Megvan a fiatalság kulcsa

Az Európai Űrügynökség egykori életmód-tanácsadója és rehabilitációs részlegének orvosa, dr. Filippo Ongaro – akinek neve nyelvünkre lefordítva így hangzik: dr. Magyar Filip – nemrégiben nálunk is bemutatta forradalmi életmód-programját.

Dr. Filippo Ongaro

A neves orvostól megtudtuk, nemcsak az űrhajósok kapnak erős kiképzést, de a mellettük praktizáló orvosnak sincs könnyű feladata, hiszen a súlytalanság állapota teljesen felborítja a fizikai test egyensúlyát, azt kézben tartani pedig igencsak komoly kihívás. Minden űrben töltött hat hónap tíz földi évnek felel meg, azaz az öregedés odafent gyorsabban és intenzívebben megy végbe. Így aztán az űrhajósoknak a visszatérés után egy különleges rehabilitációs programban szükséges részt venniük, hogy újra ideális fizikai állapotukat élhessék. Dr. Ongaro ilyen körülmények között kísérletezte ki módszerét.

– A legtöbb diétás tanácsadás – tudtuk meg dr. Ongarótól – a kalóriabevitel csökkentését jelöli meg eszközként. A mi programunk azonban az élelmiszerek tápértékét, minőségét veszi alapul. A baktériumok és az elfogyasztott táplálék genetikai információtömegének közvetett hatása lehet a testi sejtek működésére, vagy akár a génállományra.

Felelősek vagyunk
 
– Az űrben és a Földön egyaránt létkérdés, hogy mit fogyasztunk. Az űrkutatás lehetővé tette számunkra, hogy megfigyelhessük a technológiai és mérnöki szempontból magas szinten előállított élelmiszerek pozitív és romboló tulajdonságait – folytatja beszámolóját az olasz származású szaktekintély. – A biológia által előírt „használati utasítás” elsajátítása és a szabályok következetes betartása alapvető feltétele annak, hogy harmóniában élhessünk önmagunkkal.

Dr. Ongaro így ír erről a felismeréséről Úgy egyél, hogy jól legyél című könyvében: „A kozmoszban tett utazás felébreszti az űrhajós felelősségérzetét. Az űrben a földi környezet legbanálisabb elemei is hiányozni kezdenek… Ha átélnénk ezt a hiányt, mi is nagyobb felelősséget éreznénk ezért a rendkívül sérülékeny testért, amelynek birtokában vagyunk…”

Forradalom az orvostudományban

Egy ember nyolcvan év alatt átlagosan 30-60 tonna táplálékot fogad magába. Ez nem kis mennyiség, mégsem mindenki figyel oda arra, hogy az, amit megeszünk, tápértékben mennyire gazdag, mennyire van segítségünkre a mindennapi jóllétben. A nutrigenomika tudománya – amelyet dr. Ongaro képvisel – nemcsak arra hívja fel figyelmünket, hogy a bevitt táplálék energia- és kalóriatartalma milyen magas, hanem arra a molekuláris információra is nyitott, amely a szervezetbe jutva kapcsolatba lép az emésztőrendszerrel és a sejten belüli mechanizmusokat szabályozza. Ha ezt az információt a sejt nem ismeri fel, a folyamat odáig vezethet, hogy a szervezet egyensúlya megbomlik, és kialakul a betegség.

– Ebben a megközelítésében már nem a betegségre figyelünk, hanem a beteg személyére, akit egészében vizsgálunk, és káros mintáit igyekszünk felismerni, nemcsak a tünetei megszüntetésén dolgozunk. A probléma gyökerét igyekszünk megtalálni, és megoldást találni a gyógyulásra – ebben a folyamatban pedig feltétlenül fókuszba kerül az egészséges táplálkozás. Minden betegségünknek a génállományunk és a bennünket körülvevő világ között feszülő konfliktus az alapja. Nem az a cél, hogy diagnosztizáljunk, és felírjunk  receptre gyógyszereket, hanem hogy megkeressük a problémát okozó tényezőket, és azokat helyreállítsuk.

Ehhez persze forradalmian meg kell változtatnunk táplálkozáskultúránkat. Semmilyen gyógyszer, semmiféle kezelés vagy beavatkozás nem olyan hatásos és eredményes a betegségek megelőzésére, mint a napi táplálkozás. dr. Ongaro azt javasolja, hogy akár már gyerekkorban, de mindenképpen egészségesen, a betegségek jelentkezése előtt, prevenciós céllal egyéni rizikómátrixot állítsunk fel, amely alapján tudatosan építhetjük fel táplálkozásunkat, életmódunkat. Ma már bizonyított tény, hogy az életmód fejlesztésével a betegségek jelentős része valóban megelőzhető, sőt akár génjeink működése is módosítható, amely által maga az öregedés is bizonyos mértékig lassítható.

Dr. Ongaro szerint korunk medicinája csak akkor lehet sikeres, ha nem pusztán újabb gyógyszerek kifejlesztésén fáradozunk, hanem új protokollokat dolgozunk ki, amelyek figyelembe veszik a páciens személyes életmódját, a genetikai, biokémiai, környezeti, érzelmi hatások komplex interakcióját. Állítja: „Napjaink orvosi gyakorlata mintegy húsz évvel van lemaradva a már igazolt tudományos eredményektől.”