a férfi és mitől a nő?
• Hosszú és boldog párkapcsolat?
• Amikor nem jön össze a baba…
  

Ha előfizetnél a magazinra, itt és most megteheted!